A Bányászati és Erdészeti Akadémiát ezen a napon helyezték Sopronba
2024. február 20. 15:21
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén.
A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához.
Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába.
Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött.
Bedő Albert (1899–1961), selmeci akadémián végzett erdőmérnök, a magyar nyelvű erdészeti szaknyelv és irodalom megteremtője, az első magyar erdőtörvény (1879) egyik előkészítője (kép forrása: Wikimedia Commons)
1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.
forrás: agrotrend.hu / Jeles Napok
Kapcsolódó cikkek
Az EU intézkedéseket javasol a műanyag pelletekből származó mikroműanyag-szennyezés megelőzésére
2023. október 19. 16:54
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol a műanyag pelletek nem szándékos kibocsátásából eredő mikroműanyag-szennyezés megelőzésére – közölte a brüsszeli testület hétfőn.
A bizottság kiemelte: a műanyag, néhány milliméteres átmérőtől akár a több centiméteres átmérős nagyságig terjedő pellet a nem szándékos mikroműanyag-szennyezés egyik legnagyobb forrása. Az intézkedést indokolja, hogy jelenleg évente mintegy 52-184 ezer tonna pellet kerül a környezetbe a helytelen kezelés miatt.
Bírságot kockáztatsz, ha nem szolgáltatsz adatot
2023. január 27. 17:34
A talajvédelmi hatóság 10 000-100 000 forint közötti összeget szabhat ki.
A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak, valamint a területi érzékenységtől függetlenül minden állattartónak, aki a magánszemély háztartási igényeit meghaladó mértékben állatot tart* az előző naptári évre vonatkozóan (január 1.-december 31.) adatszolgáltatást kell tennie a gazdálkodási naplóban szereplő adatok alapján 2022. január 1.-2022. március 31. között - írja a nak.hu a tájékoztatójában.
