A LIGA Szakszervezetek május elsejei nyilatkozata

2021. május 03. 08:17
2021. április 30-án a LIGA Szakszervezetek május elsejének üzeneteként továbbra is elengedhetetlennek tartja a a Munka Törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását, a korhatár előtti ellátások visszaállítását, a béren kívüli juttatások adóterheinek csökkentését és a szakszervezetekkel való érdemi egyeztetések megvalósítását.
A LIGA Szakszervezetek május elsejei nyilatkozata

A LIGA Szakszervezetek Elnöksége üdvözli május elsejét, a munkásünnepet, amelynek egyik legfontosabb követelése a munkaidő csökkentése volt. Kifejezi meggyőződését, hogy a munkaidő csökkentése biztosítja a munkavállalók számára a pihenés, a szórakozás, az emberhez méltó élet jogát és lehetőségét.

Ma még mindig sok munkavállaló dolgozik hétvégén, munkaszüneti napokon, változó munkarendben (éjszaka, műszakban, munkaidőkeretben), és sokuknak másodállást is kell vállalniuk ahhoz, hogy megkeressék a saját és a családjuk fenntartásához szükséges összeget. Mindez egészségügyi és munkabiztonsági veszélyeket rejt magában, fokozza a munkahelyi balesetek kockázatát, hosszú távon egészségromláshoz vezet és megnehezíti a munkavállalók számára a munkavégzés összeegyeztetését a gyermekek és egyéb eltartottak felé meglévő családi kötelezettségekkel.

A munka és a magánélet összeegyeztetése valójában a munkakörnyezet javítása, amely a munkavállalói lét és a szociális jólét alapfeltétele. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése pozitívan hat a gazdasági növekedésre, a versenyképességre, a munkaerő-piaci részvételre, a nemek közötti egyenlőség megvalósulására. Továbbá csökkenti a szegénység kockázatát, fokozza a nemzedékek közötti szolidaritást, foglalkozik az elöregedő társadalom jelentette kihívással, valamint kedvező hatással van a születési arányok alakulására.

A munkaórák számának növelése nem feltétlenül kedvező a gazdaságra, mert ezzel nem növekszik automatikusan a termelékenység. Ugyanakkor növeli annak a veszélyét, hogy a munkavállalók egy része a hozzátartozók felé fennálló gondozási feladatai miatt kénytelen feladni az állását. A Szociális Jogok Európai Pillérének 20 előírásából a 9. pont a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szól. Ebben a szülőket és gondozási feladatokat ellátó személyeket nevesíti, mint olyan munkavállalókat, akiknek joguk van a megfelelő szabadságoláshoz, a rugalmas munkavégzéshez és a gondozási szolgáltatások igénybevételéhez.

A LIGA Szakszervezetek Elnöksége május elseje alkalmából felhívja a munkáltatók és a kormány figyelmét, hogy a 8 óra pihenés és a 8 óra szórakozás megvalósulásának követelése minden munkavállaló számára továbbra is aktuális, mert csak ez biztosíthatja a munka és a magánélet egyensúlyát. Továbbá a LIGA Szakszervezetek Elnöksége elutasít minden olyan törekvést, amely a napi vagy a heti munkaidő meghosszabbítását eredményezi, illetve azt, amely – mint például a kétéves munkaidőkeret – a munka és magánélet egyensúlyát felborítja. A munkaidő csökkentéséért, rugalmassá tételéért, egy befogadó társadalomért továbbra is küzdenünk kell!

Az idei év május elsejének üzeneteként a LIGA Szakszervezetek továbbra is elengedhetetlennek tartja a a Munka Törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását, a korhatár előtti ellátások visszaállítását, a béren kívüli juttatások adóterheinek csökkentését és a szakszervezetekkel való érdemi egyeztetések megvalósítását!

 

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Új fegyvert vetnek be a feketefoglalkoztatók ellen

2021. február 23. 09:15
Idén tavasztól a jogsértésen ért munkaadók kötelesek lesznek a jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalókat visszamenőlegesen legalább egy hónapra bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

A százmilliós adatvédelmi bírság tanulságai

2020. július 27. 08:19
A személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 83. cikke akár milliárdos bírságok kiszabását is lehetővé teszi. Ez idáig azonban jelentős mértékű adatvédelmi bírság kiszabására Európában alacsony, bár egyre növekvő számban került sor. Magyarországon az első százmilliós nagyságrendű büntetést a felügyeleti hatóság 2020. május 18. napján szabta ki, s ezzel új fejezet nyílt az adatvédelem történetében. Az alábbiakban az ügy tanulságait mutatjuk be: