Rettegjen mindenki 250 hektár felett?

2018. május 09. 07:31
Csak riogat Phil Hogan, vagy tényleg ilyen alacsony lesz a kifizetési felsőplafon? Ha igen, akkor mit jelent az, hogy a bérek figyelembe vehetők a számításakor? Milyen hatása lehet a cégek döntéseire, ha valóban bevezetik? Ma ezekre a kérdésekre keresünk választ.

A formálódó Közös Agrárpolitikában még nagyon sok lényeges pontot tartanak homályban. Bár a Bizottság költségvetési javaslatában nem is szerepelt a 60 000 ezer eurós kifizetési felsőhatár, már szinte mindenki hallott róla. Phil Hogan ugyanis nyilvánosan utalt rá, amit komoly jelzésnek kell vennünk. Egy dolog azonban biztató: szembeállíthatóak lesznek vele a kifizetett munkabérek, és ebbe a személyes munkavégzés ellenértéke is beleértendő.

Mennyit számíthat a foglalkoztatás?

A pillanatnyi forint-euró árfolyammal számolva nagyjából 19 millió forintos éves támogatási többletről beszélünk a munkaerő költségeivel szembeállítva. Más szóval

a kapott támogatás üzemenként csak 19 millióval lehet több, mint az összes éves, járulékokkal növelt, bruttó bérjuttatás.

 

 

Ennél több dotációt egy üzem sem kaphatna. Azokban a vegyes gazdaságokban, amelyek állattartással és/vagy kertészettel is foglalkoznak, és akár 15-20 ember állandó foglalkoztatására is képesek, éves szinten akár 70 milliós bruttó munkaerőköltség is keletkezik. Egy ilyen mintacég maximum 91 millió forint támogatást tehetne zsebre, ami 1300 hektár területalapú támogatásnak felel meg. Vagyis, ha ez a forgatókönyv válik valóra, akkor azok a nagy, vegyes profilú gazdaságok, amelyek ma is munkaintenzív ágazatokkal foglalkoznak, akár jobban is járhatnak, mint a jelenlegi támogatási rendszerrel, amikor 1200 hektár felett elveszítik a támogatás 70%-át. A megoldás kétségtelen előnye, hogy a vidéki foglalkoztatás erősödését és a nehezen robotizálható ágazatok fejlődését hozná.

Biztos, hogy csak a területalapút érinti?

A fenti példában területalapú támogatással számolunk, mivel a vidékfejlesztési pillérben az üzemenként megpályázható források akár egy nagyságrenddel is nagyobbak, mint 19 millió forint, így egy ilyen felsőhatárnak nem sok értelme lenne. Egy másik támogatási filozófia szerint azonban értelmet nyerhet ez a verzió is. Korábban ugyanis arról is szó volt, hogy a pályázati források teljes egészében visszafizetendő, kvázi nullakamatú hitelekként működnének, vagyis a támogatás csak kamatkedvezményt jelentene ebben a pillérben. Enyhébb esetben csak a fejlesztési célok támogatási hányada csökkenne drasztikusan. Mindkét verzióban erősödne a beruházások üzleti alapú tervezése – ami tulajdonképpen nem baj.

 

A legrosszabb verzió akkor következik be, ha számottevő forrásokat szánnak a megpályázható vidékfejlesztési célokra, ugyanakkor a kapott összeg beleszámít a 60 ezer eurós felsőkorlátba. Ennek azonban szinte nulla az esélye. Ha mégis bekövetkezne, az azzal járna, hogy a nagyüzemek inkább a beruházásaikban érvényesítenék az évi 19 milliós támogatást, a foglalkoztatás pedig kiesne a szempontrendszerükből. Inkább gépesítéssel és robotizálással törekednének a hatékonyságnövelésre.

Mi történik az elvont támogatásokkal?

 

Bármelyik módon is valósuljon meg a támogatási felső plafon, a visszatartott pénzek sorsáról is dönteni kell. Az egyik verzió szerint a kettes pillért, azaz a vidékfejlesztési forrásokat gazdagíthatják, egy másik forgatókönyv szerint viszont a kisüzemeknek szánják. Utóbbi azt jelentené, hogy

minél kisebb az üzem, annál nagyobb az egy hektárra eső támogatás. Ennek katasztrofális hatása lenne a birtokszerkezetre,

hiszen ismét megindulnának a cégdarabolások. A Közös Agrárpolitika szociális jellegét éppen eléggé megszilárdítja az, hogy forrásainak döntő hányada közvetlen kifizetésekre megy el, ráadásul üzemenként maximalizálva. Sokkal hasznosabb lenne a vidékfejlesztési célokhoz több forrást rendelni, főként, ha azokra nem vonatkozik a 60 ezer eurós kifizetési felsőhatár.

 

Nem kell félni

Súlyos forgatókönyveket vázoltunk fel, de van okunk bizakodni. Európában több olyan ország is van, amelyiknek érdeke fűződik hozzá, hogy a 60 ezer eurós felsőkorlát ne bolygassa meg túlságosan a jelenlegi rendszert. Nemcsak a volt kelet-német szövetkezetek aggódnak a pénzükért, de a csehek és a szlovákok is – ahol a nyugati tőke masszívan jelen van. Utóbbi két országban az üzemek 80-90%-a 250 hektáros méret feletti.

A legnagyobb konfliktusokat várhatóan nem ezen a téren fogja megélni Magyarország, hanem a földbirtok-politikában.
 
 
agrarszektor.hu
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

Nagy a harc Lázárék százmilliárdjaiért

2016. augusztus 19. 08:31
Minden második agrárszereplő pályázik a Lázár János vezette Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Programjának forrásaira az Erste Bank közel 600 fős felmérése szerint. A legtöbben a kapacitásbővítés miatt fejlesztenek, de a hatékonyság növelése is a fő célok között van. A bank szakértője szerint a versenyképes beruházásokhoz önerő, banki forrás és támogatás egyaránt kell.

A magyar görögdinnye külföldön is népszerű

2016. július 20. 07:56
A magyar görögdinnye és a mag nélküli dinnye is népszerű az export piacokon, főként Németországba, Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és a Skandináv államokba szállítják - mondta a földművelésügyi miniszter az M1 aktuális csatornán.