A magyar tejipar előtt álló kihívások a 2015. évi külkereskedelmi adatok tükrében

2016. június 14. 09:02
Talán nem csak szakmai körökben ismert tény, hogy a tej és tejtermékek külkereskedelmi mutatói alapján az export szerkezetében jelenleg a legnagyobb részarányt a feldolgozatlan nyerstej értéke képviseli.

Az import szerkezetében egyenletesebb a termékkör alapú eloszlás, a legnagyobb értékben importált termék a sajt, de jelentős a tej, illetve a többi feldolgozott termék behozatala is.

A jelenlegi tejpiaci helyzetet jól jellemzi az egységárak alakulása is: habár 2015-ben a korábbi évnél több (452 ezer tonna (+6%)) tejet exportáltunk, de az ár (0,307 euró/kg) 21 százalékkal esett, így a tej exportértéke összességében 17 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől.

 

A belső fogyasztás egyre inkább eltolódik a feldolgozott termékek irányába – fotó: Shutterstock

Az egyes termékcsoportokat elemezve szinte minden feldolgozott termékkategóriában jelentős az import túlsúlya, ezáltal a feldolgozott importtermékek árszintje a belföldi árak tekintetében jelentős befolyásoló tényezővé válik. A feldolgozott termékek importjának egységárait elemezve látható, hogy a legnagyobb volumenben beérkező termékcsoportok egységára rendre alacsonyabb az exportált termékeknél. Mindez azt eredményezi, hogy a tejtermékek hazai előállítói a belföldi piacon is erős versenyhelyzetnek vannak kitéve.

Mivel tej- és tejtermékexport megközelítőleg azonos nagyságrendű az importtal (tejegyenértékre átszámítva), az ágazat jövedelemtermelő képessége szempontjából különösen fontos, hogy a jövőben hogyan fog alakulni a termelés belső szerkezete, a feldolgozottság mértéke. Ráadásul a hazai fogyasztási prognózisok azt mutatják, hogy a belső fogyasztás egyre inkább eltolódik a feldolgozott termékek irányába. Ezt a keresletet most elsősorban importcikkek elégítik ki, de az ágazat jövője szempontjából létfontosságú lenne a belső piac e szegmensének visszafoglalása.

 

Nagymértékben nőtt a kosárérték – fotó: Shutterstock

A belső piacon való térnyerés szempontjából fontos megemlíteni, hogy a fogyasztók egyre inkább árérzékenyek. A piaci tendenciák azt mutatják, hogy 2010. környékén megjelent a kényszertudatos vásárlói kategória, akik kevesebbet fogyasztanak és olcsóbban. A 2014-es adatok szerint a lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jelentősen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nagymértékben nőtt a kosárérték. Ez arra engedhet következtetni, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekből a diszkontokba helyeződik át. Az importtal versenyképes tejtermékek előállítása technológiai, illetve hatékonysági okokból főleg nagyüzemi keretek között, optimális mérethatékonyság mellett lehetséges.

A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy a tejtermelés, illetve feldolgozás során realizálható jövedelem elegendő-e az adottságok jobb kihasználásához és a versenyben való helytálláshoz szükséges fejlesztések megvalósulásához? A jelenlegi tejpiaci helyzetben a feldolgozott termékek előállításához szükséges technológiai, illetve csomagolástechnikai beruházásokat a tejfeldolgozó üzemek várhatóan csak könnyített feltételekkel és jelentős állami támogatás mellett lesznek képesek megvalósítani.

Az a magyar mezőgazdasághoz kapcsolódóan folyamatosan készíti és teszi közzé iparági elemzéseit, hogy minél több és hasznosabb információt szolgáltasson a hazai agrárpiac szereplői számára. Az iparági elemzéseket érheti el.

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Együttműködik a MUISZ és a NÉBIH

2017. augusztus 29. 07:58
 
A turisták élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos célirányos tájékoztatása érdekében együttműködési megállapodást kötött augusztus 23-án a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A dokumentumot dr. Erdei Bálint, a MUISZ elnöke és dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke látta el kézjegyével.

Kiderült, hogy a brokkoliban van a legtöbb méreg

2017. április 24. 07:54
Szennyezett az Európában forgalmazott élelmiszerek majdnem fele – nagyjából így lehetne összefoglalni a napokban nyilvánosságra hozott uniós vizsgálat eredményét. Ugyanakkor a termékek mindössze 3 százalékánál tapasztalták az egészségügyi határérték túllépését. A leginkább szennyezett termék a brokkoli volt, mert itt találtak legtöbbször határértéket meghaladó vegyszermaradványt. Minden második banán tartalmazott többféle kemikáliát határérték alatti mennyiségben, és vol olyan török szőlőminta, amelyben 19-féle szer maradványát fedezték fel.