„A járvány után a cégek különböző gazdasági helyzetben vannak, így még jobban differenciálódhat a szféra. Hiszen míg a pandémia alatt egyes piaci szereplők növelni tudták a forgalmukat, addig mások a túlélésért küzdöttek” – közölte lapunk érdeklődésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Hozzátéve, hogy mindezek mellett egy átlagos cég képes lesz kigazdálkodni a 2022. január 1-jétől 167 400 forintról 200 ezerre emelkedett bruttó minimálbért és a 219 ezer helyett immár 260 ezres bruttó garantált bérminimumot. 

Az alelnök szerint azon munkavállalók, akik korábban valamennyivel a garantált bérminimum felett kerestek, szintén a bérmegállapodás szerinti mértéknek nagyjából megfelelő emelésre számíthatnak, azonban az ennél többet kereső dolgozók már nem. Rolek általánosságban úgy fogalmazott, hogy minél magasabb az egyes munkavállalók keresetének bázisa, annál kisebb lesz az emelés. Így aki a magasabb fizetés mellett is 20 százalék körüli fizetésemelést vár, az csalódni fog. 

Az MGYOSZ alelnöke arra is kitért, hogy az idei béremelés nagyobb terhet jelent majd a cégeknek a korábbi évekhez képest. Hiszen legutoljára 2017-ben volt nagyobb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, az ezt követő években viszont csak az infláció a járulékok változása alapján történt meg az éves megállapodásban foglalt fizetésemelés. Szavai szerint igazán nehéz helyzetbe azok a cégek kerülhetnek, amelyeknél nagyobbak a bérköltségek, valamint az egyébként is rossz helyzetben lévő ágazatok szereplőinek is nehézségeket okozhat az emelés. Az olyan bajba került ágazatokban, mint például a turizmusban aktív cégekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy külön állami beavatkozásra lenne szükség a megsegítésükért. 

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kérdésünkre elmondta, hogy tapasztalataik szerint a cégek alapvetően felkészültek a béremelésre. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy az előző évhez képest jelentősen korábban, november közepén megszületett a bérmegállapodás. A főtitkár szerint a cégeknek emellett komoly segítséget jelentenek a kormányzat által adott kedvezmények is, azaz a szochó (szociális hozzájárulás) és a kiva (kisvállalati adó) csökkentése, valamint az iparűzési adó felezésének meghosszabbítása. 

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett azonban Perlusz László véleménye szerint sokkal nagyobb terhet jelentenek a cégek számára az elszálló energiaárak, valamint a megdráguló alapanyagok – példaként itt az alumínium és az acél árának emelkedését említette. 
Azt a VOSZ főtitkára is megerősítette, hogy a valamennyivel a garantált bérminimum felett keresők is számíthatnak a szinte a bérmegállapodásban mértéknek megfelelő emelésre. Mint mondta, a kialakuló bértorlódás, valamint a magas infláció és a feszes, munkaerőhiányos környezet azonban ahhoz vezethet, hogy a munkavállalók reálisan várhatnak 12-15 százalékos béremelést a jobban fizetett munkakörökben is. 

A Coop-csoporthoz tartozó több mint 1000 vállalkozás érdekképviseletét ellátó Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke, Zs. Szőke Zoltán elmondta, hogy az általuk képviselt cégek elsősorban a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban érintettek, hiszen több tízezer dolgozó, a Coop-boltokban foglalkoztatottak 70-80 százaléka ilyen bérezést kap. 

Szavai szerint a cégek felkészültek a béremelésre annak ellenére is, hogy a január-február jellemzően a leggyengébb hónap a kiskereskedelemben. Mint mondta, az idei év azonban optimizmusra ad okot, ugyanis februártól élesednek az olyan kedvezmények, mint például a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége, valamint a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítése, az ezek révén keletkező pluszforrások pedig a várakozásaik szerint megdobhatják az élelmiszerboltok forgalmát is. 

A garantált bérminimum felett kereső dolgozók esetében itt sem marad el az emelés, ők jellemzően 10-20 százalék közötti emelésre számíthatnak. A nehézségek közt a fizetések növeléséhez szükséges bértömeg kigazdálkodása mellett az energiaárak emelkedésének hatását említette – legyen szó akár a mindennapi működéséhez szükséges áramról, vagy az üzlethelyiségek felfűtéséhez felhasznált energiáról. Összességében úgy fogalmazott: nem számítanak arra, hogy 2022 egy sikerév lesz üzleti szempontból. 

