Minimálbér kérdések és válaszok

2022. január 24. 08:43
A 703/2021. (XII.15.) korm.r. alapján 2022. január 1. napjával emelkedik a minimálbér, illetve a garantált bérminimum mértéke. Ezen díjazások emelkedése kihathat mind a már megkötött munkaszerződésekre, mind pedig azokra, amelyeket január 1. napját követően fognak megkötni. A fontosabb szempontokat az alábbiakban foglaltuk össze:
Minimálbér kérdések és válaszok

200 000 és 260 000 Ft a minimális díjazás

Január 1. napjával a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 200 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 45 980 forint, napibér alkalmazása esetén 9200 forint, órabér alkalmazása esetén 1150 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum mértéke ennél magasabb. Teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől a garantált bérminimum havibér alkalmazása esetén 260 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 59 780 forint, napibér alkalmazása esetén 11 960 forint, órabér alkalmazása esetén 1495 forint.

 

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege 2022. január 1-jétől 200 000 forint, garantált bérminimum fizetése esetén pedig 2022. január 1-jétől 260 000 forint.

Mi a teendő, ha a felek a 2021. évben érvényes minimálbért kötötték ki

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 45.§-a alapján a munkáltatónak és a munkavállalónak a munkavállaló alapbérében a munkaszerződésben kötelező megállapodniuk. A munkabér azonban nem lehet kevesebb, mint az adott időszakban érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum. Amennyiben a felek a munkaszerződésben nem állapítanak meg munkabért, abban az esetben érvényes munkaviszony nem jön létre, mivel nem állapodtak meg valamennyi lényeges kérdésben. A bíróság az ügy körülményei alapján állapítja meg a díjazás mértékét, ám a munkavállaló számára nem minimálbér fizetendő. Amennyiben pedig a felek munkabérként valamelyik év minimálbérét kötötték ki, abban az esetben az alapbérre vonatkozó megállapodás a következő naptári év január 1. napjával (vagy amikor az új szabályozás életbe lép) a törvény erejénél fogva érvényét veszíti, és a helyébe lép a kormányrendeletben megállapított minimálbér vagy garantált bérminimum. Ahhoz tehát, hogy a munkavállaló emelt összegű díjazást kapjon nem szükséges semmiféle eljárás. Ajánlatos azonban a munkaszerződésben foglalt bért módosítani. Ilyen esetben a legszabályosabb az, ha a felek a munkabér változásában megállapodnak, ennek akadályoztatása esetén pedig, ha a munkáltató a munkabér változásáról a munkavállalót írásban tájékoztatja.

 

Ezen esetekben fizethető jogszerűen minimálbér alatti bérezés

A felek teljes munkaidős foglalkoztatás helyett részmunkaidős foglalkoztatásban is megállapodhatnak. Ebben az esetben a munkavállaló számára nem a minimálbér/garantált bérminimum, hanem annak csupán arányos része jár. Napi 4 órás részmunkaidő esetén például a minimális havi díjazás 2021. január 1. napjával 100 000,-Ft. lesz. Azt azonban, hogy a foglalkoztatás ténylegesen részmunkaidős-e a munkaügyi felügyelet, illetve a munkavállaló keresetére a munkaügyi bíróság is vizsgálhatja.

Az is elképzelhető, hogy a felek időbér helyett teljesítménybérben állapodnak meg. Ebben az esetben minimálbér, illetve garantált bérminimum csak akkor jár a munkavállaló számára, ha teljes munkaidőben dolgozik és a teljesítménykövetelményt 100%-ban teljesítette.

A minimálbér alatti díjazás fizethető továbbá a közfoglalkoztatottak részére. A 704/2021. (XII.15.) korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a minimálbér 50%-a.

 Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér pedig a teljes munkaidő teljesítése esetén a garantált bérminimum 50%-a.

Végezetül az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efotv.) 4.§ (1a) alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

 

Kapcsolódó cikkek

Szintet lépett a digitalizáció a bérszámfejtésben - interjú Ocskay Szilárddal

2021. május 20. 11:20
A Budapest Business Journal tavalyi iparági rangsora szerint bérszámfejtésben a legmagasabb árbevételt a NEXON érte el. Ocskay Szilárd ügyvezetőt a 2020-as Covid-év szakmai újdonságairól és a cég idei terveiről kérdeztük.

Három és félszeres az ágazatok közötti bérkülönbség

2019. december 03. 09:19
A Központi Statisztikai Hivatal 2019. november 29-én publikálta a harmadik negyedévi kereseti adatokat. A bérdinamika erős (közel 12 százalékos a növekedés), azonban az ágazati bontásból az látszik, hogy nem csak a bérek, a jövedelemkülönbségek is nőttek.