Változások a nyugdíjrendszerben

2018. augusztus 08. 08:23
Jövőre járulékmentes lesz a munkaviszonyban saját jogú öregsági nyugdíjasként szerzett kereset, és nem kell a nyugdíjbalépés előtt megszüntetni a biztosítási jogviszonyt. Az idei és a jövő évi nyugdíjváltozásokat eredményező törvényet elemzi dr. Farkas András.
A nyugdíjakat érintő, 2018. július 27-én hatályba lépett, továbbá 2018. január 1-jén hatályba lépő változásokról

 

 

  A nyugdíjakat érintő három új törvény:

 

(1) a Magyarorország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény,

(2) az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény, 

(3) a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.

A három törvénnyel bevezetett módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeit, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintik.

Nők kedvezményes nyugdíja: marad a 40 év

Immár hivatalosan is megnyugodhatnak azok a hölgyek, akik idén vagy jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény nem szigorodott.

Annak ellenére sem, hogy jövőre már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így sok felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, mert esélyük van a korhatáruk betöltése előtt megszerezni a 40 évet.

A nyugdíj feltételei közül kikerül a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége

Az öregségi nyugdíj jelenleg csak akkor állapítható meg, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi - szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kéri a nyugdíja megállapítását, nem áll biztosítási jogviszonyban.

Ez utóbbi feltétel 2008-ban azért került be a nyugdíjtörvénybe, hogy csak az igényeljen nyugdíjat, aki valóban nem kíván tovább ténykedni a munka világában.

Lehet, hogy akkoriban ez volt a jogalkotó szándéka, de semmit sem ért el vele a nyugdíjba készülők adminisztratív terheinek növelésén kívül, hiszen a nyugdíj megállapításához lényegében egyetlen egy napon volt tilos társadalombiztosítási jogviszonyban állni.

Így a nyugdíja mellett továbbdolgozni óhajtó személy kénytelen volt megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyát a nyugdíjfolyósítás kért kezdőnapja előtti napra, amit aztán csak új szerződéssel indíthatott újra – immár nyugdíjasként – a kezdőnapot követő nappal.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy vállalkozókat nyilván nem lehetett arra kényszeríteni, hogy egyetlen napra megszüntessék a vállalkozásukat, így ők a nyugdíjuk kezdő napjától a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak minősülnek. (Ez természetesen így marad jövőre is.)

Ráadásul a jogalkotó előírta a nyugdíjat igénylőknek azt is, hogy a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyaikat is szüntessék meg arra az ominózus egyetlen napra.

Az új törvényjavaslat nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így a jövőben nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt.

A korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja mellett kiterjed ez az enyhítés az átmeneti bányászjáradékra, a táncművészeti életjáradékra, a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra is.

A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell járulékot, a munkáltatójának meg szociális hozzájárulási adót fizetnie

A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie.

Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást).

Így a nyugdíjas munkavállaló nettó bére azonos feltételek mellett 14%-kal emelkedhet jövőre. (Cserébe viszont nem illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem.)

A saját jogú öregségi nyugdíjast a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szociális hozzájárulási adóról szóló új törvény szerint.

Vagyis a Munka Törvnykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.

Így jövőre már négy nyugdíjas kategóriára is kiterjed a nyugdíjast foglalkoztató szocho-mentessége:

  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra,
  • az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára,
  • új kategóriaként a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre. 

Persze annyit tudnunk kell, hogy az a kereset, jövedelem, amely után a nyugdíjas nem fizet nyugdíjjárulékot, nem jogosít nyugdíjnövelésre sem. Az elérhető magasabb nettó kereset – amit a 10% nyugdíjjárulék és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék megspórolása eredményez - viszont nyilván vonzóbb, mint a nyugdíjnövelés (amelynek mértéke az éves bruttó – azaz nyugdíjjárulék alapját is képező – kereset 1/2400-ad része lenne).

Ha a nyugdíj melletti munkavégzés olyan jogviszonyban történik, amely esetében a kereset, jövedelem után fizetni kell a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjnövelésre való jogosultság változatlanul fennáll. Ilyen pl. a vállalkozói kivét vagy a megbízási szerződés alapján szerzett jövedelem.

A közszférában változatlanul fennmaradnak a nyugdíj melletti munkavégzést érintő korlátozások

A nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő munkavégzést érintő kedvező módosítások továbbra sem szüntetik meg azt a korlátozást, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy hasonló köszszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – amelyhez változatlanul szükséges az előzetes kormányzati jóváhagyás – e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt.

Nem törölték el az éves összeghatárt a nyugdíjkorhatár betöltése előtt kapott ellátások melletti munkavégzés tekintetében

A nők kedvezményes nyugdíja mellett munkát végző hölgyekre vonatkozó éves keretösszeget nem törölték el. E korlátozás alapján a kedvezményes nyugdíj csak addig folyósítható a kereset mellett, amíg ez utóbbi éves összege meg nem haladja a mindenkori minimálbér 18-szorosát (idén 138.000 x 18 = 2.484.000 forintot), mert ha valamelyik hónapban a kereset meghaladná ezt az összeget, akkor a következő hónaptól az év végéig felfüggesztenék a nyugdíj folyósítását.

Csakhogy az éves keretösszegbe kizárólag azokat a kereseteket kell beszámítani, amelyek után a dolgozó nyugdíjas hölgynek meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot.

Az új szabályok szerint viszont járulékmentes a munkaviszonyban saját jogú öregsági nyugdíjasként szerzett kereset, így a jövőben azt már nem kell beszámítani az éves összeghatárba.

Vagyis az éves összeghatár lényegében elveszítette a jelentőségét – legalábbis a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek számára.

A szolgálati járadékosnak és a korhatár előtti ellátásokban részesülőknek változatlanul figyelemmel kell lenniük erre a korlátozásra.

Az új törvények vonatkozó rendelkezései elérhetők itt.

https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/oregsegi-nyugdij/valtozasok-a-nyugdijrendszerben-2018-2019

nyugdijguru.hu

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Marketinggel nyugtatnák az elkeseredett tejtermelőket

2016. március 18. 07:57
Összesen 420 millió forintos tejpiaci marketingkampányt jelentett be az agrárminiszter egy nappal a hazai tejtermelők holnapi demonstrációi előtt. Az uniós túltermelés miatt dömpingáron importált tejtermékek hosszabb távon tönkretehetik a hazai tejágazatot. A termelők szerint hosszabb távon a kereskedők és a fogyasztók tehetik a legtöbbet a megmentésükért.

Mit hoz magával a digitalizáció?

2018. szeptember 24. 08:37
2018. szeptember 18-án Brüsszelben került sor az Európai Szakszervezeti Szövetség „A munkavállalói részvétel vezet az igazságos digitalizációhoz” elnevezésű projektjének záró konferenciájára. Azt, hogy repülő autókat vagy on-line munkahelyeket hoz a digitalizáció, nem tudjuk, de annyi bizonyos: a munkavégzés megváltozik.