Önkéntes pénztárak: van élet a cafeteria beszántása után?

2018. augusztus 07. 09:54
A cafeteriarendszer megnyirbálásával a munkáltatók már nem fizethetnek kedvezményesen a munkavállalók önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztáraiba sem. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökét, Dr. Kravalik Gábort kérdeztük arról, milyen lehetőségek maradnak az öngondoskodásra.

A jövőre életben lévő adóváltozások a cafeteria csaknem minden elemét megadóztatják, így lényegében értelmüket veszíti a béren kívüli juttatások nagy része. Az egyik legfontosabb béren kívüli juttatás az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári számlára fizetett pénz volt, amelyet az „egyéb juttatások” kategóriában írhattak le az adójukból a munkáltatók – ennek szintén véget vet az új adótörvény, ami érzékenyen érintheti az öngondoskodást, hiszen a pénztárak tőkéje eddig közel 50 százalékban a céges befizetésekből származott.

Jelentős kieséssel számolnak

Cafeteria 2019: mire számíthatnak a munkavállalók?
Az Országgyűlés elfogadta a 2019-re vonatkozó adótörvény csomagot. Bár várhatóan őszi parlamenti ciklusban még alakulhat a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a frissen elfogadott csomaggal az alábbi – alapvetően új keretek között tervezhetik a munkáltatók a 2019-es juttatásokat – hívta fel a figyelmet Fata László cafeteriaszakértő.

Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a Piac&Profitnak elmondta, a magánszemélyek befizetéseit az adóváltozások nem érintik, a fizetésükből továbbra is adójóváírás igénybevételével tehetnek félre a pénztárakban. Azonban a munkáltatól érkező támogatások várhatóan csökkenni fognak, hiszen az ilyen befizetések után a 2019-től érvénybe lépő szabályok szerint a cégek ugyanúgy adóznak, mintha azt a pénzt bérként adnák a munkavállalóknak, azonban egyéni befizetésekre járó adókedvezmények nélkül.

Hozzátette, hogy míg a nyugdíjpénztárakban a befizetések kétharmadát eddig is a tagok egyénileg fizették be, addig az egészségpénztáraknál az egyéni befizetések aránya a közelmúltban emelkedett ugyan, de még mindig az összes befizetés csaknem fele a munkáltatóktól származott. „Ha a mostani rendszer marad jövőre is, úgy a munkáltatói befizetések csökkenésével párhuzamosan várható az öngondoskodás csökkenése és pl. az önkéntes egészségpénztárakból igénybe vett szolgáltatások visszaesése” – mondta.

Lehetnek ugyanakkor lehetőségek arra, hogy a cégek továbbra is egyfajta béren kívüli juttatásként támogassák az öngondoskodást. Ilyen például az ún. célzott támogatások nyújtása, amely után ún. egyes meghatározott juttatásként kedvezményesen (40,7 százalékos kulccsal) adóznak a cégek. „A célzott szolgáltatások lényege, hogy a munkáltató nem a munkavállaló számlájára, hanem egy elkülönült támogatási számlára fizet, így a befizetés nem válik az egyéni számla részévé. Ugyanakkor egy külön támogatási szerződés alapján a támogatottak, pl. munkavállalók, igénybe vehetnek előre meghatározott szolgáltatásokat, például – egészségpénztárak esetében – gyógyszervásárlást, orvosi ellátást” – mondta Kravalik Gábor.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Szerinte az öngondoskodás támogatására a cafeteriarendszeren belül a célzott szogáltatások egy valós alternatívát nyújthat. „Teljes alternatívája nem lehet az addigi juttatásoknak, de részben pótolhatja a cafeteriával kieső pénzt, és biztosíthatja, hogy a támogató, munkáltató is részt vegyen az öngondoskodásban.” Ehhez most a pénztáraknak kell kidolgozni és megkönnyíteni a tagok hozzáférését a célzott szolgáltatás jogcímen számukra érkező összegekhez, valamint meggyőzni a cégeket, hogy válasszák ezt a – jelenleg alig ismert és használt – juttatási formát.

Kint vagy bent?

Hosszú távon viszont Kravalik Gábor szerint az jelentene megoldást, ha az önkéntes pénztártagok munkáltatói támogatása kikerülne a cafeteriarendszerből, hiszen alapvetően nem is összeegyeztethető ez a hosszú távú megtakarítási forma a gyorsan felhasználható egyéb cafeteria elemekkel. Az ÖPOSZ még tavaly, a Századvég Gazdaságkutató Intézettel közösen bemutatott egy ilyen jellegű tervet a kormánynak, ennek idén elkészítették egy aktualizált változatát is.

„Gyakorlatilag azt szeretnék elérni, hogy a munkáltató és az állam közösen támogassák azt, aki előtakarékoskodik egy pénztárban” – fogalmazott az ÖPOSZ elnöke. „Az öngondoskodás ebben a rendszerben három lábon állna: a magánszemélyek saját befizetéseiből, egy munkáltatói és egy állami részből. Ha valaki egy önkéntes pénztárhoz csatlakozva szeretne félretenni nyugdíjra vagy egészségügyi célokra, a koncepciónk szerint a munkáltató ezt automatikusan kiegészítené, amit az állam adóelőnnyel jutalmazná” – mondta.

Kormányzati oldalról egyelőre nem érkezett reakció ezzel a javaslattal kapcsolatban. Kravalik Gábor azt mondta, nem tudni még, hogy a közeljövőben bevezethetik-e ezt, vagy ehhez hasonló rendszert. Az ÖPOSZ reméli, hogy a jövőben olyan átfogó szabályozás léphet életbe, amely megfelelő ösztönzést ad a munkáltatóknak a pénztári tagság támogatásához.”

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Gigászi tejtermelő telep épül Spanyolországban

2017. április 27. 07:26
Komoly vitákat robbantott ki a spanyolországi Soria város közelében létrehozott hatalmas tejtermelő gazdaság. A helyiek rettegnek a legyőzhetetlennek tűnő konkurenciától és féltik a földjeiket.

A bérA bérmegállapodás kedvezhet az agráriumnak

2016. november 23. 08:14
Megállapodott kedden a kormány a szociális partnerekkel a következő két év minimálbéremeléséről és járulékcsökkentéséről. A munkavállalók elégedettek, a munkaadók is bizakodva tekintenek a jövőbe. A lépés jót tehet az agráriumnak is.