A kutak ügyéről vitatkoztak a parlamentben, újabb javaslatok kerültek terítékre
2023. május 25. 13:00
Cél a stabil vízhozzáférés és a kúthasználat adminisztratív terheinek csökkentése.
A vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: a javaslat a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára fontos kérdést rendez, amikor megnyugtatóan szabályozza az engedély nélkül létesített háztartási és mezőgazdasági öntözésű célú kutak helyzetét.
A vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: a javaslat a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára fontos kérdést rendez, amikor megnyugtatóan szabályozza az engedély nélkül létesített háztartási és mezőgazdasági öntözésű célú kutak helyzetét.
A cél, hogy az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakokban a kutak használata a lehető leginkább mentesüljön az adminisztratív terhek alól. A kormány célja továbbá, hogy segítse a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését. Megjegyezte, a háztartási kutak használata mérsékli a vezetékes víz felhasználását, és ezzel hozzájárul a lakosság biztonságos vízellátásához.
A kutakat érintő jogszabályi változások 5 pontban
1. Engedélykötelesből bejelentésköteles
Rétvári Bence jelezte: a törvénymódosítás az érzékeny vízkészletet érintő területeken az 50 méteres mélységet és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését az engedélyköteles körből átsorolja a bejelentésköteles körbe.
A törvénymódosítás másrészt a jegyzői engedélyezés alá tartozó háztartási kutaknál megszünteti az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak engedélyezési kötelezettségét, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.
A háztartási kutak bejelentési, illetőleg engedélymentes körbe sorolásának alapja az a térkép, amely vízkészletvédelmi szempontból kockázatos, illetve kockázatmentes területekre osztja az országot. E térkép elkészítése és közzététele a kormány feladata.
A jogszabálymódosítás célja, hogy segítse a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését
2. A háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése
A törvényjavaslat másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése. A kút definíció évi 500 köbméteres vízkivételi határt is rögzít.
3. A háztartási kút talpmélysége maximum 50 méter, és nem érheti el a vízzáró réteget
A törvényjavaslat harmadik pillérét az a szabály jelenti, hogy a háztartási kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el. E kettős feltétel biztosítja, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen ivóvízbázist.
A vízzáró réteg elérése ugyanis azt a kockázatot hordozná, hogy a talajvíz és a vízzáró réteggel elválasztott mélyebb, ivóvíz minőségű rétegek vízkészlete összekeveredik, ami az ivóvíz minőségének romlását okozhatja. A vízzáró réteg elérése esetén már más szabályozási kategóriába és engedélyezési körbe tartozik a kút.
4. Háztartási kút létesítése vízkészletvédelmi szempontból érzékeny területen
A törvényjavaslat negyedik csomópontként rögzíti, hogy a "vízkészletvédelmi szempontból érzékeny", ezért védendő területeken a háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg.
5. Kútamnesztia
Rétvári Bence a törvényjavaslat fontos előírásaként említette továbbá a kútamnesztiát, amely szerint a 2024. január elseje előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljes körűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.
A frakciók nagyrészt egyetértenek a törvénymódosítással, de vannak új javaslatok is
A vita során Font Sándor (Fidesz) emlékeztetett, hogy ezzel a kérdéskörrel már korábbi kormányzati ciklusokban is foglalkoztak. Hangsúlyozta: Magyarországon, az ország földrajzi adottságainak köszönhetően, jelentős számú fúrt vagy ásott kút található.
A felszólaló kiemelte, végre definiálták, hogy mit jelent a háztartási vízigény. Arra is felhívta a figyelmet, hogy augusztus 31-ig a hatóságoknak létre kell hozniuk és közzé kell tenniük a vízkészletvédelmi országtérképet.
Kitért rá, hogy a törvényjavaslatban tárgyalt kutak nem lehetnek ötven méternél mélyebbek és nem érhetik el az első vízzáróréteget.
Font Sándor azt is közölte, a jogalkotók indítványozzák, hogy a soron következő mikrocenzusba és országos népszámlálási kérdőívbe kerüljön be egy kiegészítő kérdés a kérdezett személy ingatlanján található ásott vagy fúrt kutakról.
Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a klímaváltozásnak az életünkre, a mezőgazdaságra és a vízgazdálkodásra gyakorolt hatásai nemzetgazdasági jelentőségűvé váltak.
Nyilvánvaló, hogy szükség van a változásra, mert a hatályos szabályozás életszerűtlen és végrehajthatatlan. A DK támogatni fogja a törvényjavaslatot, mert az javítja a helyzetet, de módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a kormány készítsen egy nemzeti vízgazdálkodási tervet.
Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a háztartási kutaknak egyre nagyobb a létjogosultsága. A képviselő leszögezte, a mennyiségi korlát mellett ezeknek a kutaknak a mélysége nem érheti el az ötven méteres mélységet, sem az első vízzáróréteget.
A törvényjavaslat egységesen rendezi a kérdését és megszünteti a bizonytalanságokat - foglalta össze véleményét a politikus, aki bejelentette, hogy a KDNP támogatja az indítványt.
Bencze János (Jobbik) azt mondta, Magyarországon vannak olyan területek, ahol az ötven méteres határ problémát okozhat. A Jobbik a törvényjavaslatot támogatni tudja.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) közölte, hogy a kutak mellett a vízgazdálkodás másról is szól. Az akkumulátorgyárak ellen érvelő képviselő kijelentette, hogy a gazdálkodókat kell vízhez juttatni.
A politikus dicsérte a javaslatban szereplő kútamnesztiát és támogathatónak nevezte az indítványt.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) felhívta a figyelmet: frakciójuk javasolta, hogy a bejelentésekhez rendszeresítsenek egy formanyomtatványt. Problémásnak tartotta, hogy nem derül ki, hány és milyen kút van az érzékeny területeken. Megjegyezte, nem látja a fenntartható vízgazdálkodást a kormány terveiben.
Augusztus 31-ig készül el az ország víztérképe
A kutak szabályozásáról szóló javaslat vitájának lezárása után Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára megköszönte a támogató hozzászólásokat és a jószándékú javaslatokat.
Megjegyezte, augusztus 31-ig elkészül az ország víztérképe, várhatóan az ország egynyolcadrésze tartozik majd a vízvédelmi szempontból fokozottan védett övezetbe, hétnyolcada pedig a nem kiemelten védett részbe.
A térképhez tudományos összefoglaló is készül.
Forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Ebből a magyar építőanyagból épülnek az ausztrál házak
2023. február 14. 13:19
A hazai faipar jelentős múltra tekint vissza, a jelen viszont már kevésbé fényes. Vannak azonban pozitív kivételek, a vásárosnaményi Swiss Krono gyár 35 éve sikeresen működik, évente körülbelül 380 ezer köbméter OSB lapot gyárt, amellyel a régió meghatározó szereplője. Az építőipar visszaesése és a drasztikusan megemelkedett energiaárak a vállalatot sem kímélik, de két, összesen 62 millió euró értékű beruházással inkább előremenekülnek, és 40 százalékkal növelik a kapacitásaikat, ráadásul új, innovatív termékkört is fejlesztenek. A Pénzcentrum Szabadné Kázmér Orsolyát, a Swiss Krono vásárosnaményi gyárának igazgatóját kérdezte a hazai faipar helyzetéről, a munkaerőpiaci kihívásokról és a gyár üzleti stratégiájáról.
Itt az ideje gatyába rázni az élelmiszeripart Magyarországon!
2023. április 06. 12:38
A magyar élelmiszeriparral kapcsolatban kettős érzelmeink lehetnek, hiszen mondhatni, hogy egy stabil, válságálló és valóban stratégiai ágazatról van szó, ugyanakkor versenyképesség és jövedelemtermelő képesség terén komoly lemaradásban van az európai versenytársakhoz képest. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy előre kellene lépnünk abban, hogy minél több olyan tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, akiknél az exporthoz szükséges kompetenciák erősek, és az exportpiacokon is értelmezhető volumenben képesek termelni. Kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül az élelmiszeripar fejlesztésére nagyságrendileg 800 milliárd forint lesz elérhető a ciklusban, amit, ha jól használnak fel, akkor végre végbe mehet az a modernizáció, ami 30 éve várat magára.
