A GEO-MILK Kft. központi telephelye madártávlatból.

 

A Bodrogközben gazdálkodó GEO-MILK Kft.-t 31 évvel ezelőtt alapították Sárospatakon, az egykori Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet átalakításával. A tejelő szarvasmarhákat tartó és növénytermesztő gazdaság jelentős fejlesztéseket hajtott végre az utóbbi 10 évben. Jelenleg 1200-1250 holstein-fríz fejőstehenet tartanak és az állomány szinten tartásához szükséges növendék üszőket.

 

AZ ALFÖLDI TEJ KFT. EGYIK ALAPÍTÓ TAGJA, TAVALY TÖBB, MINT 13 MILLIÓ KILOGRAMM TEJET ÉRTÉKESÍTETT.

A bikákat kéthetes korukig tartják, utána értékesítik őket, viszont az összes üszőjüket felnevelik. Így rendszerint 2500-2550 holstein-fríz van a gazdaságban. A tejelő tehenek tartása mellett 2450 hektár szántót és körülbelül 900 hektár legelőt művelnek, döntően az állatállomány takarmányozására. Elsősorban szénának és szenázsnak szánt lucernát termelnek, a kukoricát szilázsként, nedvesen roppantva és leszárítva is adják az állatoknak, a harmadik fő faj pedig az őszi árpa. Az éghajlatváltozás miatt próbát tettek szenázsnak szánt hibrid perje és tritikálé vetésével, és a szudáni fűvel is. A fajtaválasztásban a minél korábbi betakarítás volt a fő szempont, mert úgy a legbiztosabb, hogy az állatok takarmányozására megfelelő mennyiségű és minőségű lesz a hozam. Hagyományosan öntözhető területük nincs, de a szarvasmarhatelepen keletkező hígtrágya okszerű kijuttatásával elértek eredményeket e téren.

 

Leskó Magdolna, a GEO-MILK Kft. tulajdonos-ügyvezetője azt tekinti fő vezetői erényének, hogy mindig csapatban gondolkodik.

 

Az eredményekről is mindig többes számban beszél, mondván, csak a munkatársak közös munkájának eredményeként lehet sikeres egy gazdaság. A feladatokat nem ő oldja meg, hanem a kollégáival közösen, ezért olyan munkatársakkal kell körbevennie magukat a vezetőknek, akik képesek az önállóságra. Felgyorsult mai világunkban egy akkora gazdaságot, amilyen a GEO-MILK, nem lehet autokratikus módszerekkel vezetni. Nem működik, hogy a számláktól kezdve az utolsó szög beszerzéséig mindent ellenőrizzen a vezető, ráadásul az ilyen viselkedés kiöli a munkatársakból az ambíciót.

100 000. tehén avatás munkatársaival.

 

Leskó Magdolna a csapatot tartja a legfontosabbnak, nem az egyént. Szerinte meg kell találni, hogy kinek melyik terület iránt van affinitása, és mi az, amit a legszívesebben csinál. Például van, akit az állattartás tenyésztési vonatkozása motivál, van, akit a takarmányozás érdekel jobban, és van, akit a szaporodásbiológia menedzselése. Az eredményesség szempontjából nagyon jó, ha egy-egy területet egy-egy emberre rá lehet bízni. Tehát vezetőként minden területre meg kell találni az emberét, mert onnantól kezdve sokkal könnyebb együtt dolgozni. A vezetőknek beszélgetnie kell a kollégáival, hogy kiderüljön, melyik területre fókuszálnak szívesebben, és hogy ennek köszönhetően mibe hajlandóak az átlagnál több munkát beletenni. A kollégáknak perspektívát is látnia kell a területükön, hogy egyre önállóbbá tudjanak válni. Leskó Magdolna ezt úgy szokta elérni, hogy először választ egy szakterületet, megbeszélve döntése hátterét a munkatárssal, és alkalmat teremt rá, hogy az illető meggyőzze róla, melyik területen tudna jobban teljesíteni.

 

Fontosnak tekinti, hogy legyen egyfajta ív, amit az adott szakterületen maguk előtt látnak dolgozók. Ezt jobb motivációnak tartja, mint a jövedelemmel való ösztönzést, mert hosszabb távon alkalmazható.

 

Természetesen, mindenkinek meg kell élnie a béréből, de úgy tapasztalja, a fiatalabb kollégái esetében is perdöntő tényezővé vált, hogy egyértelmű perspektívát tudjanak kialakítani maguknak.

 

Az agrárvállalkozások sikerét Leskó Magdolna egyrészt abban méri, hogy képes-e több évtizedig fennmaradni. Annyiféle buktató van az ágazatban, hogy ez mindenképpen teljesítmény. Véleménye szerint az a vezető és annak a vezetőnek a csapata sikeres, akik jó időben tudnak dönteni a fejlesztésekről, például a nagyobb értékű beruházásokról. Ehhez jól kell felmérni a gazdaság erejét és tűrőképességét. Volt időszak, amikor nagyon olcsón lehetett hitelhez jutni, amikor sok gazdaság belevágott valamilyen gigaberuházásba. Ő sokkal óvatosabb ilyen ügyekben. Inkább pályáznak minden évben és indítanak több százmilliós, de még átlátható projekteket, minthogy egyszerre vágjanak bele egy sok milliárdos beruházásba.

A GEO-MILK Kft. egyik modern istállója.

 

Tisztában akar lenni azzal is, hogy az évek múltával hogyan alakul a fejlesztés vagy beruházás finanszírozása, hogy hogyan fut ki.

