– Az új típusú koronavírus genetikai kódjának ismerete mennyire gyorsíthatja fel a védelmet nyújtó vakcina kifejlesztését?

– A leggyorsabb kísérleti fejlesztések a genetikai kód ismeretén alapulnak, de ha sikeresek lesznek, akkor is egy-másfél évre biztosan szükség lesz, mire az oltóanyag széles körben elérhetővé válik. A fejlesztések sikere pedig nyitott kérdés: bizonyos vírusokkal szemben könnyebb, mások ellen nehezebb hatékony védőoltást fejleszteni. Most több szálon elindult a fejlesztés, s bízunk abban, hogy valamelyik sikeres lesz. Jelen pillanatban annak van óriási jelentősége, hogy akad néhány gyógyszer, amelynek klinikai tesztjei jó eséllyel kecsegtetnek, s az első jelek alapján hatékonynak tűnnek. Pillanatnyilag százhuszonöt klinikai kísérleti próbáról tudunk a világban, s a legelső tesztek eredményei néhány héten belül megismerhetőek lesznek. Ezt követheti egy szélesebb körű tesztelés. Néhány előzetes eredmény azt mutatja, hogy vannak bizonyos gyógyszerek, amelyek hatékonyak lehetnek, ugyanakkor látunk óvatosságra intő jeleket. Elképzelhető, hogy ha valaki már súlyos stádiumban van, azon a meglévő gyógyszerek már nem tudnak segíteni.

– Mit lehet tudni ma a fertőzés lefolyásáról?

– Általában a fertőzést követő negyedik-hatodik nap körül jelentkeznek az első tünetek. A fertőzöttek többsége ezután két héten belül segítség nélkül meggyógyul, de az esetek kisebb részében súlyosabb, kórházi ápolást igénylő tüdőgyulladás alakul ki, ami nagyobb arányban lassabb felépüléshez, de sajnos a betegek egy részénél végül halálozáshoz vezet. A fertőzőképesség közvetlenül a tünetek megjelenése előtt és után a legmagasabb.

– Már meglévő, ismert gyógyszerek javíthatnak-e a veszélyeztetett fertőzöttek életesélyein?

– Több olyan, már használatban lévő gyógyszer van nem egy országban, amely reményteljes. Az Egyesült Államokban már van olyan, amelynek a korlátozott használatát is engedélyezték. Néhány héten, hónapon belül tudni fogjuk, hogy ezekkel a gyógyszerekkel elérhető-e érdemi javulás.

– Korábbi állítását, miszerint a világ még soha nem volt ennyire felkészült a járványra, fenntartja-e?

– Fenntartom. A felkészülés szintje sosem volt ilyen magas, sosem volt ilyen fejlett az orvostudomány, a biotechnológia és az információcsere sem. Ugyanakkor sosem volt még ilyen sebezhető a világ, hiszen globálisan sem volt még ennyire összekapcsolva, mint korunkban.

– Korábban úgy fogalmazott, hogy a mostani vírus nem szereti a meleget. Ez hozhat számunkra javulást?

– Ennél árnyaltabban fogalmaztam. A rendelkezésre álló adatok alapján szinte biztos, hogy a szezonális változás befolyásolni fogja a terjedését, de hogy ez a hatás milyen mértékű lesz, még nem tudjuk. Bízom benne, hogy segíteni fogja a járványügyi intézkedések hatását, de ennél fontosabb, hogy betartsuk az intézkedéseket, ez mindannyiunk felelőssége.

magyarhirlap.hu

– Az új típusú koronavírus genetikai kódjának ismerete mennyire gyorsíthatja fel a védelmet nyújtó vakcina kifejlesztését?

– A leggyorsabb kísérleti fejlesztések a genetikai kód ismeretén alapulnak, de ha sikeresek lesznek, akkor is egy-másfél évre biztosan szükség lesz, mire az oltóanyag széles körben elérhetővé válik. A fejlesztések sikere pedig nyitott kérdés: bizonyos vírusokkal szemben könnyebb, mások ellen nehezebb hatékony védőoltást fejleszteni. Most több szálon elindult a fejlesztés, s bízunk abban, hogy valamelyik sikeres lesz. Jelen pillanatban annak van óriási jelentősége, hogy akad néhány gyógyszer, amelynek klinikai tesztjei jó eséllyel kecsegtetnek, s az első jelek alapján hatékonynak tűnnek. Pillanatnyilag százhuszonöt klinikai kísérleti próbáról tudunk a világban, s a legelső tesztek eredményei néhány héten belül megismerhetőek lesznek. Ezt követheti egy szélesebb körű tesztelés. Néhány előzetes eredmény azt mutatja, hogy vannak bizonyos gyógyszerek, amelyek hatékonyak lehetnek, ugyanakkor látunk óvatosságra intő jeleket. Elképzelhető, hogy ha valaki már súlyos stádiumban van, azon a meglévő gyógyszerek már nem tudnak segíteni.

– Mit lehet tudni ma a fertőzés lefolyásáról?

– Általában a fertőzést követő negyedik-hatodik nap körül jelentkeznek az első tünetek. A fertőzöttek többsége ezután két héten belül segítség nélkül meggyógyul, de az esetek kisebb részében súlyosabb, kórházi ápolást igénylő tüdőgyulladás alakul ki, ami nagyobb arányban lassabb felépüléshez, de sajnos a betegek egy részénél végül halálozáshoz vezet. A fertőzőképesség közvetlenül a tünetek megjelenése előtt és után a legmagasabb.

– Már meglévő, ismert gyógyszerek javíthatnak-e a veszélyeztetett fertőzöttek életesélyein?

– Több olyan, már használatban lévő gyógyszer van nem egy országban, amely reményteljes. Az Egyesült Államokban már van olyan, amelynek a korlátozott használatát is engedélyezték. Néhány héten, hónapon belül tudni fogjuk, hogy ezekkel a gyógyszerekkel elérhető-e érdemi javulás.

– Korábbi állítását, miszerint a világ még soha nem volt ennyire felkészült a járványra, fenntartja-e?

– Fenntartom. A felkészülés szintje sosem volt ilyen magas, sosem volt ilyen fejlett az orvostudomány, a biotechnológia és az információcsere sem. Ugyanakkor sosem volt még ilyen sebezhető a világ, hiszen globálisan sem volt még ennyire összekapcsolva, mint korunkban.

– Korábban úgy fogalmazott, hogy a mostani vírus nem szereti a meleget. Ez hozhat számunkra javulást?

– Ennél árnyaltabban fogalmaztam. A rendelkezésre álló adatok alapján szinte biztos, hogy a szezonális változás befolyásolni fogja a terjedését, de hogy ez a hatás milyen mértékű lesz, még nem tudjuk. Bízom benne, hogy segíteni fogja a járványügyi intézkedések hatását, de ennél fontosabb, hogy betartsuk az intézkedéseket, ez mindannyiunk felelőssége.