Kiszámítható agrárkereskedelmi feltételek szükségesek az éhezés problémájának megoldásához

2018. július 05. 07:34
Földünk mezőgazdasági termelése tartós növekedési pályára állt be, sőt, rekordok dőltek meg 2017-ben a legtöbb gabona- és húsféle, a tejtermékek és halak esetében – és ezzel együtt a gabonakészletek is soha nem látott mennyiségre duzzadtak, olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közös előrejelzésében. A mezőgazdasági termékekkel való kereskedelem hozzájárul az élelmezésbiztonság megvalósításához, hangsúlyozzák, ezért fontos a kereskedelet támogató szabályozó környezet.

Az OECD-FAO Mezőgazdasági kilátások 2018-2027-es előrejelzés szerint gyengül a kereslet a mezőgazdasági termények és az élelmiszerek iránt, miközben a szektor termelékenysége folyamatosan javul. Ennek eredményeként az agrártermékek ára várhatóan alacsony szinten marad az előttünk álló évtizedben. A keresletcsökkenés oka a keresletvezérelt növekedés mérséklődése a jelentősebb fejlődő országokban, az egy főre jutó alapélelmiszerek fogyasztásának visszaesése és a globális népességnövekedés ütemének lassulása. A hús iránti igény csökkenése egyúttal a növényi és protein-alapú állati takarmányok piacát is szűkíti.

A mezőgazdasági, valamint a haltermelés növekedése mintegy 20%-os lesz, de jelentős regionális eltérések várhatók. A fejlődő térség országaiban, ahol magas a népességszaporulat (a Szubszaharai Afrikában, Dél- és Kelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában) erős növekedés várható, míg mérsékeltebb a fejlett országokban, különösen Nyugat-Európában.

A lassuló fogyasztás és termelésnövekedés miatt a mezőgazdasági és halászati kereskedelem bővülése az előző évtizedhez képest a felére esik. A termőföldben gazdag térségek, mint az amerikai kontinens országai, erősítik nettó exportőri pozíciójukat, míg a gyors népességnövekedéssel bíró országok, különösen a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Ázsiában, jobban rá lesznek szorulva az élelmiszer-behozatalra.

A kiadványt az OECD párizsi központjában Angel Gurría OECD főtitkár és José Graziano da Silva FAO főigazgató mutatták be.

„Kulcsfontosságú, hogy az exportőr és importőr országok egyaránt élvezhessék egy nyitott és kiszámítható kereskedelmi környezet előnyeit,” – mondta Gurría.

„A múlt század zöld forradalma megsokszorozta élelmiszertermelő kapacitásainkat, de megérett az idő egy fenntarthatósági forradalomra!” – mondta a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva. „Ez az erőforrás intenzív termelési mód azonban komoly terhet ró környezetünkre. A talajok, az erdők, az édesvízkészletek, a levegő minősége és a biológiai sokféleség állapota tovább romlik. Fenntartható élelmiszerellátó rendszerekre lenne szükség, amelyek egészséges és tápláló élelemmel látnak el minket természeti erőforrásaink kimerítése nélkül.”

A növényi biodízel és a növényiolaj-termelésben nem várható változás, ami meglepő az elmúlt évtized robbanásszerű növekedésének tükrében. A fejlett országokban nem valószínű ezek ösztönzése, a növekedés inkább a fejlődő országokban lesz jellemző, ahol ez politikai támogatást élvez.

A mezőgazdasági kilátások aktuális kiadása külön fejezetben, részletesen foglalkozik Közel-Kelettel és Észak-Afrikával, ahol egyszerre jelentkeznek élelmezésbiztonsági problémák, a növekvő éhezés és a természeti erőforrások szűkössége. Élelmiszerhiány ütötte fel fejét a fegyveres konfliktusok és politikai instabilitás által sújtott országokban, míg máshol épp ellenkező tendenciák figyelhetők meg, gyorsan nő a lakosságszám. Nagyon magas búzafogyasztás mellett egyre keresettebb a cukor és zsír is, mindezek a túlsúly megjelenését és terjedését idézték elő.

Európa és Közép-Ázsia

A mezőgazdasági termelés Európában és Közép-Ázsiában 9%-kal bővül a következő évtizedben: a növekedés javarészt (55%-ban) a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek (38%) tudható be, a halászat aránya csupán 7%.

A térség már jelenleg is a globális termelés 45%-t állítja elő búzából, szemes terményekből és olajos magvakból, illetve a cukorelőállítás 18%-ért felel. A hangsúlybeli eltolodás a gabonák és olajos magvak irányába folytatódik.

A térség búzakivitele továbbra is jelentős marad; ebben 24% csak Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán összesített részesedése. A jelenlegi irányok mellett ezen országok meg is tartják erős pozíciójukat.

Hogy a helyi igényeket kiszolgálja, bővülni fog a húselőállítás. A tejtermelés 9%-kal nő 2027-ig. Európa és Közép-Ázsia jelenleg is a világ legnagyobb sajttermelője, a globális mennyiség 52%-t állítja elő. Ez a következő évtizedben további 14%-kal bővül, melynek nagy része az Európai Unióban keletkezik.  

Az OECD-FAO Mezőgazdasági kilátások 2018-2027-es előrejelzés ingyenes hozzáférhető online az OECD internetes könyvtárában. Szintén elérhetők részletesebben lebontott adatok, illetve az országok közti összehasonlíttást lehetővé tevő interaktív felület, amihez az összesített adatok letölthetők innen.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Hazai élelmiszer összetételi adatbázis születése

2017. február 16. 08:14
Egy ritka természeti vagy csillagászati esemény érdeklődők tömegét vonzza, különösen igaz ez, ha emberöltőnként csak egyszer tapasztalható eseményről van szó. A tudomány és az élelmiszer-lánc szereplőinek hasonló élményben lehetett részük, amikor 2016 decemberében megjelentek az első hazai adatokat tartalmazó, elektronikus formátumú élelmiszer összetételi adatbázisok.

Nemzetközi fórum a munkavédelemről

2016. szeptember 05. 08:19
Augusztus 29-30-án Budapesten tartotta az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nemzetközi munkavédelmi fórumát, bolgár, horvát, macedón, román, szerb és magyar szakszervezeti szakemberek részvételével. A fórumról a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője számol be.