Lehet, hogy adott időpillanatban óriási beruházási támogatást lehet igénybe venni, ennek ellenére később még be­leroppanhat a cég a finanszírozásába, különösen, hogyha gazdaságilag annyira nehéz évek jönnek, mint a tavalyi volt, és amilyen az idei. Nehezítő körülmény a terményárak alakulása, és most már a tej áráé is. Vagyis megfelelő tartalékkal kell rendelkeznie a cégeknek az ilyen és ehhez hasonló hullámvölgyek túléléséhez. A felelős vezetőnek el kell kerülnie, hogy túlvállalja magát a cég tartalékainak a befektetésével egy nagyszabású beruházásba, vallja Leskó Magdolna.

Leskó Magdolna határszemlén.

 

Minden üzletágban így van, de a mezőgazdaságban különösen fontos, hogy a napi feladatok és kihívások mellett mindig előretekintsen az ember. A GEO-MILK ügyvezetője elárulta: olykor az őrületbe kergeti a munkatársait azzal, hogy nem aktuális napi feladatokat kér számon rajtuk, hanem azt kéri tőlük, hogy amikor megvannak velük, a lehető legalaposabban gondolják át a következő szóba jöhető lépéseket. Szerinte muszáj átlátni az egymásra épülő folyamatokat, mert ez alapján lehet előre gondolkodni, és különben „belekényelmesedik” a vállalkozás a mindennapokba. Példaként felidézett egy esetet a közelmúltból, amikor a növénytermesztési gépműhelyben járva megállapította, hogy a meglévő technika technológiai színvonala még 10 évig kiszolgálja a gazdaságot. Csakhogy jól tudja, hogy ha nem tesznek hozzá valamit minden egyes évben, akkor minden baj egyszerre szakad a cég nyakába. Borzasztó nehéz lesz kezelni a helyzetet, ha elodázzuk a problémákat, mert minden egyszerre öregszik el, megy tönkre vagy válik elavulttá.

 

Leskó Magdolna úgy látja, hogy a legtöbb mezőgazdasági cég csak akkor lép, amikor elkerülhetetlenné válik. Ő viszont úgy gondolja, akkor kell lépni, amikor finanszírozni képesek, akár önerőből, akár támogatással. Náluk is volt olyan időszak, amikor nem tudtak pályázaton indulni, mert túl nagynak számított az üzem mérete, de akkor megnézték, hogy a bankok milyen lehetőséget kínálnak. Ha kedvezőnek találták őket, utánaszámoltak, hogy a banki hitelből és saját erőből mit tudnánk megvalósítani.

 

A GEO-MILK ügyvezetője büszke rá, hogy több mint tíz éve nem múlt el év úgy, hogy legalább az amortizáció mértékét ne ellensúlyoznák az új beruházásaik.

30 éves jubileumi rendezvényen.

 

A cég meglapítása óta a vezetésben dolgozva, tizenegy éve pedig az elsőszámú vezetőként Leskó Magdolna büszke rá, hogy az egymásra épülő beruházásokon kívül mindig találtak fiatal kollégákat, akik – ha a tulajdonosok úgy döntenek – alkalmazottként is képesek a cég továbbvitelére. Három hatvan évesnél idősebb munkatársa rengeteg tapasztalattal rendelkezik, a derékhadat 35 és 45 év közöttiek alkotják, és már az utánpótlásuk is megvan. Ezzel a gárdával hosszú távon eredményes lesz a vállalkozás.

 

Az éghajlat és az üzleti környezet változása már a közeljövőre nézve is nagy kihívás. Egyáltalán, új növényeket kell találni, amelyeket az új körülmények között is biztonsággal és eredményesen lehet termelni. Szintén a következő időszak feladata az üsző- és a borjúnevelés fejlesztése, valamint a már 12 éves fejőház modernizálása. Utóbbi jól megalapozott koncepcionális döntést igényel, mert komoly anyagi vonatkozásai vannak.

 

Az ágazat digitalizálása és a precíziós gazdálkodás a mezőgazdaság jövője. A GEO-MILK a kivárás helyett a határozott haladást választotta, a cégvezetés jóvoltából.

Precíziós vetés Sárospatak határában.

 

 Nem manapság vágtak bele, 1996 óta része a stratégiájuknak. Akkor vezették be az azóta többször frissített és bővített izraeli telepirányítási rendszert, aminek köszönhetően az üzemben született összes állatról minden adat rendelkezésükre áll. Szükség esetén minden állat minden termelési-tenyésztési adatát vissza tudják keresni benne.

 

TELEPIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÜK NEMCSAK AZ EGYEDEK TEJTERMELÉSÉT TARTJA NYILVÁN, HANEM A LEGTÖBB KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓT IS. ENNEK KÖSZÖNHETŐEN A TŐGYEGÉSZSÉGET, A SZAPORODÁSBIOLÓGIÁT, VAGY AZ ANYAGCSERE-FOLYAMATOKAT ÉRINTŐ SZERTEÁGAZÓ PROBLÉMÁKAT IS MEG TUDJÁK OLDANI.

 

Állattenyésztésük precíziós szemléletét az is jól érzékelteti, hogy a sárospataki cég már a negyedik etetőkocsiját „nyúzza”. Az utóbbi években kiírt pályázatok kihasználásával a növénytermesztésüket is sikerült ebben az irányban fejleszteni. Leskó Magdolna úgy gondolja, mindez már a közeljövőben elengedhetetlenné válik a gazdálkodásban.

 

A folyamatos fejlesztést elkerülhetetlennek tekinti, „ne várjuk meg, hogy minden egyszerre zúduljon a nyakunkba. Ha a lehetőségeink engedik, minden technológiát célszerű már a felbukkanásakor beszerezni, és a fejlődésével együtt tanulni a folyamatokat, mert így mindig csak egy kicsit kell előrelépni. Ez jó a gazdaságnak, a kollégáknak és a cég jövőjének egyaránt”.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu