A high-tech agrárium a paksi térség komplex fejlődésének alapja

2023. június 30. 13:10
Az egyetemi tudásbázisra és a legkorszerűbb agrárdigitalizációs megoldásokra építve segítette a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség agráriumának fejlesztését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft.
A 2022. április 1. és 2023. május 31. között megvalósult projekt legfőbb célja az volt, hogy elősegítsék a high-tech mezőgazdasági technológiák elterjesztését, valamint ehhez kapcsolódó szaktanácsadást valósítsanak meg a térségi gazdálkodók számára.
A high-tech agrárium a paksi térség komplex fejlődésének alapja
A szakmai munka keretében több mintaprojekt is megvalósult a térségben, többek között egy szántóföldi növénytermesztéssel és egy kertészettel foglalkozó gazdaságot bevonva.
Ez a munka lényegében modellezte azt, ami az elkövetkező időszakban egész Magyarországon megvalósulhat, erősítve a fenntarthatóságot, a versenyképességet, az élelmezésbiztonságot és az önrendelkezést.
 
Mint arra Dr. Gyuricza Csaba rektor a projekt záró sajtótájékoztatóján rámutatott, a mezőgazdaságot érintő környezeti-gazdasági kihívások időszakában különösen nagy segítséget jelentett, hogy a projekt keretében nyolc permetező és felmérő drónt, valamint különféle szenzorokat és adatelemző szoftvereket szereztek be, amelyeket a térség gazdálkodói saját igényeikre szabottan, ingyenesen vehettek igénybe a hatékonyabb termelés érdekében.
Ezen eszközök mezőgazdasági felhasználása mind a monitoring, mind az operatív feladatok ellátásában növekvő jelentőséggel bír, hiszen gyors, azonnali felméréseket és kezeléseket tesznek lehetővé a különböző növénykultúrák tekintetében, taposási kár nélkül.
A multispektrális kamerákkal végzett drónos felmérések révén például gyorsan számszerűsíthető a vizsgált tábla növényeinek kondíciója, melynek köszönhetően a gazdák differenciáltan csak oda juttathatnak ki tápanyagot vagy növényvédőszert, ahol arra valóban szükség van. A drónok használatával ugyanakkor feltárhatóak a felszín legkisebb egyenetlenségei is, amelyek sokszor megnehezítik a tábla művelését, megváltoztatják annak vízgazdálkodási tulajdonságait és hatással lehetnek a növényállomány homogenitására is.
 
Süli János országgyűlési képviselő beszédében azt hangsúlyozta, hogy az ivóvíz és az élelmiszer a következő időszakban stratégiai fontosságú lesz a nemzetgazdaság számára. Az agrárinnovációk és a térségben zajló infrastrukturális fejlesztések azonban kiemelkedő segítséget jelentenek abban, hogy a térség még erősebb szerepet töltsön be a gazdasági vérkeringésben.
 
Mint arra Grónay Andrea, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott, a térségben rendkívül jelentős a mezőgazdasági tevékenység, melynek fókuszában a gyümölcs- és zöldségtermesztés, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és a borászat áll. Amennyiben a megfogalmazott innovatív javaslatok adaptációja révén a térségi életszínvonal, illetve a települések és az agrártermelés versenyképessége valóban növekedésnek indul, úgy a hazai vidék fejlesztésének jógyakorlatává válhat ez a térségi agrárfejlesztési program.
 
Forrás: MATE közlemény

Kapcsolódó cikkek

Gyomaendrődön tartották az agrárszakképzés országos tanévnyitó ünnepségét

2023. szeptember 01. 12:00
Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium adott otthont csütörtökön az agrárszakképzési országos tanévnyitó ünnepségnek. Az agrárminisztérium által fenntartott közel 60 szakképző intézmény vezetői és az oktatásban együttműködő partnerei részvételével megtartott eseményen Farkas Sándor, miniszterhelyettes az eseményen hangsúlyozta, hogy a jól képzett munkaerő az alapja a vidéki Magyarország erejének.

Már százhatvan szürkemarha borjú jött világra Kardoskúton

2023. január 20. 12:02
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk.
 
A borjak világrajöveteléhez az első lépést minden évben a háremekben zajló fedeztetés jelenti, amely rendszerint februárban kezdődik, és április közepén fejeződik be - írta a Körös-Maros Nemzeti Park.Tavaly öt háremet alakítottunk ki, mindegyikben 50 tehén és egy bika volt.