Soha nem látott számú daru érkezett a Hortobágyra

2018. október 18. 12:41
A legfrissebb számlálás szerint 160 ezer
Soha nem látott számú daru érkezett a Hortobágyra

160 ezer, soha nem látott példányszámú a Hortobágyon átvonuló darvak tömege a legfrissebb számlálás szerint, írja Facebook oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.

A daruvonulás az egész világon a nagytestű vízimadarak kiemelt látványosságú – akár az űrből is megfigyelhető – mozgalmai közé tartozik, hiszen a Földünk összesen 15 faja közül a többség jelentős vonulási jelenségeket mutat, Észak-Amerikától Eurázsián keresztül Ausztráliáig.

Balmazújváros, 2017. október 15.
Szürke darvak (Grus grus) repülnek éjszakázó helyükre naplementekor a Keleti-víztározó felett, Balmazújváros közelében 2017. október 15-én. A hortobágyi puszta egyik leglátványosabb természeti eseménye az õszi daruvonulás. A darvak európai vonulási útvonalai közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, az egyik legnagyobb darugyülekezõ hely pedig a Hortobágyi Nemzeti Park területén van.
MTI Fotó: Czeglédi ZsoltFotó: MTI – Czeglédi Zsolt

A nagytestű fajok mozgalmai közül talán csak az afrikai flamingók szezonális vándorlása mozgat meg nagyobb madártömegeket, de mindenképpen dobogósnak nevezhető a kanadai darvak Nebraska-állambeli tavaszi gyülekezése, amikor a vonuló csapatok összlétszáma a félmilliót is elérheti.

Ezután közvetlenül a (szürke vagy eurázsiai) daru vonulási jelenségei követeznek, mind összmadár-létszámot és látványosságot tekintve, hiszen Európában több helyen is eléri együttes összlétszámuk a 100 ezres nagyságrendet. Ezen vonulóhelyek közül is magasan kiemelkedik a Hortobágy, hiszen az itt átvonuló csapatok együttes létszáma az elmúlt öt évben 140 ezer körül stabilizálódott. Ez a globális skálán is elképesztően magas összmennyiség az 1995 óta folyó hortobágyi, heti rendszerességű szinkronszámlálások jelen heti adatai alapján újabb rekordot döntött, elérve a 160 ezres, talán soha meg nem álmodott létszámot.

Daruszinkron

Az itt tartózkodó darvak létszámát hetente mérik a Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatának szervezésében. Az úgynevezett szinkronszámláláskor a darvak éjszakázóhelyeként szolgáló sekély vízállásoknál, halastavaknál felsorakozó megfigyelők a látóhatárt egymást között felosztják, így a különböző behúzási útvonalakon érkező csapatok létszámát jó közelítéssel meg tudják becsülni.

Az európai vonulóhelyek közül a hortobágyi rendelkezik a leghosszabb standard adatsorral, ami megbízható természetvédelmi és vonulásbiológiai következtetések levonására ad lehetőséget. Így az elmúlt több, mint két évtized adatai alapján valószínűnek tűnik az a magyarázat, hogy az ugrásszerű állománynövekedés hátterében nemcsak az északi fészkelőpopulációk erősödése áll, hanem feltehetőleg szibériai madarak útvonalmódosítása is, ami a párhuzamba állítható az ázsiai fészkelőállományra nehezedő vadászati nyomással, élőhelyvesztéssel a dél-ázsiai térségben és klimatikus mintázatokkal is. Természetesen ennek a feltételezésnek az igazolására egyedileg jelölt madarak megfigyelési adataira is szükség van.

Hortobágy község, 2012. október 13.
Szürke darvak (Grus grus) pihennek Hortobágyon az Elepi tóegység Felsõ-laposi tava mellett, mielõtt éjszakázó helyükre repülnének 2012. október 13-án. Európa legnagyobb darugyülekezõ helyén, a Hortobágyi Nemzeti Park területén az október 11-i számlálások szerint közel 54.000 daru tartózkodik. Az Észak-Európából (zömmel Finnországból) szeptember második felében érkezõ madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak.
MTI Fotó: Czeglédi ZsoltFotó: MTI – Czeglédi Zsolt

Mindenesetre nagy a valószínűsége, hogy a Hortobágy nemcsak az európai daruállomány megőrzésében játszik kiemelkedő szerepet, hanem az eurázsiai fészkelőpopuláció védelmének egyik kulcsfontosságú védőbástyájaként is értelmezhető.

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb változások az erdőgazdálkodás szabályozásában

2018. október 29. 09:53
Egy gazdálkodással foglalkozó ágazat szereplőinek alapvető érdeke, hogy a gazdálkodásuk kiszámítható és tervezhető legyen.
 
 
 

Közép-kelet-európai együttműködés az agrárkutatás-fejlesztés érdekében

2017. február 23. 08:21
A biomassza-alapú gazdaságon belül a mezőgazdaság további fenntartható növekedésének biztosítása céljából és a tudásalapú fejlődés előmozdítása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatásra, az innovációra és a határokon átnyúló együttműködésekre, a régió közös fellépésére – mondta Feldman Zsolt a BIOEAST konferencián, amelyet Földművelésügyi Minisztérium, az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen szervezett február 21-22-én, Budapesten.