Újabb földosztásra készül a kormány

2019. január 28. 11:09
Nagy ívű tervet ismertetett az agrártárca a mezőgazdaság versenyképességét rontó osztatlan közös földtulajdon felszámolásáról. Szakemberek szerint az újabb próbálkozásnak több buktatójára is van.
Az osztatlan közös földtulajdon évtizedek óta tüske a magyar mezőgazdaság körme alatt. A megoldás a tervezet szerint egyebek mellett az lenne, hogy az állam fölvásárolná azokat a birtoktesteket, ahol a tulajdonos nem jelentkezik, illetve nem elérhető el. Ha ezek területek elérnének egy "egészséges" birtokméretet, eladnák az érdeklődő földműveseknek. Részletek egyelőre nem ismertek, így azt sem tudni, hogy mekkora lenne a kormányzat szerint az „egészséges” birtok mérete, hiszen míg a szántóföldi gazdálkodáshoz 50-100 hektár alatt hozzá sem érdemes kezdeni, a kertészeti szektorban akár néhány hektárral is versenyképes lehet a termelő. Akik az állami földbérlet-pályázatok során, illetve az állami földek értékesítésekor rossz tapasztalatokat szereztek, most joggal vetik fel, hogy ha egyáltalán sikerülne az osztatlan közös földtulajdon több mint 1 millió hektárjából a versenyképességhez szükséges birtokokat kialakítani, akkor azok a területek az előző példákhoz hasonlóan jelentős mértékben megint Fidesz-közeli kezekbe kerülnének. Arra, hogy jogos-e az aggodalom - majd, ha lesz ilyen -, a részletes szabályozás adhat választ. A szakemberek többsége támogatja a kormány elhatározását az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésre, mert úgy vélik az elaprózott birtokok gyengítik a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A szándék megvalósulását akadályozza, hogy ez a gond naponta újratermelődik. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a tulajdonos halála esetén például, ha több gyermeke van, a birtoknak több tulajdonosa lesz. Vagyis létrejön egy újabb osztatlan közös földtulajdon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az örökösödési jogszabályok módosításában látja az egyik megoldást. A javaslat szerint az új öröklési rendszerben azért, hogy versenyképes méretű gazdaságok öröklődhessenek, és elkerüljék a gazdaságok elaprózódását, csupán egy leszármazotté lehetne a birtok. Az új tulajdonosnak garantálnia kellene a birtoktest egyben tartását, és pénzbeli megváltást kellene fizetnie örököstársainak, amit az e célra kidolgozott, kedvező hitelkonstrukció tenne könnyebbé. Ez nyilván elenyésző szelete lenne a teljes agrárgazdaság, az élelmiszeripart is beleszámítva 1100 milliárd forintos hitelállományának. Első hallásra jól hangzik a terv, de az érvelés felvet néhány kérdést. Azzal az agrárszakemberek egyetértenek, hogy a földtulajdon aprózódását egyebek mellett az öröklési szabályok módosításával lehetne féken tartani, esetleg csökkenteni. Sok olyan osztatlan közös földtulajdon van, amit már kimértek, de éppen az újabb öröklések miatt az továbbaprózódott. Az állam, ha komolyan veszi a magántulajdon szentségét, akkor nem szólhat bele abba, hogy az örökösök mit kezdjenek tulajdonukkal, amellett, hogy a korlátozás az alaptörvénybe is ütközne. Ha csak az egyik örökös akarja folytatni a gazdálkodást, akkor el lehet azon gondolkodni, hogy kedvező hitelkonstrukciókkal segítsék a társai tulajdonrészének megváltásában, de azért ebben is van némi bökkenő – jegyezte meg a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. Figyelembe kell venni, hogy az egyben tartott gazdaság jövedelemtermelő képessége lehetővé teszi-e a szükséges kölcsön felvételét. Egy jó minőségű szántó hektáronként 1,5-2 millió forintot is megér, s ha csupán 10 hektárt kell megváltani, az is 15-20 millió forintos kiadást jelent. Ha még ki is termelné a birtok a hitel törlesztőrészleteit, kérdés miből telik majd az amortizációs, fejlesztési, működtetési költségekre. Részmegoldás lehetne, ha egy bizonyos méret alatti, például a 0,5-1 hektárt meg nem haladó területet már nem lehetne tovább osztani. Ezt elsősorban a törpe-, illetve a kisbirtokokra lehetne alkalmazni, a nagyobb gazdaságok esetében ilyen megkötést a gazdák valószínűleg nem fogadnának el. További lehetőség ha az állam felvásárolja az aprózódással fenyegetett termőföldet , amit a jelenlegi szabályok alapján is megtehet, hiszen elővásárlási joga van. Persze csak akkor, ha a tulajdonostársak lemondtak az őket megillető elővételi jogukról. Az államnak élhetne a kisajátítás jogával is, már csak pénz kérdése lenne, hogy a közös földterületből gazdaságos méretű birtokot hozzon létre. Ilyen lépésre azonban csak törvényben meghatározott, indokolt esetben van lehetőség. Az osztatlan közös földtulajdon arányának csökkentése kétségtelenül fontos lenne, de azért roppant nehéz lenne azt nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekkel indokolni. Arról nem is szólva, hogy a költségvetést ezermilliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettség terhelné. A szakemberek számításai szerint egy 3-5 hektáros terület kimérésének költsége tulajdonosonként meghaladhatja a 200 ezer forintot. A kisajátítás azért sem valószínű, mert a kormánynak politikai és szavazatmaximálási megfontolásokból nem érdeke, hogy az érintettek tömegeit magára haragítsa. Amikor az állam átvállalta az osztatlan közös tulajdon kimérési költségeit, mint például 2000-2012. között, akkor megugrott az érintettek érdeklődése és sokan benyújtották a kérelmüket az illetékes földhivatalokhoz. Ezeknek a kérelmeknek a földolgozása még évekig eltarthat és az újabbak elbírálása tovább nyújthatja az ügyintézést.
Finanszírozás - bankárszemmel

