50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

2023. január 16. 10:49
1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.
A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari-egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé.
 
50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját
Az egész terület az UNESCO világörökség része, ami magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi csárdát és a Pásztormúzeumot is.
A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot - az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek egyik fontos elemévé vált.
 
A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak, illetve a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezen felül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, illetve gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabadvezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
 
A természeti és kulturális örökségünk megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikós bemutató tartotta fenn.
A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat (vadlovak, őstulkok) mutatja be. Az "Öreg"-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág bemutatásában segít.
 
Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park számos különleges programmal igyekszik megemlékezni a félévszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségi média felületein érhető el.
 
forrás: magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

Az alföldi erdők reményteljes fája

2023. szeptember 14. 16:12
A klímaváltozás miatti félelmek korában az Alföld erdeinek egyik hosszú távon is reményteljes fafaja a vénic szil, amelynek komoly károsítója (egyelőre) nincs.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta választja meg az év fafaját, 2013 óta viszont nyílt online szavazáson dönthetnek az erdő- és természetszeretők, melyik fafaj legyen az év fája. A tizedik online szavazáson a mozgalom kuratóriuma által megadott három fafaj közül a vénic szil kapta a legtöbb voksot, így megelőzte a kecskefűzet és a rezgőnyárt.

„Ha elvégezzük a mindennap ránk bízott feladatot, akkor az áldás is meglesz”

2023. augusztus 15. 21:19
Nagy István, Magyarország agrárminisztere, a napokban rendezett Martosi Szabadegyetemen tartott fórumon osztotta meg a felvidéki gazdálkodókkal agrárpolitikai tapasztalatit. Mint hangsúlyozta, e tekintetben nincs akkora különbség a két ország között, mint egyesek gondolják.