Minden magyar, így az erdélyi mezőgazdaság versenyképességének növelése is a feladatunk

2018. július 31. 08:14
Nagy István agrárminiszter három napos erdélyi útja során egy vágópontot adott át Csíkcsomortánban, egyeztetett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel, erdélyi gazdaszervezetek vezetőivel, valamint részt vett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetésén a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.

Anyaországi mintára székely gazdák termelői összefogással hoztak létre vágópontot Csíkcsomortánban, amelyet Nagy István agrárminiszter adott át. Örömmel tölt el, hogy a fiatal székely gazdálkodók kezükbe vették saját sorsukat, céljukat pedig önerőből, együtt, összefogva valósították meg – fogalmazott Nagy István az átadó ünnepségen. Megjegyezte: ez a beruházás mintaprojekt is egyben, hiszen ilyen nem volt még Székelyföldön. A miniszter szerint, ha a gazdák sikeresen üzemeltetik a feldolgozót, az megnöveli a versenyképességet, nagyobb jövedelmet érnek el, ezáltal pedig növekszik a mezőgazdaság vidéki népességmegtartó ereje, ami Székelyföldön különösen fontos szempont.

Kép letöltése
 
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

Látogatása során Nagy István az erdélyi mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel, valamint erdélyi gazdaszervezetek vezetőivel  is egyeztetett. Az Agrárminisztérium fontos célkitűzése a teljes Kárpát-medencét lefedő agrárkapcsolatok erősítése és kiemelt feladat a magyar gazdálkodók érdekképviselete.  A tárca segítette a határon túli magyar agrárszervezetek létrehozását Felvidék, Muravidék, Horvátország, Partium és Erdély területén mind a tömbmagyar területeken, mind a szórványban, így a szaktárca ma már egy jól működő, átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik, nagyságrendileg fél millió magyar gazdálkodót ér el.

Kép letöltése
 
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

A mezőgazdaság modernizációjának hatása a vidékre címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Nagy István kiemelte, hisz a magyar falvak életképességében, véleménye szerint az élelmiszeriparnál biztosabb üzlet nem igazán látható. Meggyőződése, hogy a technológiai fejlődések ellenére a mezőgazdaságban az emberi munka is mindig jelen lesz. Hozzátette: az új igényekhez új szaktudással rendelkező szakembergárdára van szükség. Azt is elmondta, hogy a különleges, minőségi, illetve a mennyiségi termelés lehet az ágazat sikerességének kulcsa. Komoly feladatnak nevezte, hogy a jelenleginél több pénz maradhasson a gazdáknál, hogy a jövedelmezőségük növekedjen az Európai Unió tagjaihoz képest is.

kormany.hu

 

Kapcsolódó cikkek

A teljes gyümölcstermés harmadát is letarolhatta a fagy

2016. május 30. 11:49
Várhatóan 25-30 százalékkal kevesebb gyümölcs terem az idén Magyarországon a fagykárok miatt. A terméskiesés 250-300 ezer tonna lehet.

A tejből gyorsan eltűnhet a GMO, de a sertés- és a baromfihúsból nem

2017. június 07. 21:16
A szarvasmarha-tenyésztésben a génmódosított (GMO) szója kiváltása viszonylag könnyen megoldható, a sertésnél és baromfinál viszont a nálunk jóval előrébb járó németeknek és osztrákoknak sem sikerült ezt elérni. Még évekig olyan húst kell tehát fogyasztanunk, amelyekben GMO-s importált alapanyag van, és ezt sokan potenciális veszélyforrásnak látják az emberi egészségre nézve. Hosszabb távon azonban szakértők szerint reális cél lehet, hogy a takarmányozásban kiváltsuk a génmódosított szóját, bár egyelőre hiányoznak az alternatív fehérjenövények. Most indul egy kormányzati fehérjeprogram, amelynek célja a jelenlegi helyzet javítása.