Nem minden ennivaló, ami annak látszik

2018. szeptember 06. 08:36
Egyre nagyobb üzlet az élelmiszerhamisítás, már felzárkózott a fegyver-, kábítószer- és az illegális állatkereskedelem mellé. Az óriási adóbevétel-kiesés mellett jelenősek az egészségügyi kockázatok is.
Itthon és külföldön, elsősorban piacokon vagy utcai árusnál élelmiszert, de akár más termékeket is vásárlókat gyakran éri kellemetlen meglepetés, amikor kiderül: nem azt kapta, amire számított. Ma már csak Európában, az úgynevezett agromaffia éves bevétele a hamis élelmiszerpiacból eléri a 12 milliárd eurót, vagyis nagyjából 4 ezer milliárd forintot. A érthetőség kedvéért: ennyi pénzből évente megépíthetnénk a két új paksi atomerőművi blokkot.  Van néhány különösen kedvelt terméke az agromaffiának, illetve a kisebb-nagyobb hamisító bandáknak. Az olívaolajat, amely egyébként az egyik legegészségesebb élelmiszeripari termék, a nagybani hamisítók - elsősorban Olaszországban -, szójaolajjal hígítják és klorofillal zöldebbre színezik a rosszabb minőségű termékeket. Ugyancsak nagy mennyiségben hamisítják a mézet. Hamis terméknek számít, ha például az egyik legnépszerűbb mézben, az akácmézben az akácpollen aránya nem éri el a 15 százalékot, a hársméz esetében pedig a 30 százalékot. Hamisításnak számít, ha a méhész nem a virágokra bízza a mézkészítést, hanem cukorral eteti a hasznos kis rovarokat és így éppen a rendkívül értékes vitaminok, ásványi nyomelemek hiányoznak a mézből. A méhészeket különösen sújtja az Európában és itthon felbukkanó hamisított méz. Az egyelőre még nem tisztázott okokból tapasztalt drámai méh pusztulás miatt amúgy is nehéz helyzetbe került ágazat a 8 ezer tonnás hazai fogyasztás mellett az időjárástól függően 15-25 ezer tonna mézet exportál, mert a jó minőségű magyar méz keresett Európában, de más földrészeken is. A hamisított termékek ronthatják alacsony árukkal a magyar termelők versenyképességét.
 
