Véget nem érő küzdelem, botrányos felvásárlási árak

2016. szeptember 05. 08:24
És még a kamarai tagság is kötelező lehet a vadászoknak – az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.

Egy hét hadakozás, blokád és gumiabroncs-égestést követően nagy nehezen sikerült megegyezni a tej felvásárlási árairól Franciaországban. A megállapodás értelmében a világ legnagyobb tejtermékgyártó vállalata, a Lactalis a júliusi 256,90 euróról augusztusban 280 euróra, majd az év végéig minden hónapban még további öt-öt euróval emeli a nyerstej tonnánként felvásárlási árát. Ez azt jelenti, hogy decemberben már 300 euró lesz a felvásárlási ár, az idei éves átlag pedig 275 eurót tesz ki.

 

 
 
 

Mindeközben Magyarországon fordulni látszik a tejtermelők szerencséje. Trendforduló következett be a tejágazatban, az utóbbi időben a felvásárlási árak korábbi csökkenő tendenciája megállt és árnövekedés kezdődött a piacon. A kínai piac élénkülése miatt a tavasz végi 65-66 forintos literenkénti felvásárlási ár augusztusra 70 forint közelébe emelkedett.

 

Az EU Bizottság konkretizálta és meghirdette az uniós tejtámogatási csomag elosztásának részletes feltételeit. Ez a tagországok számára lehetővé teszi a kifizetéseknek a nemzeti ügynökségeken keresztül történő megkezdését. A Bizottság egyúttal további hat hónappal, azaz 2017 áprilisáig meghosszabbította a tejfeldolgozókkal kötött megegyezések érvényességét.

tejipar

Meghosszabbítják és kibővítik az intervenciós raktározás lehetőségeit is – fotó: Shutterstock

Októberben indul a próbaüzem az ország legnagyobb, több mint 21 milliárd forintos beruházással megvalósuló vágóhídján Mohácson, amely várhatóan 2017 elején kezdi meg az üzemszerű termelést. Az MCS Zrt. tájékoztatása szerint a 2,7 milliárd forintos állami támogatással létesített üzem építési és gépészeti munkáinak költsége meghaladta a 12 milliárd forintot. A vágóhíd teljes felfutásával több mint 550 embert foglalkoztat majd.

Újra lehet pályázni a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására
A pályázat idei évi keretösszege mintegy 1,35 milliárd forint. A tavalyi keretösszeg kimerülése miatt elutasított és új egyéni tervek benyújtására is van lehetőség. A támogatási kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által rendszeresített, és honlapján közzétett nyomtatványon – ún. egyéni terven – kell benyújtani 2016. november 2. és november 30. között. Amennyiben egy pályázó kérelmét 2015-ben a keretösszeg kimerülése miatt érdemi vizsgálat nélkül utasították el és annak bírósági felülvizsgálata nincs folyamatban, fenntartó nyilatkozat benyújtására van lehetőség.
 
 
Továbbra is nehéz helyzetben a magyar méhészek
Kevés méz termett idén, a felvásárlási ár mégis alacsony. A magyar méhészek a nyomott áron kínált, hamisított kínai méz elleni uniós fellépést hiányolják. Az uniós méztermelés 10 százalékát Magyarország adja, ami egy átlagos évben 20-30 ezer tonna. Az idén azonban a késő tavaszi fagy és jégverés nagyban csökkentette a termelhető mennyiséget. Emiatt a felvásárlási árnak nőnie kellett volna, de nem így történt.

méz

Uniós fellépésre lenne szükség az ázsiai import mézzel szemben – fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Fontos határidők közelednek a 2016. évi kárenyhítési rendszerben érintett gazdálkodók számára. A 2016. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére 2016. szeptember 15-ig van lehetőség. A használatban lévő termőföldön az aszálykár-bejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt tíz nappal kell megtenni, de legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig.

Jelenleg Magyarország területének egyharmadát védi jégelhárító rendszer, de 2018 végétől mezőgazdasági területeink 100 százalékát védetté tesszük a jégkáreseményektől.Nemrég a kormány a már több megyében sikeresen működő talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer országos kibővítéséről döntött.


az agrártámogatásokat ne csoportosítsa át más területekre.


