A magyarok is jól járhatnának a négynapos munkahéttel, de még nem minden munkahely kész a változásra

2022. március 07. 10:49
Nem új keletű elképzelés
A magyarok is jól járhatnának a négynapos munkahéttel, de még nem minden munkahely kész a változásra

Bizalom, önállóság, belátás - mindenképp szükség van ezekre az értékekre, hogy egy munkaadó bevezesse a négynapos munkahetet.

Február közepén fogadta el a belga kormány azt a munkahelyi reformcsomagot, amelynek értelmében a munkavállalók háromnapos hétvégét kaphatnak. Más európai országok, például Spanyolország és Skócia is fontolgatja a rövidített munkahét bevezetését. De vajon hogy működne nálunk egy hasonló rendszer? Megérett-e erre a hazai munkakultúra? Szakértőkkel beszélgettünk.

A négynapos munkahét nem újkeletű elképzelés, sőt: Észak-Európa számos országában tesztelték már az elmúlt 10-15 évben - mondja Kis-Tamás Loránd, szervezetfejlesztő, pszichológus és egyetemi oktató.

Ma a modell világszerte egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Igaz, a legtöbb helyen eddig kísérleti szinten vezették be. Ezt elősegítették a pandémia miatt megváltozott munkafeltételek is, amelyek sok céget tereltek a rugalmasabb megoldások felé.

A kísérletekben szereplő országok élen járnak work-life balance (vagyis az egyén életében megteremtett, munka és magánélet közti egyensúly) tekintetében. Az ilyen munkarendre széles körben van igény, de nem minden szervezet áll rá készen, hogy bevezesse

- véli a szervezetfejlesztő.

A munkavállaló elégedettsége ugyanis csak az egyik lényeges szempont. A másik a négynapos modell gazdasági haszna. A kutatások szerint az új munkarendben az alkalmazottak sok helyen produktívabbá, eredményesebbé váltak, fellendítve ezzel a cég gazdasági mutatóit is is.

Ahol heti négy napot dolgoznak a munkavállalók, ott ritkább a kiégés, több a home office lehetőség. Ennek tehát gazdasági vetületei is vannak, nem csak emberkímélési szempontjai

- teszi hozzá Kis-Tamás Loránd.

hirdetés

Kisebb klímaterhelés, kevesebb üresjárat

„A négy hónapos munkahéttel Új-Zéland, az USA, a spanyolok és az oroszok is próbálkoztak. A tapasztalatok mindenhol pozitívak, a tanulmányok szerint a változás sehol nem vetette vissza a munkamorált” - ezt már Petrusán-Molnár Dalma, tanácsadó szakpszichológus mondja.

Szerinte az ilyen rendszer nemcsak elégedettebbé, hanem ebből fakadóan lojálisabbá is teszi a dolgozókat. A munkaadó cserébe vonzóbbá válik a piacon, így jobb eséllyel tud a saját profiljához illő munkaerőt választani.

Az üresjárat is kevesebb: az alkalmazottak sokkal produktívabbak a munkavégzés terén, célzottabban törekednek a kiszabott munka magas színvonalú elvégzésére

- mondja Dalma.

A pszichológus szerint nem elhanyagolható szempont a klímatudatosság sem: jóval kisebb környezeti terhelést jelent, ha egy többzer fős iroda heti egy nappal kevesebb időre van igénybe véve, így csökken az áram- és vízfogyasztás is. És akkor a kieső napokon megspórolt benzinről még nem is beszéltünk.

Oké, de hogy néz ki a négy nap munka a gyakorlatban?

Fontos, hogy a négy napos hét nem feltétlenül jelent csökkentett óraszámot. Aki tehát csak a kevesebb munkában látja a modell előnyeit, az csalódni fog.

A nemzetközi tapasztalat mégis azt mutatja: a munkavállalók nem érezték plusz terhelésnek, ha a 38-40 órás heti munkamennyiséget 4 napra leosztva végezték el. Jobban motiválta őket, hogy egy extra napot nyernek vele, és így már van idejük töltődni, a magánéletükkel foglalkozni.