A hazai tejágazatot gyakorlatilag nem érinti a hamisítás – nyilatkozta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A környező országokból érkező némely tejtermékek azért okoznak gondot. A magyar élelmiszer-kereskedelemben a sajtok több mint 50 százaléka import termék. Egyes esetekben a sajtnak nevezett áru alig látott tejet, mert növényi olajok felhasználásával készül. A szakember ezt már nem tartotta valódi sajtnak. Néha azonban előfordul, hogy a nagyobb nyereség elérése érdekében úgynevezett rikottát, a sajtkészítés során a savóból melléktermékként keletkező fehér masszát keverik a túróhoz. Ennek aránya elérheti átlagosan 20-30 százalékot is. Ez a termék is már csak megszorításokkal nevezhető túrónak, de ha ezt az adalékanyagot nem tüntetik fel a címkén, az már a vásárló megtévesztése, hamisítás. A hazai tejtermelők, feldolgozók nem értik, miként lehetséges, hogy a Szlovákiából nagy mennyiségben érkező UHT tejet, miközben Európában ma átlagosan egy liter tej termelői ára 34-35 cent (mai árfolyamon 130 forint), sok élelmiszerüzletben 140 forintért kínálják. Ez legalábbis felveti a hamisítás gyanúját - vélik a szakemberek. A szakmaközi szervezet és terméktanács rendszeresen vizsgálja ezeket a termékeket, de az elnök felhívta a figyelmet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas termékmegjelölésekre is. Ilyen például, ha szója-, vagy mandulatej felirattal árusítanak különböző termékeket. Az uniós jogszabályok még azt is megtiltják, hogy akár reklámokban, élelmiszerláncok reklámkiadványaiban ezeket az árucikkeket a tejként ajánlják a fogyasztóknak. A szakmai szervezethez mégis folyamatosan érkeznek az ilyen feliratok miatti bejelentések. Az élelmiszerhamisítások ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) küzd az első vonalban. Az élelmiszerhamisítás elleni fellépés nem tartozik a NAV alapfeladatai közé, ugyanakkor tekintettel az emberi élet és egészség védelmének elsődleges fontosságára, a vámhatóság az ellenőrzései alkalmával kiemelt figyelmet fordít erre a területre. Az elmúlt években Magyarország – az adóhatóság koordinálásával – több alkalommal is részt vett a hamisított, silány minőségű élelmiszerek és italok kereskedelmi forgalomból történő kivonását megcélzó nemzetközi szintű műveletekben. Ezek lebonyolításáért és összehangolásáért az Europol – együttműködve az Interpollal – a felelős. A műveletek során a NAV és a NÉBIH szorosan együttműködik – közölte a NAV. A legutóbb nemzetközi művelet alkalmával – amely az OPSON VII. nevet viselte – a magyar hatóságok fellépése nyomán több mint 7 ezer liter alkohol tartalmú folyadékot és majd’ 105 tonna hamis, vagy ismeretlen eredetű élelmiszert (például zöldség, hús és gyümölcs) vontak ki a piacról. Nemzetközi szinten ez a szám a 67 résztvevő országnak köszönhetően meghaladta a 3600 tonnát és a 9,7 millió litert. Konkrét bejelentéseket főszabály szerint a NÉBIH kapja, a NAV pénzügyőrei általában közúton végrehajtott ellenőrzések alkalmával kerülnek, kerülhetnek kapcsolatba az élelmiszerbiztonság szempontjából kockázatot jelentő árukkal. Leggyakrabban ismeretlen eredetű zöldségek és húsok, valamint lejárt szavatosságú termékek, esetleg nem megfelelő módon tárolt vagy szállított, főleg hűtést igénylő élelmiszerek akadnak horogra. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja néhány kelet-közép-európai ország bejelentését, hogy a nagy élelmiszerláncok kettős minőségű termékeket gyártanak és az új tagországokba a nyugat-európainál gyengébb minőséget szállítanak. A NÉBIH tavaly több mint 100 terméket vizsgált két lépcsőben, de az élelmiszerfeldolgozók és a kereskedők szerint egy-két esetet leszámítva nem tudták bizonyítani a kormányzat állítását. A szakemberek többször is hangsúlyozták, hogy a nagy gyártók igyekeznek az adott térség lakosságának az ízléséhez igazítani a termékeik összetételét. A kettős minőség és a hamisítás vádja azért sem áll meg ágazati szakértők szerint, mert a termékismertetőkön a valós összetétel szerepelt, vagyis nem tévesztették meg sem a gyártók, sem a kereskedők a vásárlókat.
A kereskedők résen vannak

Az uniós és a magyar élelmiszerbiztonsági előírások nagyon szigorúak – jegyezte meg a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főrirkára.    – Mit értsünk élelmiszerhamisításon??  – Szerintem akkor beszélhetünk élelmiszerhamisításról, ha a kereskedőt, vagy a fogyasztót szándékosan becsapják, megtévesztik. Ez alatt azt kell érteni, hogy ha tudatosan eltérnek a termékre vonatkozó kötelező előírásoktól, ezzel megváltoztatják a minőségét , de címkén, vagy bármilyen más vásárlói tájékoztatásban hamis adatokat tüntetnek fel.    – Hogyan ellenőrizhető, hogy a termék hamis?  – A Magyar Élelmiszerkönyv részletesen és nagyon szigorúan előírja, hogy a termékeknek milyen összetevői lehetnek, mit kell feltüntetni a csomagoláson. Bizonyos húskészítményeknél előírja az Élelmiszerkönyv a minimális hústartalmat, mint például a virslinél., de más készítményeknél is. A sütőiparban a minimális liszt tartalmat is meghatározza a szabálykönyv, így a pékségek tudják, milyen tartalom mellett nevezhetik a terméküket rozskenyérnek, és ez érvényes a többi sütőipari termékre is.      – A kereskedő ellenőrzi azokat az élelmiszereket amelyeket a polcokra kitesz?  – A hamisítványok nemcsak a vásárlókat téveszthetik meg, hanem esetenként a kereskedőt is. Az ő kötelezettsége, hogy minden tőle elvárhatót tegyen meg a hamis termékek kiszűrésére. Ez persze tág fogalom, mert mást tud megtenni a nagy lánc és mást egy kiskereskedő. Mindenkinek a maga szintjén kell tehát mindent elkövetni a hamis termékek kiszűrésére. Amikor a kereskedő raktárába megérkezik az áru, véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a termékek minőségét, eredetiségét. A nagy élelmiszerláncok élhetnek a termékbevizsgálással is akkreditált laboratóriumokban. A kisebb kereskedőknek erre nincs lehetősége, de ezért kell a nyomon követhetőséget lehetővé tévő kötelezően előírt összes dokumentumot - az áruátvételtől a minőségi tanúsítványig -, megkövetelni a beszállítótól. – Ha a kereskedő minden elővigyázatossága ellenére a polcokra hamis termék kerül, kinek kell helyt állnia a vásárlóval szemben?  – Mindig a kereskedőnek. Ha a vásárló hitelt érdemlően bizonyítja, hogy nem a címkén megjelölt minőségű, vagy összetételű árut kapott, a kereskedőnek vissza kell vennie azt, és visszafizetni az árát. Ha a gyártó hívja vissza a termékét, akkor is ez az eljárás, és a kárt a gyártó meg a kereskedő elosztja egymás között.  

