Kihirdették az idei Magyarország tortája győztesét

2018. augusztus 01. 07:27
Magyaros ízvilágú, csak természetes és egészséges alapanyagokat tartalmaz.

A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete tizenkettedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” pályázatot az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A kiírás értelmében a nevezett torták magyaros ízvilágúak lehettek, és csak természetes és egészséges alapanyagokat tartalmazhattak.

2018 döntőbe került tortái ezek voltak
  • Aranyalma torta – Bergmann Nándor, Bergmann Cukrászda, Balatonfüred
  • Szimpla – Tóth Norbert, Tóth Cukrászda, Dunaföldvár
  • Komáromi kisleány – Sztaracsek Ádám, Jánoska Cukrászda, Komárom
  • Hunyadi gesztenyés – Sztaracsek Ádám, Jánoska Cukrászda, Komárom
  • Velemi vaníliás gesztenye – Marsa Éva Heléna, Vanília & Gelarto, Nagykőrös
  • Hamvas szilva torta – Bergmann Nándor, Bergmann Cukrászda, Balatonfüred

A döntős tortákat 2018. február 9-én választotta ki a szakmai zsűri, amely három fordulós értékelés után hirdette ki a győztest. A második körben a zsűri újrakóstolta a döntős tortákat és a készítőikkel konzultálva javaslatokat tett azok tökéletesítésére, végül a harmadik, utolsó zsűrizési körben pontozással választották meg a győztest.

A Várhegyi Deres lett 2018 Szent István-napi kenyere
Idén is meghirdette augusztus 20-i termékversenyét a Magyar Pékszövetség.

A Komáromi kisleány lett idén Magyarország tortája, míg a Magyarország cukormentes tortája verseny nyertesének a Három kívánság elnevezésű tortát választották – jelentették be kedden Budapesten.

Budapest, 2018. július 31.
Sztaracsek Ádám, a Jánoska Cukrászda cukrásza által készített, Magyarország tortájának választott Komáromi kisleány elnevezésû torta egy szelete az augusztus 20-i ünnepi rendezvények szervezõinek sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében 2018. július 31-én. A torta mézes-diós tészta alapú, van benne körte, csokoládé, vaníliás krém, fahéj és gyömbér.
MTI Fotó: Mohai BalázsMTI Fotó: Mohai Balázs

A Komáromi kisleány elnevezésű tortát a Jánoska Cukrászda cukrásza, Sztaracsek Ádám készítette

– közölte a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének társelnöke, Selmeczi László. A torta mézes-diós tészta alapú, van benne körte, csokoládé, vaníliás krém, fahéj és gyömbér.

Az idei győztes cukormentes torta, a Három kívánság a budapesti Nándori Cukrászda alkotása.

A sütemény nem tartalmaz hozzáadott cukrot és fehér lisztet. Három domináns összetevője a chia magos-diós mandulapiskóta, a meggy és a darabos túró – írta az MTI.

Budapest, 2018. július 31.
Nándori László, a Nándori Cukrászda cukrászának alkotása, a Magyarország cukormentes tortájának választott Három kívánság elnevezésû torta az augusztus 20-i ünnepi rendezvények szervezõinek sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében 2018. július 31-én. A torta nem tartalmaz hozzáadott cukrot és fehér lisztet. Három domináns összetevõje a chia magos-diós mandulapiskóta, a meggy és a darabos túró. A frissességét a pikáns citromlé fokozza, míg a tetejét édes hab borítja.
MTI Fotó: Mohai BalázsMTI Fotó: Mohai Balázs

Magyarország tortája 2017-ben a Balatoni Habos Mogyorós lett.

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Élénkülő agrárkereskedelem Libanon és Magyarország között

2017. október 12. 07:41
Az agrárkereskedelem élénkítésének lehetőségeiről tárgyalt a földművelésügyi miniszterhelyettes a libanoni agrár miniszterhelyettessel Budapesten.
 

Élelmiszermizéria: Brüsszel véget vetne a vádaskodásoknak

2017. szeptember 29. 09:10
Konkrét akciótervet és folyamatábrát dolgozott ki napokban közzétett útmutatójában az Európai Bizottság (EB) az élelmiszerek „kettős minőségével” kapcsolatban. Az EB részletezi, melyek azok az uniós jogi előírások, amelyeket a tagországoknak a „kettős élelmiszerminőség” vizsgálatakor figyelembe kell venniük, és kitér arra is, milyen egzaktabb módszerekkel állapíthatják meg a különbségeket. A mostani iránymutatásból látható, hogy a bizottság nem vonja kétségbe a „kettős minőség” létezését, de arra törekszik, hogy az ellenőrzéseket tudományos alapokra helyezze. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis egyes tagállamok – például Magyarország is – szakmaiatlan és szubjektív szempontok szerint vizsgálódtak, így eredményeik nem voltak alkalmasak a tényleges helyzet tisztázására.