A Magyar Idők úgy tudja: senkit nem érint a négyszáz túlóra

2019. január 11. 09:59
A Magyar Idők úgy tudja, az elvi lehetősége sincs meg a négyszáz túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erre vonatkozó szerződést.

A Liga Szakszervezetek felmérése szerint nem környékezték meg eddig a munkáltatók a dolgozókat, és a többi érdekképviselettől sem érkeztek erre vonatkozó visszajelzések. A kollektív szerződések munkaidőkeretre vonatkozó módosítására sem kaptak jelzést a képviseletek – írta a lap pénteki számában.
    
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Idők megkeresésére megerősítette: munkajogilag nem lehetséges, hogy az év utolsó napjáig 400 órát túlórában ledolgoztassanak azokkal a dolgozókkal, akikkel nem írattak alá szerződésmódosítást. 
    
A Liga felmérést készített tagjai körében arról, mennyire vált gyakorlattá a túlóratörvény alkalmazása, illetve, hogy milyen a munkavállalók megítélése a kérdésben. Habár még nem érkeztek vissza mindenhonnan a válaszok, az látszik, a munkáltatók nem kérték a kollektív szerződésben a munkaidőkeret emelését akár három évre, de a korábbi szabályozás alapján kötött kollektív szerződések módosítására sem történtek megkeresések – mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette ugyanakkor: a dolgozók továbbra sem tartják elfogadhatónak a munka törvénykönyve módosítását, mert attól tartanak, hogy a későbbiekben a munkáltatók már kihasználják a jóval magasabb túlórakeret nyújtotta lehetőséget.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Az Orbán-kormány a Távol-Keletről kölcsönözné a munkaerőt ahelyett, hogy azzal foglalkozna, miért lépnek le a dolgozók

2022. május 24. 10:50
Minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül hozna be az országba még több vendégmunkást a kormány. A szakszervezet szerint inkább azzal kellene foglalkozni: miért állnak tovább a dolgozók.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok kikényszerítése

2021. december 01. 09:10
A rendezett munkaügyi kapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírnak, így szükséges annak ismerete, hogy a foglalkoztatott bejelentésének késedelmes teljesítése, illetve tényleges elmaradása esetén milyen hátrány érheti a foglalkoztatási jogviszonyban álló feleket.