• mekkora náluk a minimálbéresek, illetve a garantált bérminimumban részesülők aránya?
• az emelések miatt bevezettek-e korrekciókat a többi, 2022 előtt nem minimálbéres kategóriánál, hogy tartsák a távolságot a minimálbéresekhez képest, már csak azért is, hogy a minimálbér-emelés ne okozzon feszültséget a cégen belül?
• s ha hoztak intézkedéseket, akkor milyeneket, egyáltalán, hogyan kezelik ezt a helyzetet? 
• összességében mekkora kiadásnövekedéssel számolnak a bérek korrekciója miatt 2022-ben?
  Ám megkeresésünkre csak kevesen válaszoltak, s akik igen, azok sem mindenre.

A Magyar Telekom csak szakképesítéssel rendelkezőket foglalkoztat, így a minimálbér változása a távközlési vállalatot közvetlenül nem érinti. A garantált bérminimum emelkedésének hatásait és az esetlegesen szükséges intézkedéseket a vállalat az érdekképviseletekkel együttműködésben vizsgálja és egyezteti majd.

Hasonló a helyzet a másik hazai tőzsdei blue chipnél. A Richtert sem érintette ugyanis a minimálbér-emelés, hiszen a legalacsonyabb fizetés is még mindig magasabb az országosnál. Ami a garantált bérminimumot illeti, a gyógyszeripari vállalatnál érdekképviseletek működnek, a 2022-es bértárgyalások jelenleg is folyamatban vannak reprezentatív szakszervezetünkkel. Az egyeztetések lezárásáig a cégnek nem áll módjában további információt kiadni – közölték lapunkkal.

A KÉSZ Csoportnál a minimálbérrel kapcsolatos döntés hatása nem jelentős, mivel a réteg aránya náluk rendkívül alacsony – közölte Metykó Tibor marketing és vállalati kommunikációs igazgató.  Elmondta viszont, hogy a csoportban a bérfejlesztés mértéke több tényezőtől függ. Egyrészt és elsősorban a munkavállaló egyéni teljesítményétől, a kollektív teljesítménytől és az egész csoport eredményességtől, valamint a versenytársak és a piac bér referenciaszintjétől.  A 2021-ben tapasztalt mozgások miatt magasabb bérfejlesztést terveznek 2022-re, mint a korábbi években. Az emelés átlagos mértéke 7-8 százalék körül lesz, de a fenti megközelítést követve differenciálás lesz, így akár 15 százalékos, egyes esetekben akár magasabb is lesz. 

Kiemelte még, hogy a béremelkedések mértéke, és mozgásának kiszámíthatatlansága mellett nagyobb kihívást okoz az, hogy szűkül a kiváló minőségű munkaerő "piaca", ami miatt jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a toborzás-kiválasztásban. 

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a hazai bevásárlóközpontokban több mint 50 divatáru-üzletet üzemeltető Boston Group (BG) ügyvezetője is. Szerinte a minimálbér kötelező megemelése csak egy a sok pluszteher közül, ami a boltokra rakódik. Eleve továbbra is nehezen kapnak valóban minőségi, képzett munkaerőt, s ha van is jelentkező, akkor irreálisan magas összeget kér. Az előző hullámok és lezárások idején sokan távoztak jobban fizető szektorokba, információink szerint például az építőiparba. Az ilyen jellegű kisebb kereskedő cégeknél nem olyan kifinomult a bértábla, mint egy nagy külföldi áruházláncnál, nem beszélve a termelő vállalatokról, így itt nincs értelme a bérfeszültséget vizsgálni. 

A megemelt bérek kigazdálkodása sokkal nehezebb, mint volt 2021-ben – mondta Sugár György.  Sorolta is az okokat: az ellátási lánc most is akadozik, szerinte a készletezési gondok most is fennállnak. A gyártók a kerekedőkre terhelik a fuvardíjakat, nőttek az energiaárak, a bérleti díjakat pedig indexálják a plázák üzemeltetői. Mindez erősen fogyasztja az árrést. 

Ráadásul a kínálatban tarolnak az olcsó külföldi márkák, amelyek eleve nem engedik meg, hogy a BG felügyelete alatt álló üzletek számottevően drágíthassák a forgalmazott termékeket. Úgy látja, hogy a vásárlások szerkezete is változóban van: több élelmiszert vesznek az emberek és kevesebb ruhát,  cipőt. Vagyis, még ha növelik is a BG-hez tartozó boltok az árat, akkor sem tudják elérni a korábbi értékesítési volumeneket.

mfor.hu / www.liganet.hu