A cafeteriával kapcsolatos változásokra az első reakció az volt, hogy nem történhet meg, majd temetni kezdték a béren kívüli juttatásokat. Mára a közbeszéd és a munkáltatók ott tartanak, hogy kissé tanácstalanok, ugyanakkor a felmérés szerint a cégek jobbára azt mondják, hogy bár várhatóan egyszerűsítenek, továbbra is adni fogják a juttatásokat, mert nem tehetik meg, hogy elveszik őket, mondta el Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója. 

Azon kívül, hogy a kedvezményes adózás egyedül a SZÉP-kártyára marad meg, a többi juttatás kapcsán kikerült a 2019-es törvény szövegéből, a helyzet abból a szempontból is változik, hogy a közterhet nem csak a munkáltatónak kell kifizetnie a juttatás után, hanem a dolgozónak is, vázolta a helyzetet Fata László, cafeteria-szakértő. Ami azért lássuk be, optikailag érdekes. A munkáltató ad egy juttatást, hogy a munkavállaló őt válassza vagy nála maradjon, azonban utána adóznia kell. Így a következő lépés, hogy a munkáltatók többnyire átvállalják ezeket a terheket, ezzel a 1,5-2%-al megemelik a béreket, ami ugyanakkor éppen ezért nem jelent effektív fizetésemelést. 

Balázs Krisztián a kutatásról elmondta, hogy azt 300, 10 fő felett foglalkoztató cégnél hajtották végre, telefonos lekérdezéssel, reprezentatív módon. A felmérésből kiderült, hogy mindössze a cégek 10%-a állítja határozottan, hogy nem fogja adni a cafeteriát, a 90% harmada nem tudja még, hogy mit tesz majd, míg 60% továbbra is adni fogja munkavállalóinak a juttatásokat. 

Az is kiderült, hogy bár a bérekkel azonos módon fog adózni a cafeteria, mégsem fogják a munkáltatók béresíteni az így adott összeget, mert azzal a hosszabb távú célokat, mint a megtartás, a munkavállalók egészségének megőrzése, képzés stb., úgy érzik nem tudják elérni. A fizetésemelés motiváló értéke viszonylag hamar eltűnik. Ahol a gondoskodás, a márkaépítés a munkáltató célja a juttatásokkal, ott adókedvezmény hiányában sem fog veszélybe kerülni a cafeteria, és a szakemberek szerint ez a szegmens egyre nő. Ott kerülhetnek inkább veszélybe a juttatások illetve azok sokszínűsége, ahol nem stratégiai célok valósultak meg vele, hanem valójában olcsóbb „bérhelyettesítőnek” használták. 

Mennyi az annyi?

A cafeteria ereje a testreszabhatóságában van, a munkáltatók mára a béren kívül a juttatások terén versengenek egymással, mondta Pethő Anikó, az Aarenson Consulting alapítója. A munkavállalók elcsábításakor döntő tényező lehet, hogy a cég milyen személyreszabott cafeteria csomagot tud beajánlani a kiszemelt jelöltnek. Ráadásul a juttatások az élethelyzet szerint is alakíthatók, hogy a munkavállalónak mire van szüksége: gyermeke elhelyezését kell támogatni, az egészségének megőrzését vagy éppen a nyugdíj előtakarékosságot. 

Hogy kit, mi motivál azt az egyedi helyzet határozza meg, Klein Sándor pszichológus szerint teljesen érthető, hogy akinek egy bizonyos szint alatt van a bére, annak a pénz az elsődleges motiváció. A tisztességes, versenyképes bér és a jó juttatási rendszer együtt tud jól működni. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs megfizetve abban az esetben a jutalom kevésbé hatékony. Ugyanakkor lehetnek olyan céges juttatások, amelyek a vállalatnak nem igazán kerülnek komoly anyagi befektetésbe, a munkavállalók számára mégis jelentős értéket hordozhatnak. Ilyenre példa lehet a kutyabarát iroda vagy a home office, a sabbatical lehetősége.

A beszélgetés résztvevői abban állapodtak meg, hogy bár nincsenek pontos számok arról, hogy hányan kapnak ma Magyarországon cafeteriát, a SZÉP-kártyás adatokból arra lehet következtetni, hogy nagyjából 1,5-1,8 millió dolgozó kap valamilyen juttatást a munkahelyén, ami az aktív munkavállalók körülbelül harmada. 660 cég megkérdezésével készült, nem reprezentatív felmérés adatai szerint a keretösszeg bruttó 390 ezer forint, és évről évre növekszik. Egy szintén nem reprezentatív 2000 cégtől származó adat 320-350 ezer forint közé teszi az éves cafeteria keretet. 

Így a bruttó 300-400 ezer forint közötti sáv nagyjából általánosnak mondható. Persze vannak kivételek, ahol akár 800 ezer-1 millió forintot is elérheti a keretösszeg. Ráadásul, mint Fata László hozzátette, a magas összegek (400-500 ezer forintos keretösszeg fölött) növekszenek leginkább tovább dinamikusan. Ezek valószínűleg eleve abban a szektorban vannak jelen, mint például az informatikai vállalatok, ahol komoly hiány van munkavállalóból, és hatalmas a verseny a cégek között. 

Külföldi tapasztalat, hogy alapjuttatásnak számít, hogy a dolgozó napi egyszer meleget tudjon enni, így a szakemberek szerint ma Magyarországon 20-30 ezer forintos keret alatt nem is nagyon van értelme juttatást adni. Nyugat- és Kelet-Közép-Európában is szinte minden országban létezik valamilyen juttatás. Míg Angliában a gyermekelhelyezés támogatása népszerű plusz, addig Skandináviában a sport és kultúra utalványok adása, régiónkban az étkezés és az üdülés van vezető helyen. Sok helyen pedig eleve nem jár adókedvezmény a juttatásokra. 

A szakemberek szerint a legfontosabb a cafeteria kapcsán, hogy az mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára értéket jelentsen. Vagyis részint lehet irányított, a munkáltató stratégiai céljai mentén, más része viszont legyen szabadon választható a munkavállaló igényei szerint, ami valódi motivációt jelent.

 

Juttatások adóterhei