Csány neve évtizedeken át összeforrt a dinnyetermesztéssel, a csányi dinnye országszerte híres volt. Az utóbbi években az import dinnyék dömpingje viszont léket ütött ezen a tradíción, így a faluban egy ideje már nem tudják jövedelmezően végezni ezt a tevékenységet. Ma már csupán két család foglalkozik a népszerű hazai nyári gyümölcs termesztésével a faluban. Helyette inkább uborkában utaznak a helyiek, alig van olyan udvar a településen, ahol ne állna uborkákkal teli fóliasátor.

Csány lakói generációk óta foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, sokan munka mellett, úgynevezett második gazdaságként teszik ezt. Ennek ellenére a 2010 évek elején nagyon magas volt a munkanélküliség a faluban, a 2100 lakosból több száz embernek nem volt állandó megélhetési forrása. A polgármesteri széket 2010-ben elnyerő Medve István egyik nagy feladata az volt, hogy ezen a helyzeten változtasson, illetve hogy önellátóvá és önfenntartóvá tegye a falut.

Igyekeztünk a 2013-2014-ben indult közfoglalkoztatotti programból minden olyan projektben részt venni, amit a falura lehetett adaptálni. Így az árok- és úttakarítás mellett pályáztunk mezőgazdasági jellegű közfoglalkoztatásra, részt vettünk a betonöntő programban is, az itt készült járólapokat, gyeprácsokat, útszegélyköveket a falu közterületein használtuk fel. Ebben az időszakban kb. 80 közmunkás tevékenykedett a faluban

- mesél a kezdetekről a polgármester. A közmunkások jó része a gazdaság fellendülésével később el tudott helyezkedni az építőiparban, most 10-12 közfoglalkoztatottat tartanak nyilván. Közfoglalkoztatási programjaik példaértékű megvalósítása elismeréseként 2015-ben Start Plusz díjban részesültek.

De nem álltak meg itt, hanem a helyi adottságokat kihasználva komplex mezőgazdasági programot valósítottak meg az önkormányzat tulajdonában lévő földeken: dinnyét, burgonyát, földimogyorót, kukoricát és napraforgót termeltek, és másfél hektáron almafákat is telepítettek. A közmunkaprogram keretében állattenyésztésbe is belefogtak, és 30 magyar parlagi kecskével kecsketelepet hoztak létre. Ma már 200 kecske lakik az istállóban, ebből jelenleg 80-90-et fejnek. Az állatok létszámát jórészt a saját szaporulatból bővítik, a cél, hogy egy-két éven belül a fejhetők száma elérje a 200-at.

A kecsketej köztudottan az egyik legegészségesebb élelmiszerünk.

Ha már volt kecske, ami napi 120 liter finom tejet adott, úgy gondolkodott a polgármester, ezt érdemes feldolgozni, hiszen azzal nagyobb bevételre tudnak szert tenni, mintha sima folyadék tejként értékesítenék. A Belügyminisztérium által hirdetett beruházási célú programban ilyen célokra voltak pályázati lehetőségek. Az önkormányzat élt is vele, és szerencsére nyertek is támogatást, így nekiláttak egy tejfeldolgozó üzem építésének.

A 140 millió forintos támogatásból EU-s követelményeknek is megfelelő üzemet hoztak létre, ahol 2018 áprilisban indult el a gyártás. A magasabb szintű követelményeknek is megfelelő ún. EU-s számmal is rendelkező üzem létrehozása egyfajta kényszer is volt, mert egy önkormányzati tulajdonú sajtüzemnek jóval szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie, mint pl. aki családi gazdaságban kézműves sajtkészítőként állít elő ilyesmit.