A munkavállalók számára az az optimális, ha a saját szabadidejük felett tudnak rendelkezni. Fontos a párbeszéd is: van olyan cég, ahol az alkalmazottak fél évente jelezhetik a munkáltató felé, mennyire vált be az adott munkarend. Így lehetséges akár egymás után többféle felállást is kipróbálni

- mondja Petrusán-Molnár Dalma.

A pszichológus ugyanakkor hozzáteszi: volt olyan amerikai állam, ahol a négy napos héten a lakosok azért elégedetlenkedtek, mert a szabadnapjukon nem tudtak ügyeket intézni - hiszen a hivatalok is zárva tartottak.

Az ilyen kellemetlenségek áthidalhatók azzal, ha a munkavállalók rotációban veszik ki a szabadnapjaikat. Működhet az is, ha a hivatalok dolgozói a hétfőt, míg a többi munkavállaló a pénteket kapja meg szabadnapnak. Persze, ez már átfogó, társadalmi-kulturális szintű szervezést igényel.

De hogyan szervezhetőek át egy cég mindennapjai?

„Minden változásnak van egyéni, csoportos, szervezeti és társadalmi aspektusa is. Ezért mind a négy szintet vizsgáljuk, és ha mind megérett egy ilyen rendszerhez, akkor lehet sikeres a bevezetése” - mondja Kis-Tamás Loránd.

Ha azonban a szervezeti kultúra még fejletlen, akkor előfordulhatnak visszaélések. Ha például az egyén személyiségében nem érett a felelősségteljes megoldásokra, visszaélhet a helyzettel - akár azáltal, hogy a szabadnapon is dolgozva tesz szert előnyre a többiekhez képest.

Ha a csoport éretlen, akkor annak tagjai kihasználhatják egymást, míg ha az egész szervezeti kultúra kiforratlan, akár a vezetők is visszaélhetnek a pozíciójukkal. Ezért vizsgálják a szervezetfejlesztők a fenti szempontok mindegyikét, mielőtt nekiállnának egy hasonló rendszer kidolgozásának.

A négynapos munkahét nem négy irodai munakanapot és egy nap home office-t jelent! Ha egy munkahelyen ezt nem veszik komolyan, még nem érettek a rendszer elsajátítására

- figyelmeztet a szervezetfejlesztő.

Hozzáteszi, az egyéni motiváció is fontos: van, akinek a maximalizmusa, perfekcionizmusa miatt lelkiismeretfurdalása támad, ha három napot pihen egyhuzamban. A kiégést illetően is ők a legveszélyzetetettebb csoport, hiszen nagyon nehezen veszik rá magukat, hogy ne dolgozzanak.

A legtöbb ember három nap regeneráció mellett nagyobb fokú szabadságot élvez abban, hogyan használja az erőforrásait. Arról nem is beszélve, hogy olyan dolgokat is el tud intézni, amelyekhez egyébként szabadnapot kellett volna kivennie.

Persze, a négynapos munkahét mellett vannak egyéb eszközök is a munkavállalók „stresszmentesítésére”, mondja Petrusán-Molnár Dalma.

Ezt szolgálják az egyre több irodaépületben megtalálható pihenőszobák, sportolási lehetőségek, étteremszerű étkezési lehetőségek is. A cél, hogy a munkavállalók optimális körülmények között végezhessék a munkájukat, amihez az adott cég minden feltételt igyekszik teljesíteni.

Egyre több cég ügyel rá emellett, hogy a munkavállaló a szabadnapjain követezmények nélkül kikapcsolhassa a telefonját, vagy ne legyen kötelező ránéznie a céges e-mailjére, ezzel is hozzájárulva a pihenéshez.

Mindez pedig óriási mentálhigiénés és stresszkezelési előnyökkel jár a munkavállaló számára, és segít megelőzni a kiégést.

