Új kockázati tényezők jelentek meg az agrárszektorban

2020. március 12. 13:17
Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után - a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.

A világ élelmiszeripara az ázsiai piacok által dominált növekvő lélekszám és emelkedő jólét miatt látszólag prosperál, de 2017 óta évente átlagosan a szektor 30 nagyvállalata lett fizetésképtelen, és a bajba jutott cégek ilymódon kieső árbevétele a 2018-as 6,4 milliárd dollárról 2019-re 20 milliárd dollárra emelkedett – állapítja meg a szektorról készült elemzésében az Euler Hermes, a magyarországi piacvezető hitelbiztosító. A jelenség nem hagyta érintetlenül térségünket sem, hiszen a világ évi 30 nagyvállalati csődjéből két éve 7, tavaly pedig 9 következett be Közép-Kelet Európában.

Magyarországon ugyan az agrár szektor jellemzően a válságálló ágazatok közé tartozik, ám a hagyományos kockázatértékelési mintákon túl egyre több a nehezen kalkulálható hatás – állítja Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint ez a bizonytalanságot növeli, ami a fizetésképtelenségek számának alakulására is hatással lehet. A szakértő emlékeztetett: az elmúlt években fizetésképtelenségi eljárások elsősorban a húsiparban, feldolgozóiparban és élelmiszeriparban fordultak elő. Az agrár ágazat fizetésképtelenségeinek száma összhangban van az országos trenddel, ahol évről évre a fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenését tapasztalhattuk. Azonban míg ez a csökkenés 2018-ban 18 százalék volt, addig 2019-ben már csak 10 százalék, és 2020-ra pedig 5 százalékos csökkenéssel számol Bujdosó Tünde.

Bujdosó Tünde

Az Euler Hermes globális agrár szektor elemzése szerint a növekvő fizetésképtelenségi kockázatot befolyásoló egyéb tényezők 5 fő kategóriába sorolhatók:

  1. A lakossági fogyasztás változása. Főleg a fejlett országokban egyre egészségesebb termékeket akarunk vásárolni, ami növeli a termelők költségeit, de nem feltétlenül érvényesíthető a termékárakban. Nemcsak a fejlett országok problémája, hogy emelkedik az egyedülálló, vagy kétfős háztartások száma, és ehhez kell igazítani a kiszerelések méretét, ami ugyancsak növeli a költségeket, mert több csomagolóanyagot kíván. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebben vásárolnak a nagy áruházláncokban, és inkább a helyi, kisebb üzleteket, vagy a kistermelők áruit részesítik előnyben. Ez a jelenség magyarázza például a Carefour és más áruházláncok problémáit Franciaországban, de az említett trend már Németországban is érzékelhető.
  2. Klímatudatosság erősödése. A nemzetközi Euler Hermes elemzés azt is taglalja, hogy a fogyasztói elvárásokat egyre jobban áthatja a klímatudatosság. Többek között emiatt is mind többen keresik a lokális termékeket, pedig a szállítás az élelmiszeripar globális CO2 kibocsátásának csak mintegy 10 százalékát okozza: 2019-ben a növénytermesztés 288, az állattartás 284 millió tonna CO2 kibocsátásért volt felelős, míg a szektor üzemanyag igénye „csak” 30 millió tonna. Bujdosó Tünde szerint kibocsátás szempontjából a „honnan származik” kérdésnél sokkal fontosabb a „mit eszünk, és azt hogyan állítják elő” kérdés, és emiatt a fogyasztói nyomás miatt sok gyártó a jövőben beruházásokra kényszerülhet.
  3. Kereskedelempolitikai egyezmények, korlátozások: A 2009 óta a világban bevezetett 6000 különböző kormányzati intézkedés 60 százaléka korlátozó jellegű volt, amely negatívan érintette az agrár szektor szereplőit. A legismertebb és talán a legdrámaibb hatást az amerikai-kínai kereskedelmi háború váltotta ki, amely 2019-ben az amerikai szójabab termelők tömeges fizetésképtelenségéhez vezetett. A hatás nem újkeletű, hiszen például Közép-Kelet Európában az Oroszországgal kapcsolatos egykor bevezetett embargó utóhatásai még napjainkban is érezhetők. Az Euler Hermes egyik legnagyobb kárkifizetése Magyarországon 2018-ban egy húsiparban működő vállalathoz volt köthető, amely az orosz piac kiesése miatt került nehéz pénzügyi helyzetbe. De a szakértő az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodásra is felhívja a figyelmet, hiszen a vámtarifák eltörlése kétségkívül hatással lesz a szektorra. Ez egyszerre lehetőség és veszély is egyben a magyar mezőgazdaság számára, melyet kontingensekkel szabályozni kell – emlékeztet Bujdosó Tünde.
  4. Bérköltségek emelkedése. Nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban az egyik legdinamikusabban növekvő költségtétel a bér. A munkanélküliségi ráta világszerte alulmúlja a hosszú távú átlagokat, ami erős nyomást gyakorol az élelmiszeriparra is, ahol a bérköltség globálisan az összes költség 11 százalékát teszi ki. Magyarországon a bérköltség ennél hagyományosan sokkal nagyobb súlyt képvisel az élelmiszeripari vállalatok költségszerkezetében, és a bérnyomás is meghaladja a világátlagot, hiszen a magyar reálbérek évek óta 10 százalékkal, vagy azt meghaladó mértékben emelkednek, ami a cégek éves beszámolójában is megjelenik, hiszen éves szinten a vállalatok növekedésétől függetlenül átlagosan 4-5 százalékkal magasabb személyi jellegű ráfordítással számolhatunk a cégek pénzügyi helyzetének elemzésekor.
  5. A költségnövekedés áthárításának korlátai. A világ, és benne Közép-Kelet Európa, illetve Magyarország élelmiszeripara jelentős költség oldali nyomással néz szembe a következő években. Csakhogy az emelkedő alapanyag költségek továbbhárításának korlátot szab a rendkívül erős verseny. Az Euler Hermes elemzése szerint a probléma hátterében az áll, hogy a nagykereskedelmi láncok között sokkal nagyobb a koncentráció, mint a termelők között, így a láncok keményen versenyeztethetik a beszállítóikat, azok pedig nem tudják azonnal és teljes mértékben áthárítani a költségnövekedést a vevőikre.

