Nem kötelez, hanem lehetőséget teremt a túlóratörvény

2018. december 12. 09:20
A megemelt óraszám nem érinti a sofőröket, az orvosokat és az ápolókat, azonban kedvező lehet azok számára, akik eddig is keresték az alkalmat a pluszmunkára
Ma szavaz az Országgyűlés a túlóratörvényről, amely leginkább a feldolgozóipart és a kereskedelmi ágazatot érinti, és a dolgozó írásos beleegyezéséhez kötné a pluszmunkát. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete a bérek emelése mellett érvelt, míg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a törvény legfőbb feladata, hogy jogszabályi keretet biztosítson, a pluszmunkáról a feleknek kell megállapodniuk.

Összesen több mint negyven előterjesztésről határoz ma a Ház, köztük a munka törvénykönyve módosításáról. A javaslat szerint az éves túlórakeret évi száz túlórával emelkedne, így érné el a négyszázat, a túlmunka elvégzéséhez viszont a dolgozó beleegyezése kellene. A túlmunkára vonatkozó fejezet összességé­ben alig kétmillió munkavállalót érinthet. Nem vonatkozik a közszférára, többek között az orvosokra és az ápolókra. Ugyanígy nem alkalmazható a túlórakeret a vállalkozóknál, a magukat foglalkoztató cégvezetőknél, valamint a közmunkásoknál sem. A versenyszférán belül a tömegközlekedési dolgozók és a fuvarozók munkaidejére sincs kihatással, a sofőrök pihenőidejére is más előírások vonatkoznak. Az Eurostat adatai szerint átlagosan évente 31,2 túlóra jut egy magyar munkavállalóra, ami az Európai Unió országai közül a negyedik legkevesebb pluszmunka-óraszám, az alkalmazásban lévők pedig átlagosan heti 40,6 órát dolgoznak. A pluszmunkavégzést ille­tően a feldolgozóipar és a kereskedelem érintett leginkább, utóbbi ágazatban ki is használják a jelenlegi éves keretet.

A jelenlegi jogszabály lehetőséget ad arra, hogy tizenöt munkanapot dolgozzon zsinórban a munkavállaló, ám ez nem igazán történik meg a gyakorlatban, hiszen nem érdeke a munkaadónak, hogy kiszipolyozza munkását – nyilatkozta lapunknak Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. A törvényről úgy véli, hogy a túlóra többe kerül, mint az alapóra, és béremeléssel több és jobb munkaerőt tudna egy cég biztosítani magának, bár a munkaerőhiány ennek gátat szabhat. A múlt hétvégi demonstrációról kifejtette: abban nem vettek részt, mert nem értenek egyet azzal, hogy „az MSZP pártpolitikát kevert az eseménybe, és jogellenes magatartásra buzdítja az embereket”. Nem vagyunk az ellenzéki pártoknak a töltelékszervezete – hangsúlyozta. Azt is szerencsétlen helyzetnek tartja, amikor más politikai kérdések keverednek a munkavállalói követelésekkel.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak azt mondta, a kamara álláspontja a kezdetektől fogva az, hogy amennyiben munkaadó és munkavállaló meg tud állapodni, legyen lehetőség a többletmunkára. A legtöbbünk életében vannak olyan helyzetek, amikor szükség lehet többletjövedelemre. Sőt, cégvezetők jelezték a kamara felé, hogy a dolgozóik közül többen – az elérhető magasabb jövedelem miatt – keresik a hétvégi munkalehetőséget. Parragh László szerint éppen ezek miatt életszerű, hogy a törvény biztosítson rá lehetőséget, adja meg a túlórázáshoz szükséges jogszabályi keretet – a felek közti megállapodásra is.


Nem éri hátrány a mezőgazdasági idénymunkásokat

A túlóratörvény nem érinti a mezőgazdasági idénymunkában dolgozókat – nyilatkozta lapunknak Ledó Ferenc a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke. Kifejtette, hogy a kertészeti idénymunka más rendszerben működik, az alkalmi munkások a kertészetben legtöbbször a különböző zöldség-gyümölcs termények szedésében vesznek részt, és aki tisztességesen ledolgozza a nyolc órát egy nap alatt, az el is fárad olyan szinten, hogy nincs is értelme tovább foglalkoztatni, hiszen az már olyan teljesítményromlással járna, ami nem éri meg a foglalkoztatónak. Ledó Ferenc hozzátette, hogy ha mégis keletkezne túlóra, azt órabérben el is számolják egyből a munkásokkal. A mezőgazdasági ágazat szereplői mindig azt kérték a törvényalkotóktól, hogy a teljes ágazat éves elszámolásban tudjon dolgozni. Ez pedig azt is magában foglalja, hogy a szezonban keletkezett túlórákat éves szinten szét tudják osztani – fogalmazott az elnök. (AMB)


„Az adónövelő szocialisták tiltakoznak legjobban”

Elsősorban Gyurcsány Ferenc és a szocialisták tiltakoznak a törvénymódosítás ellen, miközben ők azok, akik egymillió embert tettek munkanélkülivé, és kormányzásuk idején a jelenleginek a duplája volt a személyi jövedelemadó – nyilatkozta tegnap Hidvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a munka törvénykönyvének módosítása kapcsán. Hangsúlyozta: a Fidesz nyolcszázezer munkahelyet teremtett és csökkentette az adókat. Emlékeztetett arra is, hogy a jelenlegi módosítás célja, hogy aki többet szeretne dolgozni és ezért több bért kapni, az megtehesse. Mint mondta, a javaslat a munkások érdekét szolgálja, a dolgozók beleegyezése nélkül nem lehet a túlmunkát előírni, és ilyen értelemben kedvező változás lehet számukra. (PGI)


Keresletteremtő gazdaságpolitika
Orbán Viktor: A kormány a munkások oldalán áll

A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja – jelentette ki tegnap a miniszterelnök az Országházban az Atv.hu-nak nyilatkozva. Orbán Viktor a szakszervezeti tiltakozásokkal kapcsolatban közölte: a túlmunka vállalása önkéntes, az előterjesztés védi a munkásokat, és lehetővé teszi, hogy aki akar, többet dolgozhasson és többet kereshessen. „Lehet, hogy ez a szakszervezeteknek nem érdeke, de a munkásoké mindenképpen, és a kormány a munkások oldalán áll” – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kényszeríthetik a dolgozókat, hogy vállaljanak túlmunkát, különben elbocsátják őket, a kormányfő azt mondta: Magyarországon ma munkaerőhiány van. A munkásokat leginkább az a gazdaságpolitika védi, amely keresletet teremt az ő munkaerejük iránt. Ma Magyarországon a munkások már nemcsak egy, hanem több lehetőség közül is választhatnak – mondta, hozzátéve: ő azért dolgozik, hogy minél több lehetőség közül választhassanak, mert minél több a lehetőségük, annál jobban ki tudnak állni az érdekükért. Közölte: a törvénymódosítás leginkább a kis- és középvállalkozásoknál dolgozókat segíti, ha többet akarnak dolgozni, de jelenleg buta bürokratikus akadályok miatt ezt nem tehetik meg, ezért ezeket a szabályozásokat kell megváltoztatni. (PGI)


Szó sincs rabszolgatörvényről
Rácáfolnak az ellenzéki nyilatkozatokra a hazai gazdasági és foglalkoztatási adatok
Bodó-SándorA munkaerő-kölcsönzés az általános munkaviszonyokhoz képest egy atipikus foglalkoztatási forma, amire egyre nagyobb igény van a munkaerőpiacon. A kölcsönzők esetenként visszaélhetnek a munkavállalók helyzetével, ezért is van szükség a jogi szabályozás átalakítására – mondta a tegnapi vita során Bodó Sándor (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Nézze meg a foglalkoztatási adatokat és az átlagbért, mielőtt a munkavállalók kizsákmányolásáról beszél. Ma 800 ezerrel többen, összesen négy és fél millióan dolgoznak – kérte Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára Varga Lászlótól. A szocialista képviselő napirend előtti felszólalásában a szakszervezetek követelésének teljesítését, a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a jelenlegi cafeteriaszabályok megtartását és a komoly béremelést követelte a parlamentben. Értékelése szerint a munkaidőkeret négyszáz órára történő emelésével a heti hatnapos vagy a napi 10–12 órás munkavégzés válik lehetővé. Hozzátette: a cégek jelentős része meg sem éri a három évet. Az államtitkár arra is emlékeztette az MSZP-s képviselőt, hogy a túlmunka csak rendkívüli esetben rendelhető el, nem lehet minden nap rendszeresen beépíteni a munkaidőbe. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha valaki az ellenzéki felszólalásokból indul ki, akkor azt hiszi, hogy Magyarország egy folyamatosan pusztuló hely, de ezt cáfolják a többi között a foglalkoztatási adatok, a bérek emelkedése, valamint a nyugdíjak értékének növekedése. A Jobbik népszavazást kezdeményez a munka törvényét érintő módosítás miatt. Arató Gergely (DK) szerint a kormánypártok egyetlen célja az, hogy kizsigereljék és tönkretegyék a munkavállalókat. A vita lezárását követően az előterjesztők egyikeként Kósa Lajos az ellenzéki kritikákra úgy reagált: az van a munkavállalók pártján, aki munkahelyeket teremt. Azt hangsúlyozta, a javaslat tárgyalása során „végtelen mennyiségű hazugság” hangzott el, de az ellenzék egyetlen tagja nem vette azt a fáradságot, hogy módosító javaslatot adjon be határidőig.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Javaslatokat nyújt be a munka törvénykönyve módosításához a Fidesz

2018. december 06. 08:11
Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.

Gyökeresen átalakul 2019-től a munkáltatói juttatások rendszere

2018. december 11. 07:42
Mint az már tudható, jövőre a munkaadók által adott juttatások közül kizárólag a SZÉP-kártya három (vendéglátás, szállás, szabadidő) alszámlájára utalt támogatás lesz adómentesen nyújtható.