Magyarország vidékfejlesztési programja különleges hangsúlyt fektet az ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, továbbá az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban. Várhatóan majdnem 538 000 hektár mezőgazdasági föld kerül biodiverzitást, valamint hatékonyabb vízgazdálkodást és talajgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés hatálya alá. Továbbá, több mint 132 000 hektár erdő kerül gazdálkodási szerződés hatálya alá, főként a biodiverzitás védelme érdekében.

A magyarországi vidékfejlesztési program hozzájárul a társadalmi befogadáshoz és a gazdasági fejlődéshez a vidéki térségekben azáltal, hogy jobb szolgáltatásokat biztosít a vidéki lakosság 68%-a számára. A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozóipar ágazatában 2600 beruházási projekt az energiahatékonyság fokozása érdekében részesül támogatásban. 5500 feldolgozási tevékenységgel kapcsolatos beruházási projekt és 4800, a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozását szolgáló projekt kap támogatást. A fiatal mezőgazdasági termelők és a rövid ellátási láncok tekintetében 3000 fiatal mezőgazdasági termelő és 3900 mezőgazdasági üzem célzott támogatását biztosító alprogramokat alakítanak ki. Magyarország a műveletek kiválasztása során különös hangsúlyt fektet az innovációra, a vidékfejlesztési program közkiadásainak 3,6%-át olyan cselekvésekre fordítja, amelyek erősítik az innovációt és az együttműködést, beleértve az európai innovációs partnerség projektjeit is.

A vidékfejlesztés támogatása a közös agrárpolitika 2. pillére, amely uniós finanszírozási keretet biztosít a tagállamok számára, hogy nemzeti vagy regionális szinteken többéves társfinanszírozott programokat finanszírozzanak. Összességében a 28 tagállamban 118 program várható. A 2014–2020 időszakra szóló új vidékfejlesztési rendelet hat gazdasági, környezeti és szociális prioritást érint, a programok pedig egyértelmű célokat tartalmaznak, amelyek rögzítik, hogy mit kell elérni. Emellett a fellépések hatékonyabb koordinációja és a többi európai strukturális és beruházási alappal (ESB-alapok) fennálló szinergiák maximalizálása érdekében olyan partnerségi megállapodást kötöttek minden tagállammal, amely rögzíti azoknak az uniós forrásokból finanszírozott strukturális beruházásaira vonatkozó átfogó stratégiáit.

 

A Vidékfejlesztési Program elfogadását követően a 2014 – 2020 programozási időszakban a Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesületnek ismételten lehetősége nyílik saját fejlesztési stratégiájának elkészítésére és megvalósítására. 

 

A Tervezés aktualitásairól honlapunkon a Széchenyi 2020/Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 aloldalon tájékozódhat.