A magyarok már a kenyéren is spórolnak – bajban a pékségek

2023. június 28. 16:03
Nem lehet tudni, miként alakulnak a jövőben az árak.
 
A magyarországi pékségek többsége ugyan megmenekült a bezárástól, de a kenyér árának drágulása miatt a lakosság lényegesen kevesebb pékárut vásárol – nyilatkozta a Napi.hu-nak Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke.
A magyarok már a kenyéren is spórolnak – bajban a pékségek
A fogyasztók megfigyelhetően a minőségibb termékek felé fordultak 
 
Továbbra is gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya
Magyarországon 850-900 pékség működik, de ezek közt nem szerepelnek sem az albán pékségek, sem a multinacionális cégeknél lévő sütödék. A Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, hogy az, amit korábban jósoltak, miszerint a járvány és az energiaárak drágulása miatt meg fog szűnni a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka – azaz bezár vagy felvásárolják a nagyok – szerencsére nem történt meg.
 
A szektorban jelenleg mintegy 15-20 ezren dolgoznak, jól látható, hogy a vállalkozások alaposan átgondolták a tevékenységüket, megpróbálnak gazdaságosabban, takarékosabban működni, ahol csak lehet energiát spórolni.
 
A sütőipari cégek egy része megerősödött, de a humánerőforrás hiánytól továbbra is szenvednek. A végzett pékek, amikor már van hozadéka a tudásuknak, akkor azt Németországban, Ausztriában vagy Norvégiában hasznosítják, a pékek egy jobb fizetés reményében választják egy másik európai ország sütödéjét – fogalmazott Septe József, majd hozzátette, hogy a munkavállalók megtartása érdekében a sütőiparban az elmúlt években komoly béremelést kellett végrehajtani.
péksütemény
A vállalkozások alaposan átgondolták a tevékenységüket, megpróbálnak gazdaságosabban, takarékosabban működni 
 
Érezhetően csökkent a kenyérfogyasztás
A Pékszövetség elnöke arról is beszámolt, hogy Magyarországon az elmúlt években  csökkent a kenyérfogyasztás, elsőként a koronavírus-járvány ideje alatt, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok.
 
Míg régebben a magyarok többsége évente 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kilogramm péksüteményt fogyasztott, addig mára évi 50-52 kilogrammra csökkent a kenyérfogyasztás mennyisége.
 
Az elnök hangsúlyozta: a fogyasztók megfigyelhetően a minőségibb termékek felé fordultak, és a tapasztalatok szerint a hagyományos kovászos technológiát használó pékségeknél a kovásszal készült kenyerekhez ragaszkodnak.
 
A statisztikai hivatal szerint is a kenyér ára egy év alatt 52,7 százalékkal drágult
Arról, hogy a kenyér ára miként alakul majd a jövőben – azaz miért nem érzik a fogyasztók az energiaárak mérséklődése ellenére sem az árak csökkenését – Septe József nem beszélt. Inkább rátért a Magyar Pékszövetség tizenkettedik alkalommal meghirdetett  kenyérversenyére, aminek a keretében szakmai zsűri választja ki az Év Kenyerét, amit a nagyközönség majd augusztus 18-a és 20-a között, a Magyar Ízek Utcáján kóstolhat meg először.
 
A versenyre három kategóriában lehetett nevezni: Szent István napi kenyérrel, innovatív kenyérrel és sétáló süteménnyel indulhattak a versenyzők.
 
Az első körös bírálat során a zsűri 29 Szent István napi kenyeret, 34 innovatív kenyeret, és 22 sétáló süteményt tesztelt.
kenyér pékárú
A sütőipari cégek egy része megerősödött, de a humánerőforrás hiánytól továbbra is szenvednek 
 
A versenyre 85 termék nevezett
Elvárás volt, hogy hagyományos kovászos őrleményből kellett elkészíteni a Szent István napi kenyeret, az innovatív kenyér kategóriában a fűszerek felhasználását írták elő, a sétáló süteménynél pedig legjobban a laza tésztaszerkezetet és a kreatív, dekoratív megjelentést díjazták.
 
A második körbe minden egyes kategóriából 9-9 termék került be (például friss roppanós héjú cipó, magvas buci, hagymás-mézes és málnás pisztáciás ízesítésű péktermékek is).
 
Annak ellenére, hogy a világpiaci trendeknek megfelelően Magyarországon is csökkentek a gabonaárak, de ezt a fogyasztók még nem érzékelik sem a kenyér, sem a péksütemények árában. Szakértők szerint a közeljövőben továbbra sem várható a sütőipari termékek árának csökkenése, ugyanis még mindig jelentősnek számít az egyéb költségelemek növekedése.
 
Az ágazat szereplői abban bíznak, hogy a jövőben nem kényszeríti komolyabb lépésre a sütőipart sem az energia, sem pedig az alapanyagok áremelkedése.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyre több ukrán liszt van Magyarországon: ezzel lesznek tele a boltok a jövőben?

2023. január 24. 13:45
A liszt az egyik legfontosabb alapélelmiszerek egyike, éppen ezért is aggasztó, ami hazákban történik vele. Jelenleg ugyanis alig lehet exportról beszélni, ellenben áramlik be a külföldi, főleg ukrán búza. Ezek a búzák viszont jóval gyengébbek, mint a hazai, arról nem beszélve, hogy a behozott lisztek java része nem érik el a megfelelő minőséget sem. Az ársapka az amúgy sem rózsás helyzetet tovább rontja, összességében pedig elmondható, hogy kemény időszak elé néznek az ágazat szereplői, ezért 2023 az átrendeződés éve lesz.
 
A liszt a búza árát követi, így - nem meglepő módon - ha a búza drágul, a liszt is. Tavaly körülbelül 50%-os áremelkedés ment végbe, újabb drágulásra azonban nem kell számítani a vásárlóknak.

Ízületi fájdalmaid vannak? Akkor ebből fogyassz sokat!

2024. július 17. 12:05
A bazsalikom figyel rá, hogy finomak legyenek az ételeid, és jó legyen az egészséged.
 
A bazsalikom nem véletlenül kapta a királyian illatozó nevet. Nem is lehetne jobban leírni, mi is jut eszünkbe először, amikor találkozunk a bazsalikommal, ezzel a finom és egészséges fűszer- és gyógynövénnyel. A bazsalikomot sok néven nevezhetjük. Lehet bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű vagy német bors.