Ezen a héten szerdán és csütörtökön még folytatódik a hőség, akár 39 fok is lehet az ország egyes részein. A hőség - hosszabb-rövidebb enyhülésekkel tarkítva - egész nyáron el fog bennünket kísérni. Ezért különösen fontos, hogy se magunkat, se az ételeinket ne tegyük ki a magas hőmérséklet ártalmainak. Nemcsak pazaroljuk az ételt, ha rosszul tároljuk: meg is betegedhetünk tőle. Mutatjuk azt a 10 aranyszabályt, amellyel elkerülheted a bajt.

Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében, a gazdaság újraindítására irányuló kormányzati kezdeményezésekhez kapcsolódva 200 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztését célzó pályázatát – jelentette be Nagy István tárcavezető.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén tenyésztett állatok húsához nincs fogható, ahogy ez a belőlük előállított termékekre is igaz. Aki egyszer megkóstolta a tulokból, bivalyból vagy szürkemarhából készült kolbászt vagy szalámit, nem sajnálja érte a tömegtermékeknél magasabb árat sem kifizetni. Országosan egyelőre nem sokan ismerik ezeket a nagyon finom termékeket, amelyek teljes mértékben húsból készülnek, méghozzá első osztályú, a lehető legbiobb alapanyagból. A vásárok és a piacozás szüneteltetése ezeknek az értékesítését is visszavetette, de a nemzeti parknak nem is a gazdálkodás az elsődleges feladata, hanem a magyar állatok megőrzése, és ennek egy kicsi, de fontos szegmense, hogy a nagyközönség is egyre szélesebb körben ismerhesse meg a minőségi állatokból készült árut. A nemzeti park mezőgazdasági csoportvezetője, Hasznosi László osztotta meg velünk a tapasztalataikat.

Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programja keretében 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek kisléptékű fejlesztését célzó pályázatot – közölte Nagy István agrárminiszter. A felhívás alapján a támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 7-étől lesz lehetőség.

A FAO élelmiszerár-indexe 4,8 százalékkal nőtt áprilishoz és majd 40 százalékkal tavaly májushoz képest.

Az idén áprilisban 2014 májusa óta a legmagasabb szintre nőttek a világpiaci élelmiszerárak, amelyek már a tizenegyedik egymást követő hónapban emelkedtek az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete számításai szerint.

Országszerte jelentős károkat okoztak a gyümölcstermesztésben az április eleji fagyok, derült ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács beszámolójából. A hónapban számos gyümölcsfaj virágzik, ezért a termelők még reménykednek.

A szamóca az egyetlen hazai gyümölcs, amelynek termőterülete az új évezredben idehaza számottevően növekedett. Míg a KSH adatai szerint 2004-ben 600 hektáron termelték, addig a terület 2019-re 128 hektárral nagyobb lett. (Az összképet rontja, hogy ez a terület az 1980-as évek közepén még 1800 hektár felett volt.) A lassan emelkedő termelési kedvet azonban rengeteg kihívás alakítja napjainkban is.

Végre itt a tavasz és vele együtt az eper szezonja is. Évközben az élelmiszerboltok gyümölcsosztályain bármikor hozzá lehet jutni a külföldről behozott áruhoz, de az igazi magyar epret csak a termelőknél vásárolhatók meg. Az elmúlt években az időjárási viszonyok és a vásárlói szokások is megváltoztak, ezért kíváncsiak voltunk rá, hogyan látja a kereslet alakulását a HírősEper.hu-nál Rozmán-Gál Annamária fiatal gazda.

Ahogy a vásárlók egyre tudatosabbak lett, úgy vált fontosabbá számukra az is, hogy magyar termékeket vegyenek. A Pénzcentrum olvasóinak több mint fele számára fontos szempont ez a vásárlásnál, melynek hátterében sok különféle ok állhat a lokálpatriotizmustól kezdve, a karbonlábnyom csökkentésén át a spórolásig. A boltok pedig reagáltak a növekvő keresletre, fenntarthatósági kívánalmakra, és előtérbe helyezték a hazai termelők támogatását is - melyre különösen most, a járvány óta mégnagyobb szükség volt. Vajon tényleg ennyire fontos a vásárlóknak, hogy magyar termékeket vegyenek? Mit tesznek valójában a boltok azért, hogy ezt meg is tudják tenni? Ennek járt most utána a Pénzcentrum.