Úgy hűti a környezetét egyetlen fa, mint két klímaberendezés

2018. augusztus 09. 12:27
Minden fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés, olvasható a Yale Egyetem által publikált tanulmányban, amely a legújabb kutatásokat összegzi – írja a 365.reblog.hu.

A lapszemle szerint a fák levelei a transpirációnak nevezett párologtatáshoz az energiát a környezettől vonják el, ezzel hűtik a fa körül a levegőt. Minden fa naponta több száz litert is elpárologtathat, és ennek van olyan hatása, mint két klímaberendezésnek.

A párakibocsátásnak fontos szerepe van a csapadékképződésben is, csak eddig kevés figyelmet fordítottak erre. A fák megannyi párakapuként vagy inkább szökőkútként működnek: a talajból felszívott vizet a levelek pórusain keresztül kibocsátják a levegőbe. A nagyobb erdők párakibocsátása amolyan égi folyóvá áll össze a magasban, és az erdőtől távoli vidéken hullhat le a csapadékként.

Méghozzá igen távol is: például Amazónia kibocsátása az Egyesült Államokban, Kelet-Európa kibocsátása Kínában. Az Afrika szívében elterülő Kongó dzsungeleiből származik az Etióp-magasföldön lehulló csapadék 30-40 százaléka.

misty dawn in the national park deer streamsThinkstock

Tehát ha az eredeti élőhelyen erdőirtás miatt csökken a fák száma, akkor az több ezer kilométerre okozhat aszályt. Egyre több kutatás foglalkozik a korábban nem értett vagy elhanyagolt témával, vagyis hogy ha tönkreteszik a világ nagy trópusi erdőövezeteinek vízgazdálkodását, az más kontinensen, más országokban lévő mezőgazdasági termőterületeken okozhat veszteséget.

Erdők nélkül a kontinensek belső területei sivatagok volnának. Oda ugyanis újrahasznosított csapadék jut, vagyis ami korábban lehullott csapadékként, és folyókból, tavakból visszapárolgott a levegőbe, illetve ennél is nagyobb mértékben a növények, jelesül az erdők által kibocsátott — ezek a párafelhők a szelek szárnyán jutnak el a szárazföldek belsejébe. Minél messzebbi az a terület, annál többszöri újrahasznosítási ciklus kell a végül ott lehulló csapadékhoz.

Becslések szerint a Föld növényzete naponta 200 köbkilométer vizet párologtat a bolygó légkörébe. Ennek tizedét egyedül az Amazonas vidéke. Régen úgy vélték, hogy azért esik sok eső a Kongó és az Amazonas vidékén, mert a világnak ezen a területeit csapadékbőség jellemzi. Csakhogy kiderült: az erdő miatt esik ennyi eső, mert a trópusi vidékeken a legintenzívebb a transpiráció. Erdők híján az Amazonas vidéke már rég olyan volna, mint a Szahara.

A tanulmányról részletesebben ide kattintva olvashat a 365.reblog.hu-n.

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Folyamatosak a kifizetések

2017. január 10. 08:01
Akkreditált szervezetként a Magyar Államkincstár kezeli a területalapú és a vidékfejlesztési támogatásokat. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszűnt, tevékenységét a Magyar Államkincstár és a megyei kormányhivatalok vették át január 1-től.A kifizetések továbbra is folyamatosak lesznek, az átszervezésből a gazdák semmilyen hátrányt nem szenvednek - tájékoztatott a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség.

A tejből gyorsan eltűnhet a GMO, de a sertés- és a baromfihúsból nem

2017. június 07. 21:16
A szarvasmarha-tenyésztésben a génmódosított (GMO) szója kiváltása viszonylag könnyen megoldható, a sertésnél és baromfinál viszont a nálunk jóval előrébb járó németeknek és osztrákoknak sem sikerült ezt elérni. Még évekig olyan húst kell tehát fogyasztanunk, amelyekben GMO-s importált alapanyag van, és ezt sokan potenciális veszélyforrásnak látják az emberi egészségre nézve. Hosszabb távon azonban szakértők szerint reális cél lehet, hogy a takarmányozásban kiváltsuk a génmódosított szóját, bár egyelőre hiányoznak az alternatív fehérjenövények. Most indul egy kormányzati fehérjeprogram, amelynek célja a jelenlegi helyzet javítása.