Világszerte és Magyarországon is máig érezhető az a lendület, amit a Covid adott az aktív turizmusnak. Szabadidejükben egyre többen keresik az aktív turisztikai élményeket, kalandokat. Az érdeklődést jelzi, hogy az ágazaton belül az aktív turizmus részaránya évről évre növekszik, és egyre nagyobb költéseket generál ­– fogalmazott.

 

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia célja, hogy az elkövetkező évekre keretrendszerbe foglalja a szegmens összehangolt, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztését. Az államtitkár hozzátette, hogy a stratégia megalkotása széles körű szakmai összefogáson alapul: az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) országos partnerei mellett a térségi szintű munkában többek között sport-, civil és szakmai szervezetek, önkormányzatok, nemzeti parki igazgatóságok, erdőgazdaságok, natúrparkok is folyamatosan részt vesznek.

 

Révész Máriusz kiemelte, hogy szándékuk szerint az aktív turizmus fejlesztése hozzájárul a lakosság egészségesebb és környezettudatosabb életmódjához, és szerepet játszik a környezeti nevelésben. Emellett segíti a túlturizmus enyhítését és a turisztikailag kevésbé népszerű területek fejlődését, erősíti a hazai vállalkozásokat, és a vidéki népesség megtartásában, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében is szerepet játszik. Példaként említette, hogy a 2022-ben elindított csereháti kerékpáros vándortábor kapcsán több helyi vállalkozó jelezte: ez az esemény számukra az életben maradást jelentette.

 

Az államtitkár hozzátette, hogy a NATS sikeres megvalósításához uniós források szükségesek, a tervezetben összesen 270 milliárd forinttal számolnak. A stratégia hat túratípussal foglalkozik kiemelten: gyalogos természetjárás, kerékpáros-, vízi-, sí-, vitorlás- és lovas turizmus. Emellett kisebb jelentőséggel szerepet kap benne a futás, a via ferrata, a sziklamászás, a kite surf és a siklóernyőzés is.

 

A források hatékony elköltéséhez a korábbi, átfogó koncepciót nélkülöző, pontszerű fejlesztések helyett hálózatok és többféle túranem (például gyalogtúra, kerékpár, evezés) művelésére alkalmas csomópontok kialakítására van szükség – hangsúlyozta Baráth Gergely, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezetője.

 

A fejlesztési javaslatokat a túratípusok szakértőivel folytatott partneri egyeztetésekre, workshopokra, nemzetközi jó gyakorlatokra és kutatási eredményekre támaszkodva fogalmazták meg.

 

Baráth Gergely elmondta, hogy a stratégia 18+8 fejlesztési térséget jelöl ki: 18 olyat, ahol 3 napnál hosszabb szabadságot, és nyolc olyat, ahol egy-két napot tudnak eltölteni a turisták. Emellett külön hangsúlyt helyeznek a különböző célcsoportok – kisgyermekes családok, fiatalokból álló csoportok stb. – meghatározására.

 

Fontos szempont a fenntarthatóság, amelynek része az is, hogy külön odafigyelnek a helyiek véleményére, igényeire: a fejlesztéseket mindig megelőzik az érintett helyen végzett felmérések, mélyinterjúk, workshopok. Szintén a környezet védelmét, a fogadó települések, közösségek érdekét szolgálja, hogy a stratégia sok helyen előnyben részesíti a közösségi közlekedési kapcsolódásokat, illetve azt javasolja, hogy a természeti belépési pontokat, parkolókat, túra-kiindulópontokat a településeken kívül helyezzék el.

 

Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója adatokkal is alátámasztotta a hazai túrázók számának látványos növekedését. Elmondta, hogy a szövetség által szerkesztett Turista Magazin online felületének látogatószáma a Covid óta évenként 30-40 százalékkal emelkedik, a négy éve indult Természetjáró.hu navigációs app pedig 395 ezer letöltésnél tart, az aktív felhasználók (vagyis túrázók) száma nagyjából 200 ezer. A Kéktúrába belépők száma is hatszorosára nőtt: 30 ezer füzetet vásároltak az elmúlt években, és a teljesítők száma is megháromszorozódott: a teljes útvonalat tavaly mintegy 1500-an járták végig. Szintén beszédes adat, hogy a Rám-szakadékot évente immár 100 ezren látogatják. Ez a kirándulószám ugyanakkor felveti a túlturizmus problémáját is: a rengeteg parkoló autó, a szemét stb. komoly látogatómenedzsmentet igényel. Ennek kapcsán Tassy Márk megemlítette, hogy a fejlesztések hatékony üzemeltetésére, illetve az edukációra is hangsúlyt kell helyezni, ebben pedig állami szerepvállalásra is szükség lesz.

 

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiát (digitális formában innen letölthető) március 7-én társadalmi egyeztetésre bocsátották. A visszajelzéseket április 12-éig várják.

 

forrás: turizmus.com