3,4 millióval több munkanélküli

2017. január 18. 07:44
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a világban 2017-ben 3,4 millióval többen veszítik el a munkájukat, a gazdasági növekedés továbbra sem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és sok helyen továbbra is hiányozi fognak a tisztességes munkafeltételek.

A szervezet január 13-án hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint mérsékelten növekedni fog a globális munkanélküliségi ráta 2017-ben, 5,7 százalékról 5,8 százalékra, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 3,4 millióval emelkedik

(Lásd az ábránkat: A munkanélküliséggel, a veszélyeztetett foglalkoztatási helyzettel és a munkavállalókat érintő szegénységgel kapcsolatos 2016–18-as trendek és előrejelzések. Megjegyzés: A 2017-es és 2018-as számok előrejelzések. A dolgozó szegények a foglalkoztatott lakosság súlyos vagy mérsékelt szegénységben élő részét jelentik, pl. azokat, akiknek napi jövedelme vagy fogyasztása nem éri el a 3,10 USD-t. * A dolgozó szegényekre vonatkozó összesített globális adatokban nem szerepelnek a fejlett országok.)

Az ILO Foglalkoztatási és társadalmi kilátások a világban, 2017-es trendek /World Employment and Social Outlook – Trends 2017 (WESO) / című kiadványa szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy 2017-ben a munkanélküliek száma világszerte valamivel 201 millió fölött lesz – ami várhatóan további 2,7 millióval növekszik majd 2018-ban –, mivel a munkaerő növekedése gyorsabb, mint a munkahelyteremtés.

„Kettős kihívással állunk szemben: egyrészt helyre kell állítanunk a globális gazdasági és társadalmi válság által okozott károkat, másrészt minőségi munkahelyeket kell teremtenünk a munkaerőpiacra belépő évi több tízmillió ember számára” – jelentette ki Guy Ryder, az ILO főigazgatója.

„A gazdasági növekedés továbbra is elmarad a várakozásoktól, és sem a mértékét, sem az integráció szintjét tekintve nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ez aggasztó képet fest a világgazdaságról, és arról, hogy képes lesz-e elég új munkahelyet teremteni, nem beszélve a minőségi foglalkoztatásról. Emellett aggodalomra ad okot a veszélyeztetett foglalkoztatás különböző formáinak továbbra is magas aránya azzal a nyilvánvaló ténnyel kombinálva, hogy nem javul a munkahelyek minősége – még azokban az országokban sem, ahol az összesített adatok fejlődést mutatnak. Gondoskodnunk kell arról, hogy a növekedés teremtette haszonból inkluzív módon részesüljenek az emberek” – tette hozzá.
A jelentés rámutat, hogy a veszélyeztetett foglalkoztatás – pl. a családba besegítő dolgozók, illetve az önfoglalkoztatók – várhatóan továbbra is a teljes foglalkoztatás 42 százalékát teszik ki, ami 2017-ben világszerte 1,4 milliárd embert jelent.

A feltörekvő országokban szinte minden második, a fejlődő országokban pedig ötből több mint négy dolgozó veszélyeztetetett foglalkoztatású” – közölte Steven Tobin, az ILO vezető közgazdásza és a jelentés vezető szerzője. Ennek következtében a veszélyeztetett foglakoztatásban működő dolgozók száma az előrejelzések szerint évi 11 millióval nő, és a legrosszabb helyzetben Dél-Ázsia és a szubszaharai Afrika van.

Ellentétes regionális trendek

A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a munkanélküliség okozta kihívások különösen súlyosak Latin-Amerikában és a karibi térségben, ahol a legutóbbi recesszió okozta károknak 2017-re is átnyúlik a hatása, valamint a szubszaharai Afrikában, ahol jelenleg az elmúlt két évtized legalacsonyabb növekedési szintje tapasztalható. Mindkét régióban jelentősen növekedni fog a munkaképes korba lépő lakosok száma. Ezzel szemben a fejlett országokban 2017-ben csökkenni fog a munkanélküliség és visszaesik 6,2 százalékra (6,3 százalékról). De a javulás lassuló tendenciát mutat, és a strukturális munkanélküliség jeleit láthatjuk. A hosszú távú munkanélküliség mind Európában, mind Észak-Amerikában változatlanul magas marad a válság előtti szinthez képes, sőt Európa esetében a csökkenő munkanélküliségi ráták ellenére is tovább nő.

A méltányos munka hiánya erősíti a társadalmi elégedetlenséget és a migrációs szándékot

Egy másik fontos jelenség, amelyre a jelentés rámutat az, hogy a munkavállalókat érintő szegénység csökkenése lelassul, ami veszélyezteti az Egyesült Nemzetek Fenntartható fejlődési céljai között meghatározott egyik célkitűzésnek, a szegénység felszámolásának a teljesítését. A napi 3,10 USD-nél kevesebbet kereső dolgozók száma a várakozások szerint még több mint 5 millióval növekedni is fog a következő két évben a fejlődő országokban. Ugyanakkor a kiadvány arra is figyelmeztet, hogy a globális bizonytalanság és a méltányos munka hiánya egyéb tényezők mellett a világ sok pontján erősíti a társadalmi elégedetlenséget és a migrációs szándékot.

2009 és 2016 között Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia és a csendes-óceáni államok kivételével a világ szinte minden régiójában emelkedett azoknak a munkaképes korú lakosoknak a száma, akik szeretnének kivándorolni. A legnagyobb növekedés Latin-Amerikában, a karibi térségben és az arab államokban figyelhető meg.


Felhívás nemzetközi együttműködésre


A szakpolitikai ajánlásokat illetően a szerzők úgy vélik, hogy a pénzügyi ösztönzés biztosításárra irányuló összehangolt erőfeszítés és az olyan állami beruházások növelése, amelyek figyelembe veszik az egyes országok költségvetési mozgásterét azonnali lendületet adnának a globális gazdaságnak, és a standard előrejelzéseinkhez képest 2018-ban közel 2 millióval csökkentenék a globális munkanélküliséget. Ezeknek az erőfeszítéseknek azonban nemzetközi együttműködésen kell alapulniuk.

„A gazdasági növekedés igazságos és befogadó módon történő előmozdításához sokoldalú stratégiai megközelítésre van szükség, amely a tartós stagnálás mögöttes okait, például a jövedelmek egyenlőtlenségét is kezeli, miközben figyelembe veszi az egyes országok sajátosságait” – jelentette ki Tobin.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Komplex munkabiztonsági és munkaegészségügyi fejlesztés indul

2018. augusztus 21. 08:11
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) munkabiztonsági és munkaegészségügyi komplex fejlesztési programot indított munkavállalói partnerszervezetek bevonásával, a több alágazatot is érintő projektek 2019 május végén fejeződnek be, a tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a hatékonyabb munkavédelemhez, munkaegészségügyhöz szükséges lépésekre – közölte Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke.

Jogellenes volt az azonnali hatályú felmondás a beteg munkavállalónak

2017. július 25. 09:17
Jogellenes az azonnali hatályú felmondás, ha 30 napos keresőképtelenséget követően a munkáltató nem küldi soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatra a munkavállalóját. Ez esetben nem hivatkozhat arra, hogy a dolgozó megszegi a munkavégzésre irányuló kötelezettségét azzal, ha a táppénzes időszak lejártát követően nem jelenik meg a munkahelyén, miközben korábban közölte a betegsége tényét, és azt is, hogy nem tudja ellátni a munkáltató által számára felajánlott munkakörökben végzendő feladatokat – mondta ki ítéletében a Kúria.