 A nagyon elaprózódott birtokszerkezet, a sok apró földterület, az osztatlan közös földtulajdon az egyik legnagyobb gátja a versenyképességnek, a gazdaságos üzemméret kialakításának – mondta Tenke Gábor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatója a vasárnap zárult AgromashExpo agrárfinanszírozási kerekasztal beszélgetésén. A szakminiszter nyilatkozatát megerősítve úgy vélte, mindenképpen olyan birtokpolitikai döntéseket kellene hozni, amelyek ezt a helyzetet figyelembe veszik. Olyan pénzügyi rendszer kialakítását tartotta fontosnak, amely támogatja a hosszú futamidejű beruházásokat, mint a termőföld adásvételek finanszírozása. Márpedig az ágazat minden szereplője egyelőre bizonytalanságban tervezi a jövőt, hiszen Phil Hogan, uniós agrárbiztos tavaly ősszel ugyan még arról beszélt, hogy az európai parlamenti választások előtt megszülethet a megállapodás a közös költségvetésről, ami magába foglalja a Közös Agrár Politikát (KAP) is. Azóta nagyot fordult a világ. Az agrárbiztos idén januárban már tényként közölte, az európai választások előtt nem lesz jóváhagyott KAP. Mindenesetre figyelmeztető jel, hogy míg a ’80-as években az unió költségvetésében mintegy 80 százalékot képviselt az agrárium, jelenleg ez nagyjából 30 százalék. Az összeg nagy valószínűséggel csökkenni fog, ráadásul nagy kérdés, hogy például a vidékfejlesztési borítékban megmarad-e a vissza nem térítendő támogatás és ha igen, milyen arányban – figyelmeztetett Mezei Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság uniós agrártámogatási igazgatója. Az érezze magát biztonságban, aki támogatás nélkül is nullszaldós tud lenni – tette hozzá Tresó István ügyvezető igazgató, a K&H Agrár- és élelmiszeripari üzletfejlesztési főosztály-vezetője. A Népszava kérdésére a szakember megjegyezte, jelenleg a magyar gazdák nagyjából 55-60 százaléka lenne képes teljesíteni ezt a követelményt. A fennmaradó 40-45 százalék azonnal bedőlne, ha nem kapna támogatást. 

