Minőségi hazai áruk kerülnek kínai piacra

2016. július 25. 08:02
Az agrárgazdasági termékexport bővül a legdinamikusabban: öt év alatt hatszorosára, nominálisan kilencszeresére emelkedett Keresettek a magyar agrártermékek a kínai piacon, így például a fagyasztott marhahús, a borok vagy az édességek. A ChinaCham elnöke lapunknak elmondta: a magyar export jobban növekszik, mint a kínai import.
 

A magyar–kínai kereskedelmi relációban a magyar termékek exportja a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2015 között több mint másfélszeresére nőtt. Tavaly nominálisan 318,6 milliárd forintról 502,1 milliárdra emelkedett a kivitel értéke. Az agrárgazdasági termékeket tartalmazó termékcsoportok, így az élő állatok és állati termékek, a növényi termékek, az állati és növényi zsírok, viaszok, valamint élelmiszer-készítmények, italok és a dohány kivitele is folyamatosan bővül. A földrajzi távolság miatt az összexportban a mezőgazdasági termékek alacsony részarányt képviselnek, de a jelzett időszakban ez az arány is jelentősen nőtt – tudtuk meg a Magyar Nemzeti Kereskedőháztól (MNKH). Míg 2010-ben az export mindössze fél százalékát képviselték a felsorolt árucsoportok termékei mintegy 1,6 milliárd forint értékben, addig 2015-re ezek az értékek már 2,9 százalékot, illetve 14,4 milliárd forintot értek el.

Az agrárgazdasági termékexport 2010–2015 között az összexporthoz viszonyítva sokkal dinamikusabban bővült, százalékos arányban csaknem a hatszorosára, nominálisan pedig a kilencszeresére emelkedett. A termékexport mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a technológiák, a know-how exportjára a kínai–magyar agrárexport relációban. A kínai piacon keresett magyar élelmiszeripari terméknek számít a fagyasztott marhahús, a bor, a csokoládé, a csokoládés snack, a keksz, a gyümölcsital, a méz és a napraforgóolaj is.

Pető Ernő, a ChinaCham Hungary Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a Kínába irányuló magyar export volumenéről szóló hivatalos adatot meg kell toldani még mintegy nyolcvan százalékkal, mert német kereskedők révén Németországon vagy Hongkongon keresztül is szállítanak magyar termékeket, például autóalkatrészeket vagy éppen borokat Kínába. Pető szerint bőven van még hely a minőségi magyar áruknak, így az élelmiszeripari termékeknek is a kínai piacon, ám meg kell találni a megfelelő piaci szegmenst, például egy tartományt vagy egy vásárlói réteget. Hozzáfűzte: például a kínai borfogyasztók több mint kilencven százaléka a száraz vörösbort részesíti előnyben, ugyanakkor a palackozott magyar borok nyolcvan százaléka fehérbor. A magyar bor arculatát fel kell építeni a kínai piac megcélzott részében. A kínaiak nyitottak a piacképes technológiákra, például vízkutatásban, kommunális szennyvíztisztításban, megújuló energiaforrásokban is. S már működő technológiákat vásárolnak. Pető felhívta a figyelmet arra is, hogy a kínai befektetők megtalálták már Magyarországot, utalt a Tatabánya melletti autóalkatrész-gyárra és a Rác fürdőre is.

Megjegyezte azt is: a magyar export volumene nagyobb arányban növekedett az elmúlt években, mint a kínai importé, amely tavaly mintegy 8,3 milliárd dollárt tett ki, és főként gépekből, berendezésekből állt. Pető aláhúzta: Kína Magyarországhoz kiemelten viszonyul Közép-Európában, nem a piaca miatt, hanem mert hazánk hídfőállása lehet a kínai óriásnak, hogy Nyugat-Európában, az Európai Unióban új piacokat szerezzen. A magyarországi szakembereknek ugyanis megvan a kellő uniós piacismeretük, a kapcsolatrendszerük, és tisztában vannak az EU-előírásokkal is.

12 20160725
Forrás: Magyar Hírlap

Kapcsolódó cikkek

A szilícium szinte mindentől megóvja a növényeket

2016. augusztus 01. 08:04
A növényi szövetekben felhalmozódó szilícium enyhíti a stresszhatásokat és az aszály ellen is hatékony védelmet nyújthat.

Megszűnő csúcshivatal: mind az 1800 ember kell

2016. augusztus 09. 07:52
Az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezéséhez az intézmény teljes, 1800 fős munkatársi állományára szükség van - szögezte le agrárszektor.hu-nak adott interjújában Gyuricza Csaba, az MVH elnöke. A nyáron megjelent kormányhatározat szerint a csúcshivatalnak január elsejétől jogutódlással meg kell szűnnie. Az MVH az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2015-ös első "éles éve" után 432 milliárd forintnyi támogatást fizetett ki az idén június 30-i végső határidőig, október közepétől pedig újabb támogatási előlegek kiutalására készül.