A legtöbb kecskékkel foglalkozó közmunka programban kizárólag sajtgyártásra rendezkedtek be az önkormányzatok, Csányban viszont mertek nagyobbat álmodni, így poharas és palackos tejtermékek előállítására is alkalmas egységet hoztak létre. Az üzemben így a natúr és ízesített lágy, valamint füstölt, és érlelt kecskesajt mellett kecsketejből készült natúr és gyümölcsös joghurtot, pasztőrözött kecsketejet is gyártanak. Ahogy ez lenni szokott az ilyen pályázatok esetében, az önkormányzat vállalta, hogy a támogatási időszakot követően is öt főt a Munka Törvénykönyve szerint továbbfoglalkoztat.

De nemcsak a kötelezettség miatt működik az üzem, hanem azért is, mert a település képviselőtestülete immár tíz éve napról azon töri a fejét, hogy hogy lehetne mégjobb, mégsikeresebb ez a projekt. Elhatározták, hogy belépnek az iskolatej programba is. Ehhez tehéntejet vásárolnak, amiből iskolatejet, kakaót, csokis tejet és gyümölcsjoghurtot gyártanak, és ezzel látják el a hatvani tankerületi központ összes iskoláját, amiért félévente 10 millió forintot kapnak. Ahhoz, hogy beszállítókká válhassanak minden évben pályázni kell. Emellett az önkormányzat kezelésében lévő konyhákra is az üzemben feldolgozott tej, tejföl és túró kerül, de a tervek szerint hamarosan a környék közkonyháit is ők szeretnék ellátni ezekkel az alapanyagokkal.

A polgármester elmondása szerint a kecsketej mellé azért kezdtek el tehéntejet is felvásárolni, mert kizárólag kecsketejre alapozva nem lehet eredményesen és életképesen működni, és Medve István szerint egy önkormányzat esetében is nagyon fontos a többlábon állás. A koronavírus helyzet pedig méginkább megerősítette ebben Csány vezetőit. Az iskolák, üzemi konyhák tavaszi leállása nehéz helyzetet teremtett a tejüzem számára is, hiszen időlegesen jó néhány termék felvevőpiaca megszűnt, így ebben a nehéz időszakban termelői piacokon igyekeztek a portékáikat értékesíteni.

Medve István ennek ellenére nem szkeptikus, és egyáltalán nem veszteségként könyveli el az elmúlt hónapok elmaradt bevételeit. Ő inkább úgy gondolkodik, hogy helyben értékes munkahelyeket teremtettek, ráadásul jóval kevesebb pénzből, mint amennyiből pl. a multinacionális vállalatok teszik. Csányban határozottan oda figyelnek a fegyelmezett gazdálkodásra, így mindig csak kis lépésekben, kis léptékekben hajtanak végre fejlesztéseket és beruházásokat.

Az önkormányzat jól gazdálkodik, hiszen a pályázatok mellett saját forrásból is tudnak fejlesztéseket végrehajtani. Így épült meg például az új, modern juhhodály is, ami a kecskék szemszögéből egy igazi kis luxusszálló, hiszen még olyan kényelmi eszközökkel is felszerelték, mint a kecskéket masszírozó automata kefe, ami akkor indul be, ha az állat nekidől.

Csányban minden jel arra utal, hogy egy percre sincs megállás, a nyáron készült el például egy nagyon modern, az jelenleginél még magasabb higiéniai körülményeket biztosító automata fejőház, ahol egyszerre 24 kecskét tudnak lefejni. Folyamatos a termékfejlesztés, a termékkínálat szélesítése is. Nemrég egy országosan elismert sajtmestert kértek fel egy hosszabb érlelésű, kéregkultúrás keménysajt elkészítésére.

Bár az országban sokan termelnek kecsketejet, meglepő módon a hazai nagy élelmiszerbolt-hálózatokban nemigazán kapni magyar kecsketejet. A csányi polgármester szeretné ezt a piaci rést kitölteni, és most azon munkálkodnak, hogy a magyar vevők nemsokára magyar pasztőrözött kecsketejet emelhessenek le a boltok polcairól. Ehhez pályázat keretében be is szereztek egy méregdrága új pasztőröző gépet, és ha a dolgok a terveknek megfelelően alakulnak, egy új szárnnyal bővítik a tejüzemet is.

sokszinuvidek.24.hu