4 688 ezer foglalkoztatott

2022. június 27. 09:23
2022. június 23-án tette közzé a májusi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
4 688 ezer foglalkoztatott

Áprilisban 4,688 millió volt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma, a hivatal által mérvadónak tekintett február–áprilisi három hónapos időszakban 4,684 milliót tett ki, 109 ezerrel többet, mint egy évvel korábban

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma százezerrel, a külföldön dolgozóké 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké ötezerrel csökkent.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 74,1 százalékos volt, 2,1 százalékponttal emelkedett egy év alatt.

A munkanélküliek száma 176 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt áprilisban, február–áprilisban 170 ezer volt a munkanélküliek átlagos létszáma, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékot mutatott.

A 15–74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent egy év alatt.

A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 2,5 százalékponttal, 10,0 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,5 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalék volt.

 

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Milyen a versenyképes HR-es? - vezérigazgatók válaszoltak

2021. október 27. 09:24
Olyan HR-esre van szükség, aki rajta tartja a kezét a cég ütőerén. Például nemcsak pótolja a távozó munkaerőt, hanem elemzi a fluktuáció okait és javaslatot tesz a felsővezetésnek, miként lehet azt csökkenteni - hangzott el az első számú vezetők pódiumbeszélgetésén a múlt heti HR Festen. A Rossmann, a Knorr-Bremse és a Wolt vezetői mondták el, van-e jövője a HR-nek, milyen HR-est szeretnének. A Rossmann-nál éppen keresik az új személyügyi vezetőt.

Szép csendben óriási munkaügyi módosítást hirdetett ki a kormány

2020. április 14. 07:45
A pénteki Magyar Közlönyben kihirdetett kormányrendelet értelmében a cégek egyoldalúan bevezethetik a 24 hónapos munkaidő-keretet. Ez lényeges könnyítés a most leálló, vagy tevékenységüket visszafogó (elsősorban termelő) nagyvállalatok számára, számukra ugyanis ez egy fontos rugalmassági elem lehet, akár az elbocsátásokat is visszafoghatja. Ennek azonban ára van, érthető módon ez fájhat a dolgozóknak, akiket viszont lehet, hogy épp ennek a lépésnek köszönhetően nem bocsátanak el. Közben a szakszervezetek kiakadtak.