A lehetőség adott az agráriumban, élni kell vele
2024. július 26. 13:42
A változásban a tudásnak és a képzésnek komoly szerepe van.
A Magyarország és Erdély közötti együttműködések fontosságáról, a MATE székelyföldi szerepvállalásáról, valamint a pályakezdő fiatalok hazájukban tartásáról is szó volt azon a kerekasztal beszélgetésen, amin Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, valamint Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség gazdasági igazgatója is részt vett a 33. Tusványos Fesztiválon.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora – Fotó: MATE/Nagy Réka
Elgondolkodtató adatok
A Föld lakossága percenként 140 fővel gyarapszik, ami éves szinten 70 millió főt jelent. 2050-re a Föld lakossága el fogja érni a 9 milliárdot, ráadásul a népesség mellett az átlagéletkor is növekszik. Ezzel párhuzamosan a klímaváltozás nehezíteni fogja a gazdák munkáját és a termelést. Számos aktualitással és a közeljövővel kapcsolatban előrevetített információval készült a beszélgetés indítására László Csongor, az eszmecsere moderátora.

Kerekasztal beszélgetés a 33. Tusványos Fesztiválon – Fotó: MATE/Nagy Réka
Dr. Gyuricza Csaba elmondta, a fenntarthatóság mellett az agrárszakembereknek komoly kihívást jelent, hogy a növekedés ellenére is el tudják látni élelmiszerrel a Földön élő embertömeget. Hozzátette, a 20. században történtek olyan fejlesztések, amik ezt lehetővé tették. Ilyen volt például a műtrágya feltalálása, ami nélkül sokkal kisebb lenne a föld eltartó képessége, vagyis már most sem tudnánk ellátni magunkat élelmiszerrel.
Összefogás és oktatás
A MATE rektora hangsúlyozta, az országok erejét nem csak a méretük határozza meg. Legalább ennyire fontos például az is, hogy ki képes ellátni legalább a saját lakosságát élelmiszerrel. Ha a Kárpát-medencében élők összefognak, a térségnek megvan ez a képessége.
A határokon átívelő együttműködések a fejlődés alapfeltételei. Dr. Gyuricza Csaba szerint a Kárpát-medencében a mezőgazdasági és állattenyésztési adottságainkhoz képest messze nem használjuk ki minden lehetőségünket. Hogy ezen a téren változás történhessen, a tudásnak és a képzésnek komoly szerepe van. Ezen dolgozik tudásközpontként a magyar mellett csíkszeredai, székelyudvarhelyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai bázisokkal is rendelkező MATE. A cél, hogy az egységes képzési rendszernek köszönhetően az egyetem helyben képezzen olyan szakembereket, akik a diploma megszerzését követően a lakhelyük fejlődését fogják tudni segíteni.
A jövő ma dől el
Óriási felelősség a felsőoktatásban dolgozni, hiszen az, hogy milyen lesz a jövő, a jelenben dől el. Amikor egy diplomás szakember elhagyja az egyetemet, akkor rajta keresztül a következő 40-50 évet határozza meg az a tudás, amit elsajátított.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, valamint Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség gazdasági igazgatója a kerekasztal beszélgetésen – Fotó: MATE/Nagy Réka
A külföldi munkavállalásra nem szabad ördögtől való dologként tekinteni. Fontos, hogy ne megakadályozni akarjuk ezeket a tapasztalatszerzéseket, hanem inkább arra koncentráljunk, hogy az országunk olyan lehetőségeket tudjon kínálni a fiataloknak, amik miatt érdemes néhány év után hazaköltözni és a megszerzett tudással a saját hazájukat fejleszteni.
Az egyetemnek fontos missziója az is, hogy ráirányítsa a figyelmet az agrárium szépségeire, azokra a dolgokra, amik miatt érdemes ezt a folyamatosan fejlődő, innovatív és megélhetést biztosító hivatást választani – zárta szavait Dr. Gyuricza Csaba.
Szöveg: Nagy Réka
Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Az alföldi erdők reményteljes fája
2023. szeptember 14. 16:12
A klímaváltozás miatti félelmek korában az Alföld erdeinek egyik hosszú távon is reményteljes fafaja a vénic szil, amelynek komoly károsítója (egyelőre) nincs.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta választja meg az év fafaját, 2013 óta viszont nyílt online szavazáson dönthetnek az erdő- és természetszeretők, melyik fafaj legyen az év fája. A tizedik online szavazáson a mozgalom kuratóriuma által megadott három fafaj közül a vénic szil kapta a legtöbb voksot, így megelőzte a kecskefűzet és a rezgőnyárt.
Friss: az Országgyűlés elfogadta a földügyi módosításokat
2022. december 09. 11:41
Többek között változott a helyben lakó fogalma és az elővásárlásra jogosultak sorrendje is.
A módosítások gerincét képezi a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) és az azzal összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt (a továbbiakban. Fétv.) érintő módosítások, a nak.hu ezekből tekintette át a legjelentősebbeket a tájékozttaójában.

