A Bányászati és Erdészeti Akadémiát ezen a napon helyezték Sopronba

2024. február 20. 15:21
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén.
A Bányászati és Erdészeti Akadémiát ezen a napon helyezték Sopronba
A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához.
Mikoviny Sámuel | Tata Város Hivatalos Honlapja
Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába.
 
Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött.
Bedő Albert (1899–1961), selmeci akadémián végzett erdőmérnök, a magyar nyelvű erdészeti szaknyelv és irodalom megteremtője, az első magyar erdőtörvény (1879) egyik előkészítője (kép forrása: Wikimedia Commons)
 
1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.
SOE EMK - Karunk története
forrás: agrotrend.hu / Jeles Napok

Kapcsolódó cikkek

Állategészségügyi kihívások és megoldások

2023. május 05. 14:17
A harmincadik Állattenyésztési és Mezőgazda Napok eseményei között volt, amit először rendeztek meg. Az Állatorvostudományi Egyetem oktatói ugyanis első alkalommal szerveztek konferenciát Állategészségügyi kihívások és megoldások a gazdasági haszonállattartásban címmel, kifejezetten állattartóknak.
Sótonyi Péter, az ÁE rektora megnyitójában elmondta, a felkért előadók olyan aktuális témákkal készültek, amelyek a mindennapokban foglalkoztatják a gazdákat, mondhatni „húsba vágóak”.

Nem is hinnéd, mennyi feladatra létezik már autonóm agrárgép! Itt vannak a legújabb fejlesztések!

2023. február 17. 11:09
FIRA 2023: Aktuális újdonságok az agrárrobotok és a gépészet világából. Összeszedtük neked a legérdekesebbeket.
 
A nagyszabású, szántóföldi bemutatókkal egybekötött kiállítás február 7-9. között került megrendezésre a franciaországi Toulouse városában. A FIRA következő állomása Kaliforniában lesz 2023. szeptember 19-21. között.