A Bányászati és Erdészeti Akadémiát ezen a napon helyezték Sopronba
2024. február 20. 15:21
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén.
A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához.
Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába.
Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött.
Bedő Albert (1899–1961), selmeci akadémián végzett erdőmérnök, a magyar nyelvű erdészeti szaknyelv és irodalom megteremtője, az első magyar erdőtörvény (1879) egyik előkészítője (kép forrása: Wikimedia Commons)
1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.
forrás: agrotrend.hu / Jeles Napok
Kapcsolódó cikkek
Átadták a Bálint-Gazda díjat
2023. február 09. 13:35
A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Budai Campusának diplomaátadó ünnepségén adták át a Bálint Gazda díjat.
Az elmúlt évben első alkalommal meghirdetett a “dr. Bálint György Alapítvány” oklevelével és komoly pénzjutalommal is járó “Bálint Gazda-díjat” a végzős Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatói pályázhatják meg.
A díjat Gyuri bácsi özvegye, Récsey Antónia alapította, a bíráló bizottság tagjai között pedig a szakma ismert oktatói és a hazai kertészeti ágazat kiválóságai kaptak helyet, akik Bálint Györggyel közeli, baráti viszonyt ápoltak.
Az állatorvosok szerepe nélkülözhetetlen a hazai agráriumban
2024. február 23. 13:52
Az állatorvosok alapvető szerepet töltenek be az állatok egészségének védelmében, a fertőző betegségek elleni fellépésben és a vágásra szánt állatok húsának vizsgálatában – mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter pénteken, az Állatorvostudományi Egyetem diplomaátadó és doktorrá avató ünnepségen.
