Számolt az AKI: milliárdokba kerülne az öntözés

2018. május 16. 13:48
180 oldalas tanulmányt készített az Agrárgazdasági Kutató Intézet az öntözés fejlesztéséről. A kutatók a növények vízigényét, a talajadottságokat és a vízkészleteket vették számba, majd számszerűsítették, hogy az elméletileg öntözésbe vonható területen mennyibe kerülne a beruházás, ha megvalósulna. Hatalmas számok jöttek ki.

A tanulmány készítői minden fontos kultúrában számba vették, hogy mekkora területe öntözött jelenleg és mekkora lenne öntözésbe vonható. Eszerint az árukukoricából is 500 ezer hektáron lehetne megvalósítani a mesterséges vízutánpótlást. A szójatermő területeken viszont mindössze 8,5 ezer hektárral bővíthető az öntözött rész. A teljes szántóterületet tekintve elméletben egy millió hektárig lehetne emelni az öntözött területet, míg zöldségfélék esetén bő 18 ezer hektárról, gyümölcsösök esetén pedig mintegy 57 ezer hektárról van szó.

 

A kutatók leszögezték, hogy valójában csak ott gazdaságos az öntözés (vetésforgó és 1×1 kilométeres egységre vetítve), ahol az öntözhető területek jó talajtani és kedvező domborzati adottságokkal rendelkeznek, különös tekintettel a legjobb földminőségű löszhátakra (Békés-Csanádi-, Hajdúsági-, Mezőföldi- és Észak-Bácskai-löszhát).

Mi vár a magyar agráriumra 2018-ban és azután? Milyen kihívást jelenthet a magyar húsiparban az afrikai sertéspestis? Mennyi támogatást fizetnek ki a Vidékfejlesztési Programban? Mire számíthat a szójaágazat 2018-ban? Mit tartogat a gabona-és takarmánypiac számára az idei év? Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, regisztráljon a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.

Ezekről az országrészekről van szó:

Ha valamennyi, apró pontocskával jelölt részen megvalósulna a beruházás, akkor az az árukukorica esetében 213–249, a búza esetében 108–124 milliárd forintba kerülne.Hatására az árukukorica össztermése 1,4 millió tonnával, a búzáé 0,4 millió tonnával bővülne. A kutatók kiszámolták a beruházás 10 éves megtérülési időszakára eső többletjövedelmet is kultúránként. Míg szántóföldi növények esetén egy hektárra vetítve hektáronként "csak" 203–263 ezer forintos többletjövedelmet generálna az öntözés, addig a zöldségnövények esetében elérné az 5,4-5,5 millió forintos pluszbevételt is. Természetesen kultúránként nagyon másként alakulnak a számok. A csemegekukorica hektáronként 1,2 millió forintos többletbevétellel hálálja meg a ráfordítást, a szója azonban képtelen ledolgozni a beruházási költséget 10 év alatt, és hektáronként 140 ezer forintos mínuszt produkál. A paradicsom ellenben 36 millió forint extrajövedelmet is képes hozni az öntözés hatására.

Részletesen itt követhető a beruházás megtérülése, az utolsó két oszlopot érdemes nézni (NPV= nettó jelenérték):

A részletes tanulmány ezen a linken érhető el.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Tizenhétezer gazda már lépett

2017. június 22. 10:16
A magyar gyümölcságazat növekedésének és jövőbeni versenyképességének záloga a termelők szerveződése és a beruházási lehetőségek mind jobb kihasználása. A jövő útja a termelők szövetkezése, hiszen csak így lehet olyan kiegyenlített minőségű, nagy árualappal a piacon megjelenni, ami alkupozícióba hozza a termelőket a kereskedőkkel szemben. Jelenleg 70 ilyen szerveződés létezik az ágazatban, összefogva mintegy 17.000 termelő munkáját. A TÉSZ-ek 35 ezer hektáron 45 milliárd forint értékű terméket állítanak elő – tájékoztatott Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár Iváncsán.

Fónagy: a kormány rábólintott az állami vállalatok béremelési igényeire

2017. március 10. 11:42
2017. március 9-én a LIGA Szakszervezetek és a FES közös konfereciáján jelentette be Fónagy János parlamenti államtitkár, hogy a kormány elfogadta 230 állami tulajdonú vállalat bérigényét, és biztosítja a keretet a bérfejlesztésekre. Az államtitkár megköszönte a LIGA Szakszervezetek és a hozzá tartozó szakszervezeteknek is, hogy a hároméves bérmegállapodásról szóló javaslataikat, "bérigényeiket a magyar gazdaság szükségleteire tekintettel és a költségvetés teljesítőképessége figyelembevételével fogalmazták meg".