A brit olajipar szétzúzása több százezer munkahely megszűnéséhez fog vezetni / Fotó: NurPhoto via AFP

 

Mennyire munkáspárti a brit Munkáspárt? Annyira, hogy bár még alig múlt el a kormányváltás sokkja, máris a szakszervezetek ellen fordultak, mivel most több százezer állás megszűnése fenyeget a klímavédelmi reformok miatt – Keir Starmer miniszterelnök kabinetje ugyanis zöld hadjárata során még a saját szavazóbázisát is feláldozná.

A munkáspárti Keir Starmernek egy hónap sem kellett ahhoz, hogy hátba szúrja legnagyobb támogatóit, a szakszervezeteket / Fotó: AFP

 

Nem sokkal a brit választások előtt Starmer egy meglepő módszert választott arra, hogy a 14 év tory uralommal elégedetlen jobboldali szavazókat átcsábítsa a Munkáspárt oldalára: elkezdte megállás nélkül dicsérni a konzervatívok egyik legnagyobb titánját, az 1979 és 1990 között hivatalban lévő Margaret Thatchert.

 

Néhai miniszterelnökünk mindent megtett azért, hogy kirángassa Nagy-Britanniát a múlt kábulatából és megakadályozza a gazdaságunk összeomlását. Ezt zseniálisan azzal érte el, hogy szabadjára engedte a britek vállalkozói szellemét – magasztalta a Vasladyt az akkor még munkáspárti miniszterelnök-jelölt a Daily Telegraph napilapban, amely évtizedek óta a konzervatívok vezető újsága.

 

A balközép vezető konzervatív kirohanásai sokként érték a mögé felsorakozó szakszervezeteket, melyek ellen Thacher a nyolcvanas években brutálisan támadást indított, amiből azok a mai napig sem épültek fel teljesen. Ezt a csalódást tovább fokozta a Munkáspárt programjának megjelenése, mivel az a dolgozók védelme helyett egy többoldalas klímavédelmi tervet tartalmazott, amely ráadásul több vezető brit iparágat is megnyomorítana.

 

Ám hiába tiltakoztak, tüntettek, majd pedig vonták vissza a támogatásukat, Starmer beköltözött a Downing Streetre, és egyik első miniszterelnöki lépéseként arra készül, hogy gyökerestül átalakítsa az ország villamoshálózatát a megújuló energiaforrások támogatásával és a fosszilis tüzelőanyag-használat fokozatos leépítésével.

 

Késő bánat: adóemelésre készül az új brit kormány, pedig nem ezt ígérte

A Munkáspárt egy hónapja még azt ígérte, hogy nem nyúl az adókhoz, Rachel Reeves brit pénzügyminiszter azonban már bejelentett emeléseket. Az új brit kormány szerint a konzervatívok nagyobb államháztartási hiánnyal adták át az ország vezetését, mint amiről korábban tudtak.

 

A Munkáspárt programja brutális sarcokat vetne ki Nagy-Britannia egyik utolsó sikeres iparágára, az olaj- és gázkitermelésre, amely főleg az Északi-tengeren folyik. Ennek érdekében

A radikális tervezet az Offshore Energies (OEUK) lobbicsoport szerint közvetlenül mintegy 30 ezer munkavállalót érintene, az ágazat ellátási láncában pedig további 200 ezer munkahelyet szüntetne meg.

 

Ez nagyjából annyi embert tenne az utcára, mint Thatcher alatt az 1984-85-ös szénbányász-sztrájkokat követően, amely sokak szerint a brit történelem legkeményebb ipari katasztrófája volt.

 

Tudtuk, hogy kedveli Thatchert, de bíztunk abban, hogy ennyire nem lesz ostoba. Sajnos tévednünk kellett, a Munkáspárt pedig most nyíltan a munkások ellen fordult, amely számára az olajipar felszámolása fontosabb, mint a lakosság megélhetése – nyilatkozta a Politiconak Joe Rollin, az Unite the Union vezetője.

Ez a szakszervezet a közelmúltig a párt legnagyobb pénzügyi támogatója volt, és több ezer fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó munkavállalót képvisel.

 

A szakszervezetek távozása miatt pánikba eső Starmer most sietve próbálja elhessegetni a félelmeket, hogy a történelem megismétli önmagát. Egy múlt havi rendezvényen, ahol a kormánya zöld programját próbálta népszerűsíteni, kijelentette, hogy „Thatcher nagy hibája az volt, hogy a szén leváltásakor nem épített ki alternatív munkahelyeket a dolgozók számára”. Ő azonban megígérte, hogy a klímavédelmi terv egyik legfontosabb célja, hogy az olajipar leépítése miatt senki se veszítse el a munkáját.

 

Valójában azonban – amire a szakszervezetek is felhívták a figyelmet – a Munkáspárt programja egyáltalán nem tartalmaz egyértelmű terveket ezzel kapcsolatban, és még a fosszilis tüzelőanyagok esetében is csak annyit írtak, hogy leépítik azok használatát.

 

Új szövetségest keresnek a szakszervezetek

A miniszterelnök emiatt most sietve adta  ki a kormánytagoknak, hogy próbálják megnyugtatni az érdekvédelmi csoportokat, hogy valójában van tervük a dolgozók megvédésére.

 

Starmer és Angela Rayner miniszterelnök-helyettes a hónap elején a Downing Streeten tartottak találkozót a szakszervezetekkel, Ed Miliband energiaügyi miniszter pedig a héten a minisztériumában fogadta több csoport, köztük a Unite és a GMB vezetőit, hogy kifejtsék a zöld program részleteit.

 

A szakszervezeti vezetők azonban az üléseket követően továbbra is úgy nyilatkoztak, hogy a Munkáspárt tervei nem védik az általuk képviselt olaj- és gázipari dolgozókat, többen pedig azonnal országos sztrájkokat jelentettek be.

 

A konzervatívok után most Starmer is lenéz minket. Mi nyitottak lennénk a zöldátállásra, de egyértelmű, hogy a kormány fittyet hány az állások védelmére vagy az olajipari dolgozók jövőjére. Amíg nem tesznek ezért semmit, minden lépésnél akadályozni fogjuk őket – figyelmeztetett Rollin, aki megígérte, hogy „egyetlen olajipari munkásból sem lesz elektromos kerékpáron zötykölődő pizzafutár”.

 

A Munkáspárt kudarca történelmi együttműködéshez vezetett: a szakszervezetek mögé az olaj- és gázipari vállalatok vezetői is beálltak, mivel azok szintén szkeptikusak a kormány programjával kapcsolatban.

 

A GMB tavaly novemberben egyetértési nyilatkozatot írt alá a Brindexszel, a brit olajipari lobbival, amelynek értelmében az a munkavállalók védelmére fog összpontosítani, cserébe az egyesített frontért Starmerék terve ellen – belső információk szerint a Unite-tal is hasonló megállapodásról tárgyalnak.

 

Furcsa időszaknak vagyunk a tanúi, és valamennyi dicséretet a Munkáspárt is megérdemel: sikerült elérnie, hogy a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek összefogjanak a vállalatok vezetőivel. Ellenük – mondta David Whitehouse, az OEUK vezérigazgatója, aki szerint ez valójában nem meglepő, mivel a kormány mindkét csoport megélhetését fenyegeti.

 

forrás: vg.hu