Változik a kormányzati álláspont?

2018. július 12. 08:14
2018. július 10-én aktuális kérdésekről tárgyalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF).

A munkavállalói oldal javaslatára a testület foglalkozott a béren kívüli juttatások adókedvezményének tervezett szűkítésével. Az oldal már korábban megküldte egységes javaslatát a kormánynak, melyben a munkaerő-mobilitást, az öngondoskodást és a családokat segítő kedvezmények megőrzését kezdeményezte. Dr. Mészáros Melinda hívta fel a figyelmet arra, hogy ez az elképzelés nagyon közel áll az MGYOSz javaslatához. Bodó Sándor, a pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős új államtitkára tájékoztatta a résztvevőket, hogy a kormány értékeli a javaslatokat és számításokat végez ezek költségvetési kihatásairól. Ennek elvégzése után keresni fogja a szociális partnereket. Pozitív fejlemény, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a Versenyképességi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón az mfor.hu kérdésére kifejtette, hogy az önkéntes egészség és nyugdíjpénztárak esetében van esély a kormányzati álláspont megváltoztatására. Egyben elmondta, hogy a kormány nyitott a cafetériát érintő javaslatokra.


A VKF a munkaadói oldal kérésére foglalkozott a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) 2019-re tervezett csökkentésével. Az adó mérséklésére a szociális partnerekkel 2016-ban kötött hatéves megállapodás alapján kerül sor. A költségvetés tárgyalása során vált világossá a VKF tagjai számára, hogy a 2%-os további csökkentés valószínűleg csak 2019. július 1-jétől valósul meg. Ezen az ülésen mindkét oldal kifejtette, hogy az eredeti szándék szerint minden évben január 1-jétől kellene csökkennie a SZOCHO-nak, mivel ez a minimálbér és a garantált bérminimum emelés munkáltatói terheinek csökkentése miatt került be a megállapodásba.
Dr. Mészáros Melinda szerint ez a helyzet nagymértékben megnehezíti az ősszel esedékes minimálbértárgyalásokat és a vállalati bértárgyalások során is nehézséget fog okozni. A probléma megoldása érdekében javasolta a megállapodás módosítását. Szerinte a béremelkedési dinamika miatt nincs kockázata annak, hogy 2019-ben január elsejétől automatikusan megtörténjen a 2%-os csökkentés. A hátralévő évekre vonatkozóan pedig a béremelkedés vizsgálati időszakának átalakításával lehetne biztosítani a január 1-jei hatálybalépést.
A javaslatot a munkáltatói oldalról többen támogatták, Bodó Sándor államtitkár pedig ígéretet tett arra, hogy az elhangzott érveket is tartalmazó feljegyzést készítenek a Kormánynak. A Magyar Idők értesülése szerint van esélye annak, hogy az őszi bértárgyalásokon megtörténhet a megállapodás módosítása. Ezt az értesülést erősítette meg Varga Mihály, amikor az, mfor.hu kérdésére kifejtette „amennyiben az év végi mutatók ezt lehetővé teszik, akkor érdemes lesz erről tárgyalni.”


Utolsó napirendi pontként a VKF második félévi munkatervének megbeszélésére került sor. A munkavállalói oldal kérésére ebbe belekerült a Munka Törvénykönyve módosítása, melynek megtárgyalására egy bizottsági előkészítés után kerül sor. Hasonló előkészítő munkában állapodtak meg a résztvevők „A különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichikai megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása” napirendi ponthoz kapcsolódóan is.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

A gabona áfacsökkentését kezdeményezik

2017. február 23. 07:27
A gabonafélék és az olajos magvak áfakulcsának öt százalékra csökkentését kezdeményezi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018 elejétől, amikor megszűnik a fordított adózási lehetőség - derül ki a Világgazdaságból.

Minimálbér vagy garantált bérminimum - melyiket kell adni?

2017. március 06. 09:57
Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. A 430/2016. (XII.15.) Korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127.500 forint lesz. Ezzel szemben a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161.000 forintra emelkedik. Sajnos azonban a szabályok alkalmazása körül nagy a zűrzavar, melynek az oka az, hogy a (szak)képesítések, valamint a képesítési követelmények folyamatosan változnak, a jogszabályok összhangja pedig egyre kevésbé valósul meg. Tekintettel arra, hogy sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók számára nem mindegy, hogy melyik minimálbérrel kell számolni, így a leggyakoribb kérdéseket, és az azokra adható válaszokat összefoglaljuk. Az összefoglaló anyagunkban a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi állásfoglalását is bemutatjuk.