Megkezdődtek az országos bértárgyalások

2018. október 15. 13:30
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának 2018. október 9-i ülésén mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal sikeresnek értékelte a 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodást. Ennek kapcsán a munkavállalói oldal hangsúlyozta, hogy újabb, többéves bérmegállapodást tart szükségesnek.

A munkáltatói oldal óvatosságra intett, hivatkozva a jövőben várható gazdasági növekedés körüli bizonytalanságra. A munkáltatók újból felvetették a 2019-ben esedékes Szociális Hozzájárulási Adó csökkentéseinek időpontját változatlanul szükségesnek tartják a január 1-jei bevezetését. Hangsúlyozták, hogy ennek hiányában nagyon megnehezülnének a jövőre vonatkozó tárgyalások. A megoldás érdekében javaslatot tettek a 2016-os megállapodás módosítására.

A napirendhez kapcsolódóan Mészáros Melinda, a LIGA elnöke felhívta a figyelmet a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének továbbgyűrűző hatásaira. Példaként a mezőgazdaságban és a vízügyi ágazatban megvalósult jelentős béremelkedést hozta fel. Jelezte, hogy a továbblépés érdekében első lépésként a Visegrádi 4-ek szintjét kellene elérni, mivel a viszonyítási alapnak tekinthető cseh minimálbér nettó értékétől a magyar minimálbértől majdnem 40 százalékkal marad el. Egyben kifejtette, hogy ehhez a jelentős emeléshez feltétlenül szükséges a munkavállalók által fizetett közterhek mérséklése. Ez teszi lehetővé, hogy a rosszabb helyzetben lévő munkáltatók is ki tudják fizetni a megemelt minimálbért. Mindez általános béremelkedést is jelent minden munkavállaló számára. Javasolta, hogy a VKF újból fogadjon el bérajánlást, mivel ez nagyban megkönnyítené a vállalati bértárgyalásokat. Ez utóbbi javaslatra reagálva Rolek Ferenc kifejtette, hogy nagyon különböző helyzetben vannak a vállalatok, ezért nehézségekbe ütközik egy általános ajánlás elfogadása.

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalataira hivatkozva Rolek Ferenc javasolta, hogy komolyabb ellenőrzésre van szükség, mivel a tisztességes munkáltatók versenyhátrányba kerülnek. Zs. Szőke Zoltán (AFEOSZ –COOP) ismételten felhívta a figyelmet a kis településeken működő boltok problémájára, ahol a garantált bérminimum kifizetése sok esetben veszteségessé teszi az üzemeltetést. Amennyiben a vállalkozók nem kapnak kormányzati segítséget, akkor ezekben a helyiségekben a lakosság ellátása sérülhet.

Az ülésen a munkavállalói és munkáltatói oldal is egyetértett abban, hogy a béren kívüli juttatások jelenlegi szabályozásán változtatni kell, ezért további tárgyalásokat igényeltek. A kormány ettől nem zárkózott el.

Mindkét oldal igényelte a kormány aktív részvételét az elkövetkezendő tárgyalások során, különös tekintettel a jelzett lezáratlan problémák megoldására és a járulék illetve adócsökkentési javaslatokra.

Második napirendként a VKF tárgyalt a bértranszparencia erősítését szolgáló EU bizottsági ajánlásról a nemek közötti bérkülönbségek csökkentésére. A munkavállalói oldal nehezményezte, hogy ebben a kérdésben Magyarországon nem történt érdemi előrelépés. A résztvevők megállapodtak, hogy újból napirendre tűzik az ajánlás magyarországi alkalmazásának lehetőségeit.

A hivatalos napirendek után a LIGA Szakszervezetek kérte, hogy a megszűnt korkedvezményes nyugdíj miatt kialakult helyzet kezelésére kidolgozott elképzeléseket a VKF Monitoring Bizottsága tárgyalja meg, mivel Kormányzati állásfoglalás nélkül a szociális partnerek közti további egyeztetésekről már nem várható előrelépés. Bodó Sándor helyettes államtitkár elfogadta ezt a javaslatot.

 

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Precíziós gazdálkodás: kéne 300 milliárd forint

2017. február 14. 08:22
Mintegy 300 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai gazdálkodók áttérhessenek a precíziós gazdálkodásra. Az átállás azért sürgető, hogy meg lehessen őrizni a versenyképességet.

Jár -e betegszabadság vagy táppénz munkavállalónak, ha beosztás szerint nem dolgozott?

2017. június 22. 10:09
Az utóbbi időben egymásnak ellentmondó írások jelentek meg annak kapcsán, hogy jár-e betegszabadság/táppénz azokra a napokra, amikor a munkavállalónak beosztás szerint nem is kellett volna dolgoznia, és ha jár ez keletkeztet-e utólag „túlórát”. Példák: 1, Általános munkarendben a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik és a hétvégén beteg lesz, de hétfőn már újra dolgozik. 2, Hathavi munkaidő-keretben a munkavállaló az ötödik hónap végén ledolgozza a teljes (hathavi keret) óraszámát, ezért a munkáltató a hatodik hónapban már nem osztja be munkára a munkavállalót. A munkavállaló viszont a hatodik hónapban beteg lesz. Jár -e betegszabadság vagy táppénz ezekre az időkre, keletkezhet-e „túlóra” utólag emiatt?