A Bányászati és Erdészeti Akadémiát ezen a napon helyezték Sopronba
2024. február 20. 15:21
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén.
A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához.
Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába.
Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött.
Bedő Albert (1899–1961), selmeci akadémián végzett erdőmérnök, a magyar nyelvű erdészeti szaknyelv és irodalom megteremtője, az első magyar erdőtörvény (1879) egyik előkészítője (kép forrása: Wikimedia Commons)
1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.
forrás: agrotrend.hu / Jeles Napok
Kapcsolódó cikkek
Felszínre került az Ínség-szikla – vízügyes szakemberek elmondták, mekkora baj ez
2023. október 20. 17:36
Mennyire szokatlan a folyók alacsony vízállása?
Nem rendkívüli, hogy október végén alacsony a folyók vízállása, és ismét látszik a Dunában Budapestnél az Ínség-szikla – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Falatnyi boldogság a Lánytesóktól
2023. március 21. 10:33
„Varázslatos érzés, amikor az egyik lánygyermekem felkiált, hogy „Apa, nézd, itt van a lekvárunk a polcon!” Ilyenkor mindig meghatódom, és nyugtázom, hogy jó úton járunk.
Szerintem nem minden család mondhatja el magáról, hogy közös hobbijuk van, és mi ebben is szerencsések vagyunk. Arról nem beszélve, hogy nem tudunk leülni, mindig jár valamin az agyunk. Így jött a birsalmasajt, a befőttek, lekvárok, szörpök, a sültpaprika-szeletek, majd a sültpaprika-krém, és így tovább – mesélte tudósítónknak a kiskunhalasi Lánytesók vállalkozást is vezető Ignácz Gábor kistermelő.
– Visszatekintve a kezdetekre, beleszülettem a növénytermesztés és a háztáji állattenyésztés csodálatos világába.
