Varga lepattintotta tárcájáról a túlórakeret bővítésének szándékát

2018. november 27. 07:30
Hosszú hónapok vajúdása után a kormány elé kerülnek a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak a versenyképesség javítására irányuló fő javaslatai. 

Ezek közül Varga Mihály pénzügyminiszter, a Tanács elnöke a sajtó munkatársai számára hat fontosnak ítélt területet emelt ki: az adózás egyszerűsítését, az adóadminisztráció gyorsítását, a kismamák, az inaktívak és a közfoglalkoztatottak munkába állásának ösztönzését és a vállalatok üzleti környezetének minőségi javítását. A versenyképességi csomag révén a GDP 0,5 százalékpontos javulására számítanak. A program 2021 végéig lesz érvényes, és végrehajtásáról negyedévente készül beszámoló a kormány számára. A miniszter a túlórakeret bővítésének szándékát a tárcától elhárította, mondván ezért a javaslatot benyújtó két kormánypárti képviselő a felelős. Álláspontja szerint mindenkoron a munkaadónak és a munkavállalónak kell egymással megállapodnia, úgy hogy az mind a két félnek jó legyen. A jövő évi bérmegállapodás határidejéül az év végét jelölte meg, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a 2016-tól érvényes megállapodást annak lejárta után meghosszabbítják. Szavaiból kitűnt, hogy az szja mérséklése nincs napirenden, azt a GDP növekedésétől teszik majd függővé. Viszont a szakképzési hozzájárulás mértéke csökkenhet, akárcsak az innovációs járadéké is.

 

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Szakszervezet: "a munkavállalókat egyenként fogják megfélemlíteni"

2018. december 14. 08:03
Azt állítja a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ), hogy a Fidesz és a kormány egyszerűen hazudik a rabszolgatörvényként emlegetett jogszabálymódosítás pontjairól. A párt korábbi pontokba szedett cáfolatának állításait sorban vették végig Facebook-oldalukon, állítva, hogy a törvénymódosító megszavazói cinikusak és tagadják, hogy a dolgozók még jobban kiszolgáltatottá vállnak a munkáltatóik felé.

Lopás miatt mondtak fel neki, sérelemdíjat kért

2018. november 23. 08:42
Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.