A Magyar Idők úgy tudja: senkit nem érint a négyszáz túlóra

2019. január 11. 09:59
A Magyar Idők úgy tudja, az elvi lehetősége sincs meg a négyszáz túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erre vonatkozó szerződést.

A Liga Szakszervezetek felmérése szerint nem környékezték meg eddig a munkáltatók a dolgozókat, és a többi érdekképviselettől sem érkeztek erre vonatkozó visszajelzések. A kollektív szerződések munkaidőkeretre vonatkozó módosítására sem kaptak jelzést a képviseletek – írta a lap pénteki számában.
    
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Idők megkeresésére megerősítette: munkajogilag nem lehetséges, hogy az év utolsó napjáig 400 órát túlórában ledolgoztassanak azokkal a dolgozókkal, akikkel nem írattak alá szerződésmódosítást. 
    
A Liga felmérést készített tagjai körében arról, mennyire vált gyakorlattá a túlóratörvény alkalmazása, illetve, hogy milyen a munkavállalók megítélése a kérdésben. Habár még nem érkeztek vissza mindenhonnan a válaszok, az látszik, a munkáltatók nem kérték a kollektív szerződésben a munkaidőkeret emelését akár három évre, de a korábbi szabályozás alapján kötött kollektív szerződések módosítására sem történtek megkeresések – mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette ugyanakkor: a dolgozók továbbra sem tartják elfogadhatónak a munka törvénykönyve módosítását, mert attól tartanak, hogy a későbbiekben a munkáltatók már kihasználják a jóval magasabb túlórakeret nyújtotta lehetőséget.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Ezt kell tudni a határozott idejű munkaviszonyról

2019. február 06. 08:45
A határozott időtartamú munkaviszonyban való megállapodást a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben köteles rögzíteni. Ha ez nem történik meg, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre, hiába állapodtak meg szóban a felek a határozott időtartamú munkaviszonyban - írja az adózóna.

Hurráoptimizmus vagy földbe állás: mi vár idén a magyar munkaerőpiacra?

2021. március 18. 13:01
 
Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.