A munkavállalókért vívott hatalmas versenyben a nagyvállalatok már nem engedhetik meg maguknak a minimálbér, vagy ahhoz közeli bérszínvonalat. Sajnos a kkv-szektorban még mindig hallani feketemunkáról, vagy a Munka Törvénykönyvét kijátszó és a dolgozókat alaposan megrövidítő bérezésekről, ám szerencsére a munkaerőpiac legális működése vállalatok, vállalkozások létkérdésévé vált. A bérek bruttó, azaz bejelentett béreket takarnak és ma már nem is annyira az alapbérekben zajlik a munkáltatók versenye, mint inkább az egyéb juttatások és az emberséges bánásmód terén.

A multinacionális, több száz, vagy akár több ezer főt foglalkoztató vállalatok is a lehető legnagyobb profit elérésére törekednek, de ha egy munkáltató a felelős foglalkoztatás mellett kötelezte el magát, akkor a bérezésben is az emberséges bánásmód szerint jár el. 

Alapbéreiket legalább a minimálbér felett 10-15 százalékkal állapítják meg, és ezen felül fizetnek cafetériát, bónuszokat, teljesítmény prémiumot, 13. havi fizetést és esetleg más juttatásokban is részesítik a dolgozókat. Átlátható, jól érhető kompenzációs csomagot kínálnak munkavállalóiknak. 

Ha teljesítménybért adnak, akkor a sikeres teljesítést jutalmazzák, (és nem az esetleges elmaradást büntetik) biztosítják a jó teljesítéshez szükséges alapfeltételeket, transzparenssé teszik a mérhetőséget, sőt nyílt kommunikációval segítik láttatni, hogy az egyéni teljesítés hogy járul hozzá a céges profithoz.

A munkavállalók számára egyértelmű többletet jelenthetnek a szociális juttatások, kedvezmények biztosítása is, mint pl. fitnesz terembérlet, különböző előfizetések, belépők, szolgáltatások teljes, vagy részbeni megtérítése. (fürdők, uszodák, egészségházak stb. szolgáltatásainak igénybevételére, de egy horgászbérlet is nagyon közkedvelt lehet) A felelős foglalkoztató ezekkel a szolgáltatásokkal nem csak a saját dolgozóinak ad kedvezményeket, szabadidős támogatásokat, de családtagjaiknak is, és egyértelműen segíti a helyi kereskedőket, közösséget. 

A bérezéshez hozzátartozik az az immáron gyakorta bizonyított tény, hogy a bérnövekmények csak néhány hónapig képesek egyfajta motivációt fenntartani. Egy távozni készülő munkatársat csak néhány hónapig tarthat vissza egy béremelés, vagy egy prémium. A felelős foglalkoztató nem csupán versenyképessége megtartása érdekében dolgozza ki átlagon felüli kompenzációs csomagjait, hanem a dolgozók jóléti színvonalát és az ő anyagi nehézségektől mentes megélhetésüket is támogatja.

Éppen ide kapcsolódik az az "örökség", amit a munkaügyisek még a mai napig extrém teherként élhetnek meg a gazdasági válság alatt kezdődő hitelfelvételi időszakból: a dolgozói bérekből történő levonások és azok adminisztrációja. 

A tapasztalatok szerint ezek a munkavállalók minimum 50-60 százalékát érintik. Az akár milliókra duzzadt hitelösszegeket csak nagyon lassan tudják törleszteni alacsony béreikből. (A bérből történő levonás végrehajtás kapcsán legfeljebb 30 százalék lehet.) 

Ha még ide számoljuk azokat a munkavállalókat is, akiknek a bérükből be nem fizetett számlák, bírságok, vagy ami még gyakoribb, gyerektartás miatti levonása van (utóbbi mértéke a bér 50 százaláka is lehet akár), akkor ez a százalékos arány még magasabb.

Mind a bérszámfejtőknek, mind pedig a munkaügyiseknek hatalmas szerepe lehet abban, hogy a felelős foglalkoztatás ebben a problémában is megoldást kínáljon. 

Minden vállalkozás rendelkezik ügyvédi kapcsolatokkal, jogi tanácsadókkal. A velük kötött megállapodásban a felelős foglalkoztató megállapodhat egy heti, vagy havi rendszeres jogi tanácsadásban a munkavállalók pénzügyi-jogi témáiban. 

A munkavállalók bérből történő levonásai számottevőek és különösen megterhelőek a számukra. Ez a tény fennáll minden munkáltatónál, a kérdés az, hogy akar-e a cég segíteni, támogatást adni dolgozóinak pénzügyeik rendezésében. 

A felelős foglalkoztatónál ez nem kérdés, sőt proaktívan megközelítve akár egy komplex HR programot is kiírhat, melyben ezt a szolgáltatást biztosítja, akár egy házon belüli, céges hitelfelvételi rendszerrel kiegészítve.

A következő részben a felelős foglalkoztató munkaidővel kapcsolatos gyakorlatáról és atipikus foglalkoztatási formákról olvashatnak.

A felelős munkáltatói magatartásra is szeretne rávilágítani a Felelős Foglalkoztató 2016 díj és konferencia. Ha többet szeretne megtudni az ilyen és ehhez hasonló hatékony felelős foglalkoztatási módszerekről, pályázzon és legyen ott a november 24-én megrendezendő konferencián. A pályázatról részletesen a www.ofa.hu oldalon olvashat.

Szmrtyka Viktória
HR szakértő, tanácsadó