Mostohán bánt a kormány egyes béren kívüli juttatásokkal
Hogy érintik a munkáltatókat a 2017-es változások?Kedvező számukra vagy éppen ellenkezőleg?
Amennyiben a munkáltatók azzal a céllal adták a juttatásaikat, hogy kevesebb költséggel több elkölthető nettó értéket adjanak a dolgozóknak, úgy a bevezetésre váró 100.000 forint készpénz juttatás akár kedvező is lehet számukra. Nagyobb juttatási keret esetén azonban mindenképpen célszerű az adómentes illetve újonnan érkező adómentes elemekre is figyelni, hiszen ezekkel jelentősen alacsonyabb közteherrel biztosíthatják a juttatási elemeket a munkatársak számára.
Azoknál a munkáltatóknál, ahol speciális céllal (gondoskodás, egészség stb.) hozták létre a juttatási kínálatot, bizony át kell gondolni, hogy az eddig kedvező adózású elemeket milyen formában, milyen költséggel adják ki a munkáltatók.
A béren kívül adható juttatások teljes közterhe 2017-ben is 34,51 százalék marad, azonban az így adható elemek köre szűkül. Kérem foglalja össze a főbb változásokat!
A megszavazott javaslat két fajta juttatás kiadását teszi lehetővé ezzel a közteherrel.
Egyrészről Széchenyi Pihenő Kártyát adhatnánk majd a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel, valamint 100.000 forint értékig pénz kifizetése is lehetséges lenne ugyanilyen közterhekkel.
Arra azonban még figyelni kellene, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozna. A versenyszférában 450.000 forintig, a költségvetési szerveknél 200.000 forintig adható majd.
Kiemelném, hogy az idén alkalmazott béren kívüli juttatások (helyi bérlet, pénztárak, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés, étkezési utalvány, munkahelyi üdültetés) csak magasabb, 49,98 százalékos közteherrel adhatók majd jövőre.
Hogyan érintik a munkavállalókat a változások?
Az alacsonyabb cafeteriakeretet használó munkavállalók fel tudják majd használni a keretüket jövőbeli lehetőségekből is.
Magasabb éves keret esetében már idén is előfordult, hogy a dolgozók az igénybevett juttatásaikkal nem fértek bele az éves 200.000 forintos, 450.000 forintos keretekbe, így idén is a 49,98 százalékos közteherrel kaptak bizonyos juttatásokat. Ezért nekik különösen érdemes figyelembe venniük az új adómentes elemeket is.
Mely juttatásokat lehet majd adómentesen adni a dolgozóknak?
A bölcsődei mellett az óvodai költségek adómentes térítésére is lehetőség nyílik jövőre. Továbbá a mobilitási célú lakhatási támogatás, és a különböző egészségügyi szolgáltatások is bekerülnek az adómentes juttatások közé.
Bár nem hagyományos cafeteriaelem, a közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) érkező munkatársak számára fizethető (vagy fizetendő) 9 Ft/km költségtérítés adómentes értéke 15 Ft/km értékre emelkedik jövőre.
Mit kell tudni a mobilitás célú lakhatási támogatásról?
Amennyiben a munkavállaló munkavégzés céljából több mint 60 kilométeres távolságra költözik albérletbe, vagy az új munkahely és a lakóhelye tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje meghaladja a három órát, akkor jogosulttá válik arra, hogy a munkáltató adómentesen térítse az albérlet költségeit a törvényben meghatározott mértékig.
Ez a térítés adómentes az alábbi összeghatárokig:
a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékáig
b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékáig
c) a foglakoztatás következő 12 hónapbjáan a minimálbér 1 5 százalékáig
Milyen következményeket vizionál? Gondolok itt a dolgozók bérére, önkéntes pénztárakra, és a különböző iparágakra, mint például a turizmusra, kereskedelemre.
A változás új megközelítést igényel a munkáltatói és munkavállalói oldaltól is. Különösen fontos átgondolniuk a munkáltatóknak miért is működtetik a juttatási rendszerüket, és ezekhez a célokhoz újra kell „színezniük” a juttatási palettájukat.
A törvényhozás eddig hármas célt rendelt a juttatások adókedvezményéhez. A gazdaságélénkítő juttatások fő eleme, a SZÉP-kártya rendelkezésre áll 2017-ben is.
A cégek a szociális támogatást nyújtó (étkezés, bérlet, iskolakezdési támogatás) juttatásokat kevésbé célzottan (pénzzel) vagy éppen magasabb adóteherrel tudják csak megvalósítani, de a lehetőség adott lesz jövőre is.
Az öngondoskodás munkáltatói támogatása a pénztárakon keresztül csak magasabb teherrel valósítható meg 2017-ben, de a 200.000 forintos éves összkeret miatt már 2016-ban is előfordult, hogy többet kellett adózni a pénztári támogatások után.
Összességében hogyan értékeli változásokat? Tényleg vége van a béren kívüli juttatások korszakának,miképp korábban vizionálták egyesek?