A magyar gazdák érdekeit szolgáló uniós agrárforrások hosszú távú fenntartásának támogatása érdekében utazott Franciaországba Fazekas Sándor az Európai Unió (EU) agrárminisztereinek csütörtökön kezdődő megbeszélésére. A földművelésügyi miniszter szerint nem engedhető meg, hogy az agrárcélú uniós támogatásokat más célokra, például a bevándorlási kérdés kezelésére, "vagy a vegyi úton előállított élelmiszerek gyártására, klónozott, génmanipulált, vegyszerekkel, LED-világítással felnevelt növényekre; ipari parkokban, konténerekben, tartályokban előállított, avagyrovarfehérjékre épülő húsféleségekelőállításának támogatására csoportosítsák át".

mezőgazdaság

A gazdák jelenleg több szektorban is önköltség alatt vagy minimális nyereséggel termelnek – fotó: Shutterstock

Sürgősen változtatni kell az agrárpolitikánkon, mert a helyzet egyre súlyosabb
A Szászországi Parasztszövetség alelnöke egy sajtókonferencián kifejezte azt a meggyőződését, hogy a német mezőgazdaság a legutóbbi negyed század legsúlyosabb válságát éli át. Az állati termékek előállítóinak helyzete egyre kilátástalanabbá kezd válni, mivel likvid tőkéjük nincs, gyakorlatilag az utolsó tartalékaikat is kihasználták, hitelt pedig egyre nehezebben tudnak szerezni.

A növények is bestresszelhetnek
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hirtelen jövő, nagy erejű viharok, az áradásszerű esőzések és a hosszú, aszályos időszakok nem csak az embereket, de a növényeket is megviselik. Ezek közül a szárazság az egyik legjelentősebb stressz, mivel az élőlények teljes életműködését befolyásolja: káros hatása a növény fejlődésében, növekedésében, a terméshozamban és annak minőségében egyaránt megmutatkozik. Egy fiatal magyar kutató szárazság okozta stressztűrési kísérlete megoldást nyújthat a termelők számára, mivel 3 burgonyafajta esetében is kiemelkedő stressztoleranciát igazolt.

Oda kell figyelni a termeléshez kötött támogatások feltételeire
A szemes fehérjetakarmány- és a szálas fehérjetakarmány-növényekre igényelhető támogatás esetén számos előírásokat szükséges betartani, melyekről IDE kattintva tájékozódhat. Mielőtt belezavarodna: segítünk az ökológiai másodvetés határidőiben is.

termelők

Mostantól könnyebb lesz leleplezni az ál-őstermelőket – fotó: Shutterstock


Elkészült a nyilvános őstermelői adatok lekérdezésére szolgáló okostelefonos alkalmazás
 és internetes felület. 2016. szeptember 1-jétől mindenki számára elérhető lesz az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett okostelefonos alkalmazás és internetes felület, amely lehetővé teszi az őstermelők nyilvános adatainak – köztük az őstermelői igazolvány érvényességének és hatályosságának, illetve az őstermelő által előállított és értékesíteni kívánt termékek – lekérdezését.

A sportvadászokat is tagságra kötelezhetik

Ha elfogadja az Országgyűlés, a jogszabály-módosítás értelmében ismét kötelezővé válhat a vadászkamarai tagság a sportvadászok számára is, emellett pedig az érdekképviselet jelentős többletforráshoz juthat – tájékoztatott közleményében az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK). A róla szóló 1997. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét egyéni képviselői indítványként augusztus 29-én nyújtotta Kövér László házelnöknek dr. Semjén Zsolt és Lázár János.

 
Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Mutsy Árpád kapta az Év Agrárembere-díjat

2018. február 12. 08:40
Mutsy Árpádot, a Bio-Fungi Kft. vezetőjét választotta 2017-ben az Év Agráremberének a 70 fős szakmai zsűri Siófokon - közölte az Agrotrend a díjátadót követően vasárnap.

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.