Torzszülöttet operálnának

Míg Szlovákiában, vagy Romániában reprivatizálták a földeket, addig nálunk egy teljesen elhibázott kárpótlási törvénnyel a rendszerváltás hajnalán egy torz és versenyképtelen birtokszerkezetet sikerült létrehozni. Sok gazdától a kárpótlási jegyeket orvosok, ügyvédek, és olyan emberek vásárolták fel, akinek soha semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz. Az ésszerűséget a politikai haszonszerzés érdekében a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) a Magyar Demokrata Fórum (MDF) koalíciós partnereként erőltette át az Országgyűlésen. Emiatt a földtulajdon és a használat elvált egymástól, hiszen a gyakran 0,5-1 hektáros szántók önálló művelésre alkalmatlanok voltak. Gyakori volt, hogy a 40-50-100 hektáros területeknek akár több tucat tulajdonosa is lett.  A mai napig nincs pontos adat arról, hogy hány tulajdonos között oszlik meg a több mint egy millió hektárnyi osztatlan közös földtulajdonban lévő szántó, illetve erdő, kaszáló, de a becslések 1,5-3,5 millió közé teszik a számukat. A kormány most rászánta magát, hogy sokadikként a sorban, megoldja az osztatlan közös földtulajdon gondját. A műtét részletei még nem ismertek, így ma még lehetetlen megmondani, hogy a beavatkozás sikeres lesz-e.  

Raskó György: Álproblémát oldana meg a kormány

Szerintem semmi gond az osztatlan közös földtulajdonnal- adott első hallásra meglepő választ a Népszava kérdésére Raskó György agrárközgazdász, egy mezőgazdasági társaság tulajdonosa. - A legtöbb szakember és a kormány szerint az osztatlan közös földtulajdon rontja az agrárium versenyképességét. Az agrárminiszter többször is megígérte, megoldják a problémát. Ön szerint miért nincs gond az osztatlan közös tulajdonnal? - Azért sem értem ezt a problémát, főleg azokat az érveket, hogy ezek a törpebirtokok önálló mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, mert senki nem is akarta erre használni az osztatlan közös tulajdont. A mi társaságunk döntően ilyen területeken gazdálkodik és semmiféle hátrányát nem érezzük, a mi versenyképességünket nem rontja. Az kétségtelen, hogy sok adminisztrációt igényel az ilyen területek haszonbérleti szerződéseinek megkötése. - Nem zavaró ez a rengeteg tulajdonos egy birtoktesten? - Az a használó szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki a tulajdonos. Ilyen értelemben nincsenek már nadrágszíj parcellák. Semmi gond a bérlettel, egyetlen fél, vagy egy hektáros föld tulajdonosának eszébe nem jut, hogy azt maga művelje. - Nem okoz nehézséget a tulajdonosnak, ha el akarja adni a parcelláját? - Mért okozna? Az nem életszerű, hogy ha egy falu határában van eladó föld, arra ne csapna le egy helyi gazda. Megkötik az adásvételi szerződést, kifüggesztik az önkormányzatnál és ha az agrárkamara jóváhagyja és ha nem él senki az elővételi jogával, akkor a föld gazdát cserél. - Az osztatlan közös tulajdon mellett egy másik fontos bejelentést is tett a miniszter, ami egybecseng a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara véleményével. Jelesül a családi gazdaságoknak jogi személlyé kellene válniuk. Ez a jó irány? - Ezt már 20 éve meg kellett volna lépni, de jobb későn, mint soha. Jelenleg még a gazdák trükköznek az olyan jó években, mint a tavalyi, például novemberben márt nem voltak hajlandók számlát kibocsátani, nehogy az árbevételük meghaladja az adómentes 8 millió forintos sávot. Ezért a birtokot papíron szétdarabolják, a családtagok nevén szerepelnek a birtoktestek. Annak a 23-25 ezer versenyképes agrárvállalkozónak előnyös lenne egy olyan változás, hogy 100 millió forintos árbevételig nem kellene például társasági adót fizetniük, de trükközésre sem kényszerülnének és áttekinthetőbb lesz a gazdálkodásuk.  

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Győrffy Balázs: az agrárgazdaság csak úgy marad működőképes, ha megújul

2018. december 12. 09:35
2000 milliárdos támogatási forrást kell biztosítani 2020 után az agrár- és élelmiszer-gazdaság modernizálásához.

„Az Orbán-kormány suttyomban osztogat haveroknak, csókosoknak”

2015. október 16. 13:40
"Az állami földeket szociális szövetkezeteknek kellene adni, ezzel legkevesebb 150 ezer új munkahelyet lehetne létesíteni – mondta Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője országjáró körútjának kaposvári állomásán, szerdán."