Az Euler Hermes nemzetközi szakértői szerint a szektor globális jövedelmezősége a 2018-as 10,2 százalékról 9 százalékra csökken, miközben a működési költségek a 2015-ös 20,4 százalékról 21,8 százalékra emelkednek. Ez még nem jelent tömeges fizetésképtelenség növekedést az ágazatban de az Egyesült Államok példája rámutat, hogy a hagyományos elemzési módszereken kívül ezeket a fent sorolt tényezőket igenis figyelembe kell venni, amikor az ágazat kilátásairól beszélünk.

Magyarországon sem az EBIT, sem EBITDA viszonylatában nem következett be lényeges romlás 2017 óta. A hazánkban általános tendencia érvényesül itt is: az eredményesség trendje évek óta stabil, bizonyos szegmensekben inkább pozitív. Viszont a fenti diagrammon látható globális adatokkal szemben Magyarországon elmondható, hogy agrár területen az átlag EBIT 4-5 százalék, míg az átlag EBITDA 7-8 százalék körül mozog, vagyis lényegesen alacsonyabb, mint a fejlett országok szektorális átlageredményei – emeli ki a szakértő.

Valamennyi fenti tényező általában nehezen kiszámíthatóan, de csökkenti az agrár vállalatok eredményességet, ami az egyre erősödő verseny miatt a szektor gyengébb szereplőinél komoly feszültségeket okozhat. Bujdosó Tünde szerint az ágazat szereplői akkor tudják sikeresen kezelni az új kockázatokat, ha stratégiát váltanak: a növekedés mellett inkább az eredményesség javítására, a termelési hatékonyság növelésére, a költségek csökkentésére kell a hangsúlyt fektetni.

agroforum.hu

https://agroforum.hu/agrarhirek/agrarkozelet/uj-kockazati-tenyezok-jelentek-meg-az-agrarszektorban/

Kapcsolódó cikkek

Esélyegyenlőséget kell biztosítani a gazdáknak a digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához

2019. január 21. 08:01
Esélyegyenlőséget kell biztosítani minden gazdálkodónak az agráriumot is forradalmasító digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).

Nagy István: nem kérhetünk többet a gazdáinktól, kevesebbért

2019. június 27. 07:59
A mezőgazdaság versenyképességének növelését támogató agrárpolitikai háttér kialakítása, új támogatási formák és azok megfinanszírozása, az öntözésre elkülönített 170 milliárd forint, erősödő agrárigazgatás. Címszavakban ezeket az intézkedéseket tartja hivatalba lépésének egyéves évfordulóján az eddig elért legnagyobb eredményeknek Nagy István agrárminiszter.