Kétségtelen, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb változása előtt állunk a juttatások területén, mely a munkáltatóknak, szolgáltatóknak is feladatot ad. Emellett azt gondolom, hogy a 2017-es szabályok az új elemekkel (pénz kifizetés, új adómentes elemek) széleskörű lehetőséget biztosítanak a munkáltatók számára, hogy a céljaiknak megfelelő juttatásokkal egészítsék ki a munkabért.
hrportal.hu
Hogy érintik a munkáltatókat a 2017-es változások?Kedvező számukra vagy éppen ellenkezőleg?Amennyiben a munkáltatók azzal a céllal adták a juttatásaikat, hogy kevesebb költséggel több elkölthető nettó értéket adjanak a dolgozóknak, úgy a bevezetésre váró 100.000 forint készpénz juttatás akár kedvező is lehet számukra. Nagyobb juttatási keret esetén azonban mindenképpen célszerű az adómentes illetve újonnan érkező adómentes elemekre is figyelni, hiszen ezekkel jelentősen alacsonyabb közteherrel biztosíthatják a juttatási elemeket a munkatársak számára.
Azoknál a munkáltatóknál, ahol speciális céllal (gondoskodás, egészség stb.) hozták létre a juttatási kínálatot, bizony át kell gondolni, hogy az eddig kedvező adózású elemeket milyen formában, milyen költséggel adják ki a munkáltatók.
A béren kívül adható juttatások teljes közterhe 2017-ben is 34,51 százalék marad, azonban az így adható elemek köre szűkül. Kérem foglalja össze a főbb változásokat!
A megszavazott javaslat két fajta juttatás kiadását teszi lehetővé ezzel a közteherrel.
Egyrészről Széchenyi Pihenő Kártyát adhatnánk majd a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel, valamint 100.000 forint értékig pénz kifizetése is lehetséges lenne ugyanilyen közterhekkel.
Arra azonban még figyelni kellene, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozna. A versenyszférában 450.000 forintig, a költségvetési szerveknél 200.000 forintig adható majd.
Kiemelném, hogy az idén alkalmazott béren kívüli juttatások (helyi bérlet, pénztárak, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés, étkezési utalvány, munkahelyi üdültetés) csak magasabb, 49,98 százalékos közteherrel adhatók majd jövőre.
Hogyan érintik a munkavállalókat a változások?
Az alacsonyabb cafeteriakeretet használó munkavállalók fel tudják majd használni a keretüket jövőbeli lehetőségekből is.
Magasabb éves keret esetében már idén is előfordult, hogy a dolgozók az igénybevett juttatásaikkal nem fértek bele az éves 200.000 forintos, 450.000 forintos keretekbe, így idén is a 49,98 százalékos közteherrel kaptak bizonyos juttatásokat. Ezért nekik különösen érdemes figyelembe venniük az új adómentes elemeket is.
Mely juttatásokat lehet majd adómentesen adni a dolgozóknak?
A bölcsődei mellett az óvodai költségek adómentes térítésére is lehetőség nyílik jövőre. Továbbá a mobilitási célú lakhatási támogatás, és a különböző egészségügyi szolgáltatások is bekerülnek az adómentes juttatások közé.
Bár nem hagyományos cafeteriaelem, a közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) érkező munkatársak számára fizethető (vagy fizetendő) 9 Ft/km költségtérítés adómentes értéke 15 Ft/km értékre emelkedik jövőre.
Mit kell tudni a mobilitás célú lakhatási támogatásról?
Amennyiben a munkavállaló munkavégzés céljából több mint 60 kilométeres távolságra költözik albérletbe, vagy az új munkahely és a lakóhelye tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje meghaladja a három órát, akkor jogosulttá válik arra, hogy a munkáltató adómentesen térítse az albérlet költségeit a törvényben meghatározott mértékig.
Ez a térítés adómentes az alábbi összeghatárokig:
a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékáig
b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékáig
c) a foglakoztatás következő 12 hónapbjáan a minimálbér 1 5 százalékáig
Milyen következményeket vizionál? Gondolok itt a dolgozók bérére, önkéntes pénztárakra, és a különböző iparágakra, mint például a turizmusra, kereskedelemre.
A változás új megközelítést igényel a munkáltatói és munkavállalói oldaltól is. Különösen fontos átgondolniuk a munkáltatóknak miért is működtetik a juttatási rendszerüket, és ezekhez a célokhoz újra kell „színezniük” a juttatási palettájukat.
A törvényhozás eddig hármas célt rendelt a juttatások adókedvezményéhez. A gazdaságélénkítő juttatások fő eleme, a SZÉP-kártya rendelkezésre áll 2017-ben is.
A cégek a szociális támogatást nyújtó (étkezés, bérlet, iskolakezdési támogatás) juttatásokat kevésbé célzottan (pénzzel) vagy éppen magasabb adóteherrel tudják csak megvalósítani, de a lehetőség adott lesz jövőre is.
Az öngondoskodás munkáltatói támogatása a pénztárakon keresztül csak magasabb teherrel valósítható meg 2017-ben, de a 200.000 forintos éves összkeret miatt már 2016-ban is előfordult, hogy többet kellett adózni a pénztári támogatások után.
Összességében hogyan értékeli változásokat? Tényleg vége van a béren kívüli juttatások korszakának,miképp korábban vizionálták egyesek?
Kétségtelen, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb változása előtt állunk a juttatások területén, mely a munkáltatóknak, szolgáltatóknak is feladatot ad. Emellett azt gondolom, hogy a 2017-es szabályok az új elemekkel (pénz kifizetés, új adómentes elemek) széleskörű lehetőséget biztosítanak a munkáltatók számára, hogy a céljaiknak megfelelő juttatásokkal egészítsék ki a munkabért.
Kapcsolódó cikkek
A vidék fejlesztése csak összefogással lehetséges
A helyi termelési lehetőségeket keresik a kis önellátó önkormányzati gazdaságok