Megérett-e Magyarország a négynapos munkahétre?

A válasz: so-so. Általánosságban még semmiképp nem jellemző, de már vannak ilyen irányba mutató kezdeményezések, elsődlegesen a magánszférában.

„Ha megfigyeljük, eddig milyen országokban vezették be a négynapos munkahetet - például Új-Zélandon -, azt találjuk, hogy jellemzően teljesen más az életszínvonal, az ország szociológiai meghatározottsága, mint nálunk. Itt mindez még gyerekcipőben jár, hiszen az sem ritkaság, hogy az 5 napos munkahéten is túlórát túlórára halmoznak” - mondja Dalma.

Ezzel Kis-Tamás Loránd is egyetért: „Magyarországon ezt még nem mindenütt lehetne általánosan bevezetni. Vannak már munkahelyek, ahol jól működik, de amíg az egyén, csoport és társadalom szintjén nem értünk meg a feladatra, addig én várnék vele”.

A szervezetfejlesztő hozzáteszi: ők először azt vizsgálják, hogy egy adott szervezetben melyek azok a jellemzők, amelyek mentén a változások beütemezhetők.

Ha a cég maga is képes rendszerszintű változást bevezetni, akkor elég egy-két konzultáció. Más esetben nagy, átogó, mindent érintő változásban segít a szervezetfejlesztő: hogyan kell a céget felmérni, diagnosztizálni? Egyáltalán érdemes-e bevezetni az új munkarendet? Ha igen, mikre kell figyelni a szervezeti kultúra, infrastruktúra, költségek tekintetében?

A folyamatot előre eltervezett lépéssorozatokban kell megvalósítani, úgy, hogy a legkisebb ellenállás mellett menjen végig. Minél kisebb a szervezet rutinja, ez annál több időt vesz igénybe: akár egy vagy több évbe is beletelhet. Ha azonban csak egy-egy elemet kell finomhangolni, akkor néhány hét vagy hónap is elegendő - mondja a szervezetfejlesztő.

Egy ilyen folyamat során számtalan területen merülnek fel kérdések: hogyan kell bevonni a munkatársakat, átalakítani a HR-rendszert, a szabadságolást?

Képzések, tréningek, készségfejlesztés és akár vezetői coaching is szükségessé válhat. A munkavállalók ezek során megtanulhatják, hogy a négynapos hét fókuszáltabb munkavégzést követel meg, és szabadságot is nagyobb fokú tudatossággal kell kivenni. A vezetők számára ugyanakkor téma lehet, hogyan tudnak bizalmat építeni olyan helyzetben is, ahol kisebb kontrollt gyakorolhatnak majd a beosztottak fölött.

„Akárcsak a sportban, a munkában is akkor hozzuk ki magunkból a legjobbat, ha elég lehetőségünk van a regenerációra. Ha jobban kipiheni magát egy játékos, jobban is fog teljesíteni. Ugyanígy, ha van lehetőségünk töltődni, az a mukaszervezést is hatékonyabbá teszi, segít csúcsformában maradnunk és fókuszált teljesítményt nyújtanunk” - zárja Kis-Tamás Loránd.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Még nem érett meg a magyar piac a munkavállalók szabadságára

2019. október 17. 14:08
A legtöbb cég szereti azt gondolni magáról, hogy rugalmas, ám a munkavállalóik ezt sokkal kevésbé igazolják vissza. A rugalmas munkavégzés elterjedésének útjában elsősorban a bizalomhiány áll, de ez csak egy ok a sok közül - derül ki a Jobsgarden felmérésből, amelyben közel 450 munkavállaló és több mint 200 cégvezető válaszait hasonlították össze egymással.

Munkaszüneti napok 2022

2021. december 06. 09:10
2022-ben hat olyan munkaszüneti nappal számolhatunk, amelyek hétköznapra esnek. Lesz három négynapos és két háromnapos hosszú hétvége a pihenésre. Mindez két áthelyezett munkanapot jelent a 2022-es évben.