Egy étterem, nyitvatartási időn belül. A pincér szeretné feltölteni a bioetanollal működő design lámpát. A kezében lévő bioetanollal teli üveg eltörik, és a pincérre és a környezetébe kiömlő bioetanol azonnal begyullad. Az étteremben addig békésen üldögélő egyik vendég (egy nemzetközi cég vezérigazgatója) a zakóját azonnal a lángoló pincérre dobja, ezzel segíti a felcsapó lángok eloltását. A vendéget ezen a ponton elengedem, mert – egyszerűsítve dolgunkat – a tönkrement zakója árát nem érvényesítette az étteremmel szemben. Közben az étterem többi munkatársa poroltót ragad és így a tüzet rövid időn belül megfékezik.

Az ügyben a pincér súlyos égési sérüléseket szenvedett, és többmilliós kárigénnyel élt a munkáltató étteremmel szemben. Ki fizeti meg ilyen esetekben a károkat?

Mi a kár?

Egy ilyen esetben a munkáltatót teljes kártérítési felelősség terheli: meg kell térítenie a munkavállaló kárát, de a társadalombiztosításnak okozott kárt is, ami az OEP és társai felé a táppénz, baleseti járadék, rokkantsági ellátások költségeit jelenti. Persze csak akkor, ha ők ezt a munkáltatóval szemben érvényesítik. Több oldal hosszú tételes kimutatást készítenek ezekről a költségekről, nem érdemes reménykedni, hogy megfeledkeznek az érvényesítésről. A munkavállalónak rengeteg féle kára lehet egy ilyen ügyben: kezelések, gyógyszerkiadások, kieső munkabér, munkaképtelenség esetén a jövőbeli keresetkiesés, lakásátalakítás, ápolás díja, sérelemdíj a lelki megrázkódtatás miatt, és még hosszan sorolhatnám.

Még biztosítással is sokba kerülhet

A munkáltatók egy részének van munkáltatói felelősségbiztosítása pont az ilyen ügyekre. Biztosítás nélkül egy kisebb cégnek végzetes lehet egy komoly munkabaleset miatt fizetendő kár. A biztosítás lényege, hogy a biztosító megtéríti a munkáltató helyett az üzemi baleset, munkabaleset miatt (a különbséget egyszer egy külön posztban tisztázom) vele szemben érvényesített károkat (a sérült munkavállaló és az OEP által érvényesített károkat is). Természetesen csak a biztosítási szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint.

A biztosítási szerződések meghatároznak káreseményenkénti és éves limitet is. Ez azt jelenti, hogy ha az adott esetben a káreseményenkénti limit 20 millió forint, az OEP követel mondjuk 15 millió forintot a munkáltatótól a társadalombiztosítási ellátások címén, a munkavállaló pedig 15 milliót kártérítésként, 5 milliót pedig sérelemdíjként, akkor ha mindenkinek mindent megítél a bíróság, akkor a munkáltatónak, annak ellenére, hogy volt biztosítása, 15 millió forintot saját zsebből kell kifizetnie.

Amikor nem fizet a biztosító

A biztosító a limiten belül sem fizet persze mindig. Jellemzően kizárják a felelősségüket a biztosítók a foglalkozási megbetegedésekből eredő, vagy az annak nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényekért. Ki szokták zárni a felelősséget a szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással előidézett károkért is. Tehát például valószínűleg nem fizet a biztosító, ha a munkáltató nem biztosítja az előírt védőfelszerelést.