Tetten ért munkavállalók

2018. július 12. 08:07
Pár flakon tisztítószer, néhány csomag A4-es lap, telefon, laptop, építőanyag, üzemanyag… Szinte mindenkinek van munkahelyi lopással kapcsolatos története. A munkáltatók teljesen érthetően egyből meg akarnak válni a lebukott vagy gyanúba keveredett munkavállalótól. Kérdés, hogy a lopás feltételezése elég-e egy jogszerű azonnali hatályú felmondáshoz? Függ a jogszerűség az ellopott tárgyak értékétől? Be kell jelenteni a lopást a hatóságok felé is? - teszi fel, és válaszolja meg a kérdéseket Oláh Zsófia, ügyvéd, a HR Blogon.

Függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatótól, más munkavállalótól, vagy éppen a cég ügyfelétől lop, a következőket mindenképpen érdemes tudni az ilyen ügyekről.

Ilyenkor is perelnek

Érdekességként mindjárt egy nem csak jogi kérdéssel kezdem. Azért is írok erről a témáról, mert akármilyen furcsa, egyes munkavállalóknak olyan esetben is van képe támadni a felmondást a bíróságon, ha nagyon is alapos a gyanú, hogy elkövettek valamit. Azon túl, hogy ez a tény jól rávilágít az emberi természet furcsaságaira, azt kell látni ebből, hogy a felmondást ilyen triviálisnak tűnő esetben is el lehet szúrni.

Feltételezni nem elég

A felmondással kapcsolatos perben ilyenkor is a munkáltatónak kell bizonyítania. Nem a rendőrség/ügyészség szerepét kell azonban a munkáltatónak átvenni, és a munkavállaló bűnösségét bizonyítani. Az azonnali hatályú felmondás ugyanis nem a lopáson (vagy más bűncselekményen, szabálysértésen) alapul ilyen esetekben közvetlenül, hanem azon, hogy a munkavállaló az ügy következtében a munkajogi kötelezettségeit megszegte. Azaz nem működött együtt a munkatársakkal, a munkáltató bizalma joggal megrendült benne, sértette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. A felmondás indokolásában is erre kell hivatkozni.

Ha a munkáltató a perben bizonyítani tudja - például egy írásbeli beismeréssel - hogy a munkavállaló a lopást biztosan elkövette, az kiváló. De az is elég, ha azt bizonyítja a munkáltató, hogy a munkavállaló valami jogelleneset csinált, vagy - és az esetek egy jó részében ez történik - hogy az eset következtében a munkavállaló valamilyen kötelezettségének nem tud eleget tenni. Ez utóbbi történik például akkor, ha a munkavállalót őrizetbe veszik, és ezért nem tud bemenni dolgozni.

A bizonyítás csavaraira jól rávilágít annak a munkavállalónak az esete, akinél a rendőrség egy, a munkáltatótól származó telefonelőlapot foglalt le. Bár a lopás ténye a munkajogi per idején még nem volt egyértelműen bizonyítható, a bíróság az azonnali hatályú felmondást jogszerűnek találta, mert megállapította, hogy a telefonelőlap kizárólag jogellenes módon kerülhetett ki a munkáltató üzeméből.

A későbbi bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében javasolt még a tettenéréskor vagy az ügy kirobbanásakor az érintetteket kikérdezni, és erről két tanúval jegyzőkönyvet felvenni. Ha a munkáltató a feltételezését nem tudja megfelelően alátámasztani, a bíróság jogszerűtlennek fogja találni a bíróság. A munkáltatónak pedig – azon túl, hogy gutatütést kap – elmaradt jövedelemként még kártérítést is kell fizetnie, amit a törvény a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjában maximalizált.

Nem kötelező feljelenteni

A fentiekből az is következik, hogy munkahelyi lopás miatti felmondás jogszerűségéhez nem kell, hogy a munkáltató a rendőrséghez vagy szabálysértési hatósághoz forduljon, és hogy a bűncselekményt vagy szabálysértést a bíróság vagy hatóság állapítsa meg.

Nem az érték számít

Ha a lopás tényét a munkáltató bizonyítani is tudja, a felmondás jogszerűsége már nem függ az ellopott tárgyak értékétől. A bíróságok több ügyben is az adott tárgyak értékére tekintet nélkül jogszerűnek találták az azonnali hatályú felmondást, a munkahelyi rend megsértése vagy szabályellenes birtoklás miatt. A fent említett ügyben például nem fogadta el a munkavállalónak azt az érvét, hogy a telefonelőlap csupán jelképes értékkel bírt.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Kiemelt támogatás a 2017. évi fagy- és jégesőkárosultaknak

2017. augusztus 15. 12:54
A Földművelésügyi Minisztérium 100%-os kamat-, kezességi díj és költségtámogatás nyújtásával segíti azokat a jégeső vagy fagykárt szenvedett, ültetvényes gazdálkodást folytató termelőket, akik az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Konstrukció, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 vagy az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében vesznek fel hitelt.

Nem trükköztek tömegével a munkaadók

2017. szeptember 19. 09:35
Nem jelentették át tömegesen minimálbéres dolgozóikat részmunkaidőssé a vállalkozások – derül ki a NAV adataiból. Ugyanakkor szerény mértékben, de folyamatosan nő a részmunkaidős foglalkoztatottak száma.