4 napos munkahét? Mi lesz a munka törvénykönyvével?

2023. március 27. 12:17
Egy furcsa per nyomán akár négy naposra is csökkenhetne a munkahét.
 
Pihenőidő matematika
Márciusban az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a munkavállalók a napi pihenő időn kívül heti pihenőidőre is jogosultak, és a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt kell kivenni, ami úgy alakíthatja a pihenőidő matematikát, hogy a pénteki munkaidőnek tizenhárom órakor törvényesen véget kellene érnie - számolt be róla az Index.hu. A lap T. Fodor Gábor munkajogászt idézte, aki a HR Portálnak elmondta, hogy a magyar munkajogi törvényeket minden valószínűség szerint módosítani kell majd, harmonizálva őket az uniós joggal, és nem mellékesen lehetővé téve a közszféra dolgozói számára a túlórapótlékukhoz való hozzájutást.
4 napos munkahét? Mi lesz a munka törvénykönyvével?
A téma annak kapcsán merült fel, hogy egy miskolci illetősségű mozdonyvezető beperelte a MÁV-Startot, arra hivatkozva, hogy munkáltatója nem biztosította számára külön a napi tizenegy órás speciális pihenőidőt.
 
A MÁV-START azzal érvelt, hogy a jelen esetben alkalmazandó kollektív szerződés olyan pihenő időt (negyvenkét óra) ír elő, amely jelentősen meghaladja az uniós irányelv által előírt minimális heti pihenőidőt (huszonnégy óra), így a döntésnek egyáltalán nincs negatív hatása a munkavállalókra, mivel összességében több pihenőidővel rendelkeznek, és csak a napi tizenegy órás pihenőidőhöz való jogukat érinti.
 
A Miskolci Törvényszék így azt a kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé, hogy a heti pihenőnapokkal együtt biztosított napi pihenő napok az irányelv értelmében a heti pihenőnap részét képezik-e.
 
Egy érdekes fordulattal, a bíróság ítélete szerint a napi és a heti pihenőidőhöz való jog két különálló jog, amelyek különböző célokat szolgálnak. „a napi pihenőidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak hogy összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől”.
 
Márciusban az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a munkavállalók a napi pihenő időn kívül heti pihenőidőre is jogosultak, és a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt kell kivenni. 
 
És a heti pihenőidő?
A heti pihenőidő pedig ahhoz szükséges a munkavállalónak, hogy „minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát”, ezért a munkavállalók számára biztosítani kell mindkét jog tényleges gyakorlását. Fodor T. Gábor munkajogász szerint:
 
“Az átlagos, hétfőtől péntekig terjedő munkarendet figyelembe véve a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap mint naptári nap, ez a heti pihenőidő. A pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombaton nulla óra nulla perc előtt be kell fejeződnie – tehát péntek tizenhárom órát követően a munkavállaló nem dolgozhat. Amennyiben a jelenlegi törvényi szabályozás változatlan marad, ez lényegében azt jelenti, hogy búcsút kell intsünk az eddigi klasszikus munkarendnek. A pénteki munkanapnak vagy rövidebbnek kell lennie úgy, hogy tizenhárom órakor befejeződik, vagy át kell állni a négynapos munkarendre.”
 
Fodor T. Gábor megjegyezte, hogy nem konkrét információ alapján vélekedve, de meglepődne, ha ezek után a magyar jogalkotó nem módosítaná a Munka Törvénykönyvének a munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetét.
 
Evidens lenne például, hogy a törvényes munka- és pihenőnap kezdetét éjfél helyett reggel 6 órára állapítsák meg, és pénteken 13 óra helyett 19 óráig dolgozhassanak a munkavállalók. Vagy esetleg jöhet a négy napos munkahét - tesszük hozzá immáron mi.
 
forrás: index.hu

Kapcsolódó cikkek

Energiaközösség alakul Bábolnán

2024. január 24. 17:33
Az önkormányzat vezetésével Bábolnán alakul meg az ország első, üzemszerű működésre képes és hivatalosan bejegyzett, jórészt napelemekre alapuló energiaközössége – közölte a település polgármestere szerdai sajtótájékoztatóján.

MASZSZ: Kevés a 10 százalékos garantált bérminimum-emelés - A szövetség nem írja alá az alacsony béremelési megállapodást

2023. november 20. 16:31
Valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta a lá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást – reagált a MASZSZ elnöke Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sajtóban megjelent állítására, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd „nyilvánvalóan politikai okból” a megállapodást sem írja alá.