A KAP átmeneti intézkedései - azonos szabályok, azonos alapok?

2019. november 06. 14:28
Az Európai Bizottság közzétette a KAP átmeneti rendelkezéseire vonatkozó első javaslatát, amelyek kulcsfontosságúak az EU politikájának folytatása szempontjából. A Copa-Cogeca közleménye szerint a KAP átmeneti intézkedései nem szolgálhatnak újabb csökkentések ürügyeként. Hogyan lehet megmagyarázni az európai gazdálkodóknak, hogy ugyanazok a szabályok nem kaphatnak azonos pénzügyi alapokat?
Az EU november 5-én tette közzé a KAP (Közös Agrárpolitika) átmeneti intézkedéseit, mely szerint 2020 októberében valószínűleg 11% -kal csökkenti a gazdálkodók közvetlen kifizetéseit, és a KAP második pillére szerinti mezőgazdasági rendszerek további súlyos csökkentését tervezik. A mezőgazdasági termelők nem engedhetik meg maguknak ezeket a csökkentéseket. A Bizottság kiadványát kommentálva Pekka Pesonen, az európai farmerek legerősebb érdekvédelmi szövetsége, a Copa-Cogeca (európai gazdák érdekszervezetei) főtitkára elmondta:

 

„Nem fogadhatjuk el, hogy a KAP költségvetését olyan jelentősen csökkentsék, ahogy az a többéves pénzügyi keretben javasolt.
A KAP költségvetést valós értelemben fenn kell tartani! Ez azt is jelenti, hogy az átmeneti időszakban a finanszírozást nem lehet csökkenteni.
A tagállamoknak teljes mértékben biztosítaniuk kell a közvetlen kifizetéseket a gazdálkodóiknak, és továbbra is támogatniuk kell a II. pillér keretében jelenleg támogatott intézkedéseket.”

 

Az európai országok megoszlása a közös GDP arányában
 
A Copa és Cogeca ugyanakkor elismeri, hogy gyors döntésre van szükség az átmeneti szabályozásról, annak érdekében, hogy a gazdálkodók és szövetkezeteik számára stabilitást és pénzügyi folytonosságot biztosítsanak. Pekka Pesonen szerint: „mivel a jövőbeli KAP nem vezethető be 2021. január 1-jétől, fontos átmeneti szabályokat biztosítani, amelyek hídként működnek a két szabályrendszer - a jelenlegi és a 2020 utáni KAP között. Minden új intézkedés és beavatkozás csak a 2020 utáni KAP-ban elfogadott lehet. Ehhez egyértelmű elkötelezettséget és időszerű döntéseket várunk az Európai Parlamenttől.”

 

Ugyancsak kritikus pont az átmeneti szabályozás ütemterve. Mialatt folyik a 2020 utáni KAP-pal kapcsolatos munka, az átmenetnek biztosítania kell a szabályok zökkenőmentes fejlődését. 

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamoknak idejük legyen stratégiai terveik megfelelő kidolgozására, az Európai Bizottságnak pedig ideje legyen azok jóváhagyására, annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan végrehajthassák azokat. A gazdálkodók és a szövetkezetek szemében ez azt jelentené, hogy az átmeneti időszak utolsó napján minden tagállamnak rendelkeznie kell olyan operatív stratégiai tervekkel, amelyeket másnap be is tudnak vezetni.

Így biztosítanunk kell hogy a 2020 utáni KAP-on való munka megfelelő ütemezésben haladjon, elhárítva mindent, ami akadályozhatja az új szabályokat.

Forrás: 
Copa és Corega / magyarmezogazdasag.hu
 

Kapcsolódó cikkek

Lehull a lepel: tényleg ennyire elkeserítő a magyar nők helyzete a mezőgazdaságban?

2020. április 09. 07:51
A történelemkönyveket bújva számos fontos dátumra bukkanni, amelyek mérföldkőnek számítanak a férfiak és nők közti egyenjogúság elősegítésében. 1895-ben engedélyezték a hölgyek egyetemi tanulmányait, 1919 kaptak szavazati jogot, testi és lelki kizsákmányolásukat viszont csak 1997-től vette védelmébe az állam, ekkortól számít bűnténynek a családon belüli erőszak. Mivel azonban ezek a nemi egyenlőtlenségek több ezer évre nyúlnak vissza, mindig van hová fejlődni, ezt bizonyítja egy globális tanulmány, amely az agráriumban dolgozó nők helyzetét vette górcső alá. A HelloVidék ennek kapcsán megkeresett három, a szakmájában sikeres hölgyet, hogy megtudja, valóban annyira szörnyű-e a helyzet, mint ahogy azt a statisztikák mutatják.

Megtudtuk: nem kedvez az idei év az akácméz szerelmeisenek

2020. május 21. 07:49
Május 20 a méhek világnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében 2018 óta május 20-a a méhek világnapja. Ezen a napon született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Az ENSZ a világnapon a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a figyelmet.