A kutak ügyéről vitatkoztak a parlamentben, újabb javaslatok kerültek terítékre
2023. május 25. 13:00
Cél a stabil vízhozzáférés és a kúthasználat adminisztratív terheinek csökkentése.
A vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: a javaslat a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára fontos kérdést rendez, amikor megnyugtatóan szabályozza az engedély nélkül létesített háztartási és mezőgazdasági öntözésű célú kutak helyzetét.
A vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: a javaslat a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára fontos kérdést rendez, amikor megnyugtatóan szabályozza az engedély nélkül létesített háztartási és mezőgazdasági öntözésű célú kutak helyzetét.
A cél, hogy az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakokban a kutak használata a lehető leginkább mentesüljön az adminisztratív terhek alól. A kormány célja továbbá, hogy segítse a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését. Megjegyezte, a háztartási kutak használata mérsékli a vezetékes víz felhasználását, és ezzel hozzájárul a lakosság biztonságos vízellátásához.
A kutakat érintő jogszabályi változások 5 pontban
1. Engedélykötelesből bejelentésköteles
Rétvári Bence jelezte: a törvénymódosítás az érzékeny vízkészletet érintő területeken az 50 méteres mélységet és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését az engedélyköteles körből átsorolja a bejelentésköteles körbe.
A törvénymódosítás másrészt a jegyzői engedélyezés alá tartozó háztartási kutaknál megszünteti az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak engedélyezési kötelezettségét, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.
A háztartási kutak bejelentési, illetőleg engedélymentes körbe sorolásának alapja az a térkép, amely vízkészletvédelmi szempontból kockázatos, illetve kockázatmentes területekre osztja az országot. E térkép elkészítése és közzététele a kormány feladata.
A jogszabálymódosítás célja, hogy segítse a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését
2. A háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése
A törvényjavaslat másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése. A kút definíció évi 500 köbméteres vízkivételi határt is rögzít.
3. A háztartási kút talpmélysége maximum 50 méter, és nem érheti el a vízzáró réteget
A törvényjavaslat harmadik pillérét az a szabály jelenti, hogy a háztartási kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el. E kettős feltétel biztosítja, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen ivóvízbázist.
A vízzáró réteg elérése ugyanis azt a kockázatot hordozná, hogy a talajvíz és a vízzáró réteggel elválasztott mélyebb, ivóvíz minőségű rétegek vízkészlete összekeveredik, ami az ivóvíz minőségének romlását okozhatja. A vízzáró réteg elérése esetén már más szabályozási kategóriába és engedélyezési körbe tartozik a kút.
4. Háztartási kút létesítése vízkészletvédelmi szempontból érzékeny területen
A törvényjavaslat negyedik csomópontként rögzíti, hogy a "vízkészletvédelmi szempontból érzékeny", ezért védendő területeken a háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg.
5. Kútamnesztia
Rétvári Bence a törvényjavaslat fontos előírásaként említette továbbá a kútamnesztiát, amely szerint a 2024. január elseje előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljes körűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.
A frakciók nagyrészt egyetértenek a törvénymódosítással, de vannak új javaslatok is
A vita során Font Sándor (Fidesz) emlékeztetett, hogy ezzel a kérdéskörrel már korábbi kormányzati ciklusokban is foglalkoztak. Hangsúlyozta: Magyarországon, az ország földrajzi adottságainak köszönhetően, jelentős számú fúrt vagy ásott kút található.
A felszólaló kiemelte, végre definiálták, hogy mit jelent a háztartási vízigény. Arra is felhívta a figyelmet, hogy augusztus 31-ig a hatóságoknak létre kell hozniuk és közzé kell tenniük a vízkészletvédelmi országtérképet.
Kitért rá, hogy a törvényjavaslatban tárgyalt kutak nem lehetnek ötven méternél mélyebbek és nem érhetik el az első vízzáróréteget.
Font Sándor azt is közölte, a jogalkotók indítványozzák, hogy a soron következő mikrocenzusba és országos népszámlálási kérdőívbe kerüljön be egy kiegészítő kérdés a kérdezett személy ingatlanján található ásott vagy fúrt kutakról.
Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a klímaváltozásnak az életünkre, a mezőgazdaságra és a vízgazdálkodásra gyakorolt hatásai nemzetgazdasági jelentőségűvé váltak.
Nyilvánvaló, hogy szükség van a változásra, mert a hatályos szabályozás életszerűtlen és végrehajthatatlan. A DK támogatni fogja a törvényjavaslatot, mert az javítja a helyzetet, de módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a kormány készítsen egy nemzeti vízgazdálkodási tervet.
Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a háztartási kutaknak egyre nagyobb a létjogosultsága. A képviselő leszögezte, a mennyiségi korlát mellett ezeknek a kutaknak a mélysége nem érheti el az ötven méteres mélységet, sem az első vízzáróréteget.
A törvényjavaslat egységesen rendezi a kérdését és megszünteti a bizonytalanságokat - foglalta össze véleményét a politikus, aki bejelentette, hogy a KDNP támogatja az indítványt.
Bencze János (Jobbik) azt mondta, Magyarországon vannak olyan területek, ahol az ötven méteres határ problémát okozhat. A Jobbik a törvényjavaslatot támogatni tudja.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) közölte, hogy a kutak mellett a vízgazdálkodás másról is szól. Az akkumulátorgyárak ellen érvelő képviselő kijelentette, hogy a gazdálkodókat kell vízhez juttatni.
A politikus dicsérte a javaslatban szereplő kútamnesztiát és támogathatónak nevezte az indítványt.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) felhívta a figyelmet: frakciójuk javasolta, hogy a bejelentésekhez rendszeresítsenek egy formanyomtatványt. Problémásnak tartotta, hogy nem derül ki, hány és milyen kút van az érzékeny területeken. Megjegyezte, nem látja a fenntartható vízgazdálkodást a kormány terveiben.
Augusztus 31-ig készül el az ország víztérképe
A kutak szabályozásáról szóló javaslat vitájának lezárása után Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára megköszönte a támogató hozzászólásokat és a jószándékú javaslatokat.
Megjegyezte, augusztus 31-ig elkészül az ország víztérképe, várhatóan az ország egynyolcadrésze tartozik majd a vízvédelmi szempontból fokozottan védett övezetbe, hétnyolcada pedig a nem kiemelten védett részbe.
A térképhez tudományos összefoglaló is készül.
Forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Befékezett az agrárgéppiac, az új pályázatokra várnak a gazdák
2023. december 07. 18:34
Alkatrészekre többet, új mezőgazdasági gépekre pedig kevesebbet fordítottak az első három negyedévben a gazdálkodók, mint egy évvel korábban. Közben erőteljes koncentráció figyelhető meg a gépforgalmazói piacon.
Elborzasztó fotók arról, ahogy az aszály felfalja az Alföldet
2024. szeptember 02. 14:45
A képeket nézve nehéz eldönteni, hogy az afrikai szavannán járunk, vagy a magyar Alföldön.
Már több éve annak, hogy Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa fényképezőgépével örökíti meg Magyarország keleti fele, azon belül is az Alföld szárazodását, egyre gyorsuló elsivatagosodását.
