fotó: index.hu

 

Mivel a kormányzat is elismeri már, hogy hazánk bizonyos területein kialakult a lakhatási válság, és ezért alapjaiban kell újraalkotni a szakpolitikát, az Economx a  Pulzus Kutatóval közösen megnézte, miként fest a kiindulópont. 

 

Azaz, hogy élnek a magyarok Magyarországon? Mutatjuk!

A válaszadók többsége, 55 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, míg a második helyen a mamahotel áll (19 százalék).

 

A magyar nők sokkal önállóbbak, függetlenebbek, mint a férfiak a kutatás adatai alapján. A válaszadó férfiak 15 százaléka lakik albérletben, míg 22 százalékuk használja ki a családi lehetőséget. Ezzel szemben a nők 20 százaléka bérel lakást, és csak a 16 százalékuk él a mamahotel különböző változataiban.

Kép: Pulzus, Economx.hu

 

Valószínűleg a saját tulajdonú ingatlanok magas arányából következik az a kormányzati alaphelyzet, miszerint a magyarok valóban saját ingatlanra vágynak. 

 

Ugyanakkor a 18-29 éves korosztály 23 százaléka albérletben lakik, és csak 42 százalékuknak van saját ingatlanja. Az áttörés valahol negyven év felett következik be: a 40-59 éves korosztály 61 százaléka él saját ingatlanban, 18 százaléka bérelt ingatlanban, míg a 60 évesnél idősebbeknél ez 62:18 arányban oszlik meg. 

Arra is választ kaptunk, hogy az iskolai végzettség mennyiben határozza meg az ingatlantípust. Minél magasabb a végzettség, annál valószínűbb, hogy saját ingatlanban él valaki (69 százalék). Viszont az alapfokú végzettségűek kevesebb mint felének (49 százalék) van saját tulajdona. Ugyanakkor ez a társadalmi csoport lakik a legnagyobb arányban önálló (23 százalék), vagy megosztott albérletben (5 százalék). 

 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányzat lakhatási programjáról tartott sajtótájékoztatóján 2024. december 9-én. Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

 

Megnéztük azt is, hogy mennyibe kerül a lakhatás hazánkban

A megkérdezetteknek mindössze 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van lakáshitele (a férfiak 20, a nőknek pedig csak a 11 százaléka vett fel lakáshitelt a Pulzus kutatása szerint). Ez leginkább a 18-39 éves korosztályra igaz (21 százalék), a 40-59 éveseknek a 17, a 60 évesnél idősebbeknek pedig az 5 százaléka rendelkezik lakáshitellel. Nagy meglepetést az sem okoz, hogy az alacsony kvalifikált munkavállalók jóval kisebb arányban (13 százalék) jutnak hitelhez, míg a felsőfokú végzettségűek 22 százaléka így jutott otthonhoz. 

Kép: Pulzus, Economx.hu

 

A kutatásból az is kiderült, hogy a bérlők 60 százaléka minimum 150 ezer forintot fizet, míg ez a hitelesek esetén mindössze 8 százalék.

forrás: economx.hu