A Bányászati és Erdészeti Akadémiát ezen a napon helyezték Sopronba
2024. február 20. 15:21
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén.
A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához.
Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába.
Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött.
Bedő Albert (1899–1961), selmeci akadémián végzett erdőmérnök, a magyar nyelvű erdészeti szaknyelv és irodalom megteremtője, az első magyar erdőtörvény (1879) egyik előkészítője (kép forrása: Wikimedia Commons)
1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.
forrás: agrotrend.hu / Jeles Napok
Kapcsolódó cikkek
Franciaország: Folytatódtak a gazdatüntetések, Macron európai megoldást sürget
2024. január 31. 15:58
A gazdák magasabb jövedelmeket követelnek, és kevesebb környezetvédelmi előírást szeretnének.
Franciaországban folytatódtak kedden a gazdatüntetések a Párizs és más nagyvárosok körüli bevezető utakon, fogalomlassító akciókkal és szakaszos lezárásokkal, de a fővárosba továbbra is be lehet jutni és a repülőterek irányában is zavartalan a forgalom.
Ez 2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból
2022. december 02. 09:51
A magyar gazdákat számos negatív hatás érte idén, és nem lehet elmenni amellett sem, hogy a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, ugyanakkor legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik az agráriumból. Ezt pedig pótolni kellene - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. A szakemberek az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is beszéltek.
"2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az ágazatból - Ki fogja pótolni?" - címmel tartott előadást Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember előadásában kiemelte, a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, a mezőgazdaságból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - írja a Portfolio. Kifejtette, hogy 2019 óta a termeléshez szükséges alapanyagárak jelentősen, drasztikusan emelkedtek, és jelenleg a bankok magas kamatokkal tudnak dolgozni.
