A kutatócsapat a globális mezőgazdasági adatokat vetette össze az ajánlott tápanyag fogyasztási irányelvekkel és lényeges különbséget találtak a kettő között – írja az arsratio.

A mezőgazdaságban jelenleg túltermelik a gabonaféléket, sok az állati zsír és a cukor is. Gyümölcsökből és zöldségekből  kevés van és kis mértékben bizonyos fehérjék terén sem áll rendelkezésre kielégítő mennyiség.

A kutatáshoz a tudósok a Harvard Egyetem által készített egészséges étrendre vonatkozó irányelveketvették alapul, ami szerint az étrendünk nagyjából felét zöldségeknek és gyümölcsöknek, negyedét gabona féléknek és a maradék negyedét fehérjéknek zsíroknak és tejtermékeknek kellene kitennie.

A csapat azt is megvizsgálta, hogy jelenleg mekkora területen folytatnak mezőgazdasági tevékenységet és hogy valójában mekkora területre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki teljesítse az irányelveket. Ezeket a számokat ezután összevetették a 2050-re kivetített népesség növekedéssel is – ami szerint ekkora már 9,8 milliárdra nő a Föld népessége.

Az eredmények alapján a gabonafélék terén másfélszer annyit termelünk mint amennyi szükséges lenne, a zsírok és olajok terén háromszor annyit, amíg gyümölcsökből és zöldségekből csupán a szükséges mennyiség harmadát és bizonyos fehérjékből a szükséges majdnem felét termeljük csak.

A kutatók szerint komoly problémát jelent, hogy a fejlődő országokban egyre nagyobb szerepet kap az étkeztetésben a szénhidrát, mivel azzal könnyebb nagyobb embertömeget ellátni, márpedig a tápanyagokban gazdagabb étrend nemcsak az emberek egészségének fenntartásában segít.  A környezetvédelem, bolygónk megóvása nagyban függ táplálkozási szokásainktól, lévén ezáltal összességében csökkenthető lehet a mezőgazdaságra szánt területek mérete – előrejelzéseik szerint akár 50 millió hektárt is meg lehet takarítani.

Mindehhez nekünk is tudatosabb fogyasztókká kell válnunk: kevesebb hús és több növényi fehérje. Kezdeményezések sora indult el ebbe az irányba, és egyre többen erősítik, propagálják az új fogyasztási kultúrát.

Amennyiben nem történnek változtatások 2050-re, 12 millió hektárral több termőterületre és 1 milliárd hektárral több legelőre lesz szükség. Így a 21. század egyik legnagyobb kihívása a következő generáció élelemellátásnak megteremtése lehet, úgy, hogy ezzel ne okozzunk visszafordíthatatlan károkat a környezetünkben.

sokszinuvidek.24.hu