Prosperáló iparág a munkaerő-kölcsönzés

2019. szeptember 27. 09:41
Minden tizedik alkalmazottat külföldre közvetítenek
Rövid és hosszú távon is alkalmazzák a vállalatok a munkaerő-kölcsönzést, attól függően, hogy milyen okból keletkezik náluk a humánerőforrás-hiány – mondta a Világgazdaságnak Berta Péter, a 2018-ban 15,1 milliárd forint árbevételt elérő WHC Személyzeti Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.
 
 
 

Egyes becslések szerint a munkaerő-kölcsönzés százmilliárd forintos iparág Magyarországon. Mennyire népszerű manapság a foglalkoztatásnak ez a formája?

Több százmilliárdos iparágról van szó, amely volumenében évről évre növekedést mutat. Ennek oka többek között az elmúlt években tapasztalt egyre fokozódó munkaerőhiány, ami miatt a cégeknek egyre nagyobb az igényük a humánerőforrást biztosító szolgáltatók tevékenységére. A munkaerő-kölcsönzés az erőforrás-biztosítás egyik népszerű formája, mert leveszi a cégek válláról a munkaerő-toborzás és -foglalkoztatás terhét. A munkaerőhiány következtében egyre több cég érte el saját toborzási kapacitásainak határait, így ezt a feladatot a szolgáltatóra bízta. A toborzás mellett a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások – például a szállás vagy a munkába járás biztosítása – a cégek számára egyre vonzóbbá tették a munkaerő-kölcsönzést.

Mely iparágban jellemző ez a fajta foglalkoztatási forma?

A munkaerő-kölcsönzés minden iparágban megtalálható, ahol munkaerőre van szükség, hiszen a szolgáltatás célja az erőforrásigények kielégítése és az álláskeresők munkához segítése. A kölcsönzés jóval nagyobb arányban van jelen a fizikai munkakörökben, gyártó-, mezőgazdasági és kereskedelmi cégeknél, de az is elmondható, hogy a szellemi munkaköröknél is egyre jellemzőbb ez a foglalkoztatási forma. Jó példa erre a pénzügyi vagy a számviteli terület, ahol egyre több könyvelőt és pénzügyi szakembert foglalkoztatunk kölcsönzéssel.

Berta Péter
Fotó: VG

Általában mennyi időre szól a kölcsönzés? Ezek pár hónapos megbízások, vagy akár évekig is tarthatnak?

Rövid és hosszú távon is alkalmazzák a vállalatok a munkaerő-kölcsönzést, attól függően, hogy milyen okból keletkezik náluk humánerőforrás-hiány. Ha a munkaerőlétszám ingadozása miatt szezonális a megrendelés, akkor pár hónapról beszélünk, de ez leginkább a kereskedelemben és a mezőgazdaságban jellemző. A gyártócégeknél többnyire hosszú távú a foglalkoztatás, célja nem a szezonalitás kezelése, hanem a folyamatos erőforrás-utánpótlás és a munkaerő biztosítása. A munkaerő-kölcsönzéssel történő foglalkoztatás akár öt évig is tarthat.

Mi az oka a munkaerő-kölcsönzés elterjedésének Magyarországon is?

A munkaerő-kölcsönzés a kilencvenes években kezdődött Magyarországon, Nyugat-Európában jóval előbb elterjedt mint ati­pikus foglalkoztatási forma. A Nyugatról betelepülő vállalatok, például az autóipari gyártócégek és azok beszállítói teremtették meg az igényt erre a foglalkoztatási formára, hiszen szükségük volt jelentős számú munkaerőre, viszonylag rövid időn belül. Azok a cégek alkalmazzák ma is előszeretettel a kölcsönzést, amelyek nem rendelkeznek HR-osztállyal vagy elég kapacitással a szükséges munkaerő toborzásához.

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

HR a'la tehetség megspékelve pofátlansággal

2019. július 17. 08:25
A HR-eseknek a divathullámoknak való behódolás helyett kellően tehetségesnek kell lennie ahhoz, hogy a saját, kifinomult megoldásaikat megalkossák. De ez még nem elég, ráadásul kellően pofátlannak is kell lenniük - Andó Ildikó írása a Vezetői Mesterműhelyben jelent meg a HR Blogon.
Hogy mi is a HR? Ahány humános, tán annyi a válasz. Én speciel így látom.
 

Neurodiverzitás - A befogadó munkahelyek figyelembe veszik agyunk működésének különbségeit is

2019. augusztus 22. 08:44
Noha a népesség legalább 10 százaléka valamilyen módon neurodivergens, vagyis neurológiai működése eltér a megszokottól, a HR-esek 72 százaléka egyáltalán nem veszi figyelembe az idegrendszeri sokféleséget. Bizonyos cégek ugyan már próbálkoznak „neuroinkluzív” munkahelyeket kiépíteni, például csendes órát biztosítanak az autista munkavállalóknak, ahhoz, hogy a munkaáltatók kihasználják a neurodivergens emberekben rejlő potenciált, az egyén igényeikre kell szabniuk a felvételi folyamatot és a munkakörnyezetet is.