A keserű igazság - a csokoládé karbonlábnyomát vizsgálták

2018. április 03. 07:03
A csokoládé karbonlábnyomát és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait.

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy a termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőben. A Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy becsülték, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki. Ez egyenlő egy akkora nagyváros, mint a 290 ezres lakosú város éves karbon-kibocsátásával. Azt is kimutatták, hogy

egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség.

Nagy-Britannia a világ hatodik legnagyobb csokoládéfogyasztó országa, éves átlagban egy személy mintegy nyolc kilogramm csokit fogyaszt, ami körülbelül 157 darab Mars szeletnek felel meg. A brit csokoládéipar 2014-ben négymilliárd font értékben forgalmazott csokoládét, és az előrejelzések szerint ez 9 százalékkal nőni fog 2019-re. 

A kutatók azt találták, hogy 

csokoládéhoz szükséges alapanyagoknak - köztük a tejpornak, a kakaószármazékoknak, a cukornak és a pálmaolajnak -, valamint a csomagolásnak van a legnagyobb környezeti hatása.

fotó: Kakaóbab - Pixabay

"Sokan szeretjük a csokoládét, de nem gyakran gondolunk arra, hogy mibe kerül az, hogy a kakaóbabból a boltokban kapható csokoládé legyen. A kakaó az Egyenlítő környékén, elsősorban Nyugat-Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában terem, ezért nagy távolságot kell megtennie, még az előtt, hogy csokoládét készítsenek belőle az Egyesült Királyságban" - idézte Manchesteri Egyetem közleménye Adisa Azapagic professzort. 

A Nemzetközi Kakaó Szervezet adatai szerint 2016-ban az éves kakaótermelés 4,25 millió tonna volt. A csokoládéforgalmazás elérte a több mint 101 milliárd dollárt, a globális fogyasztás 45 százaléka Európára jut. 

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tejcsokoládéhoz szükséges tej előállítása is fontos környezeti tényező. A tejtermelés sok energiát igénylő folyamat, és a tejet adó szarvasmarhák is jelentős üvegházhatású gázkibocsátók. Ez is jelentős mértékben növeli a csokoládékarbonlábnyomát.

"Nem azt akarjuk mondani, hogy az emberek hagyjanak fel a csokoládéfogyasztással. Tanulmányunk lényege, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát- Azt is reméljük, hogy munkánk segíti a csokoládéipart abban, hogy megbirkózzon a gyártási folyamat környezeti hatásaival és a lehető legfentarthatóbb termékké tegye a csokoládét" - hangoztatta Azapagic professzor.

agrotrend.hu / MTI

 

Kapcsolódó cikkek

Készenléti jellegű munkában mennyi bérpótlékot kaphatok?

2017. december 06. 07:18
Féléves munkaidőkeret óraszáma után érdeklődöm, készenléti jellegű munkakörben. A szerződés szerint,napi 12 óra a rendes munkaidőm. Ehhez képest a féléves munkaidőkeretem a bérszámfejtési papír szerint,fél évre 1440 óra. Kérdéseim a következők: - Mennyi a rendes munkaidőkeret félévre? - A rendes munkaidőn felül végzett munka milyen pótlékokkal és túlóra fizetési kötelezettséggel jár? -Távolléti díj jár-e , készenléti jellegű munkakörben? -A jelenléti íven milyen munkaidő bontásban kell feltüntetni a letöltött időt,abban az esetben ha, 24 óra a szolgálat, reggel 8 órától másnap reggel 8 óráig. A másnap eső nap , pedig fizetett állami ünnep? Illetve milyen bér, pótlék, illetve túlórabér jár erre az adott napra?

Október 17-től kifizethetőek az előlegek

2016. október 17. 07:51
Megjelent az idei egységes területalapú támogatás és az egyéb közvetlen támogatások összegeinek megállapításáról szóló rendelet a Magyar Közlönyben, így jogiértelemben október 17-től kifizethetővé váltak a támogatások előlegei – közölte Budapest.