Emlékezetes botrányok

Magyarországon talán az egyik legnagyobb élelmiszerhamisítási botrányt az 1994-ben kirobbant minimummal kevert őrölt pirospaprika okozta. A színezékként a festékgyártáshoz használt vegyianyaggal a termék színét akarták a hamisítók még még élénkebbé tenni. Az eredmény, több mint 100 megbetegedés és ráadásul ketten maradandó egészségkárosodást szenvedtek el. De legalább nem volt halálos áldozata a végül 171 büntetőeljárással zárult ügynek. Nem úgy, mint a 2008-as kínai tejpor-mérgezésnek. A rovarirtó szerekhez, illetve a műanyagiparban használt melaminnal szennyezett 600 tonna tejport elsősorban a bébiételek gyártáshoz használták. A magasabb fehérjetartalom kimutatására alkalmas szerrel nagyobb nyereségre törekvő hamisító vállalkozó így becslések szerint legalább 300 ezer csecsemőt, kisgyermeket mérgezett meg. Közülük hatan belehaltak a hamisított bébiétel fogyasztásába. A hetedik halott maga a hamisító volt, akit 2009-ben halálra ítéltek és kivégeztek. Ehhez képest szinte semmiségnek túnik a 2013-as „lóburger” hamisítás Nagy-Britanniában. Az ír élelmiszerbiztonsági hatóság egy bejelentés nyomán bukkant rá nagyrészt sertés, de majd’ egyharmad arányban lóhússal „hígított” marhahús készítményekre. A több nemzetközi élelmiszerláncban is fellelt hamisított termékeket természetesen bevonták és a felelősök ellen büntetőeljárás indult. De akad más nemzetközi élelmiszer-hamisítási ügy is az elmúlt időszakból. A francia vámhatóság munkatársai közel 180 000 darab hamis leveskockát foglaltak le és semmisítettek meg. A spanyol rendőrség hamis babatápszert előállító üzemet derített fel és zárt be, 8 tonnás lefoglalás mellett. A portugál élelmiszerbiztonságért felelős hatóság munkatársai több mint 300000 darab halkonzervet foglaltak le. Gyakori hamisítási módszer, hogy a már nem egészen friss tonhalat olyan vegyszerekkel kezelik, amelyek ezt a hiányosságot elfedik. Az olasz csendőrség borhamisításban érdekelt szervezett bűnözői csoportot számolt fel. A borászok nem szívesen beszélnek róla, de nálunk sem ismeretlen a borhamisítás. A ’90-es évek élelmiszerhamisítási „slágere” volt a kannásbor gyártás, főleg az dél-alföldi régióban. Az ezredforduló után egy neves egri borász bukott le hamisított borokkal, s ebből a csapásból nehezen állt fel a történelmi borvidék tisztességes borász társadalma. Ízelítőül egy távoli példa: az indonéz hatóságok nemrég egy hamis fűszereket és szószokat előállító üzemet derítettek fel és zártak be.    

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Megindult a tejtermékek drágulása

2018. augusztus 24. 08:05
A tavalyinál több tejet adtak el – igaz, kicsit olcsóbban – idén júliusban a tejtermelők, és az előző havihoz képest nőtt az ár. Jelentősen drágult viszont a vaj és a tejföl.

Rendkívüli támogatást kapnak a tejtermelők

2016. március 08. 08:11
A kormány döntése értelmében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a tejtermelő gazdák megsegítése érdekében 11,44 milliárd forint többlettámogatást biztosít 2016-ban – jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár sajtótájékoztatón, Budapesten.